Magyar foci

„Au revoir!” – ők azok a magyarok, akik biztosan lemaradnak az Eb-ről

Bernd Storck kerethirdetésének van néhány vesztese: közülük volt, aki csak álmodozott arról, hogy ott lehet az Eb-n, de olyan is, akit a többség talán kivinne.

A Rangadó.hu még tavaly decemberben rendezett szerkesztőségi szavazást arról, milyen kerettel vágna neki a 2016-os Európa-bajnokságnak. Tulajdonképpen büszkék lehetünk az eredményre, ami ebben a cikkben olvasható: a tegnap kihirdetett harmincas keret zöme nálunk is ott volt az utazók között. Avagy, Bernd Storck most nem rántott elő „kleinheisleri” meglepetést a cilinderből – ámbár a felcsúti Kocsis Gergő felfedezése és beválogatása mégiscsak valami hasonló húzás.

Szerkesztőségi „keretünkhöz” képest tulajdonképpen három helyen volt szigorúbb a szövetségi kapitány: Bogdán Ádám, Leandro és Tőzsér Dániel nálunk még igen, nála nem szerepel a nevek között. Közülük a legnagyobb vesztes nyilván Bogdán, aki egy éve még a sors kegyeltjének érezhette magát, hiszen a világ egyik legnépszerűbb, legnagyobb klubja szerződtette, mostanra viszont mindenhol kiesett a pixisből, két potyagólnak köszönhetően. Mivel a Liverpool csapatának közelébe sem fér, Storck pedig elsősorban azokra számít, akik rendszeresen játszanak, Bogdán csak negyedik kapus lett volna, így végül nem kezdi meg a felkészülést. Helyette jön Megyeri Balázs – éppenséggel ő sem játszott többet, a Getafe konstans tartalékja, de az Eb-n úgyis csak három kapus lesz ott.

Leandróra a hazai bajnoki alapján számíthatott volna a kapitány, ám a szélső védő posztján elég bőnek ítélte meg nélküle is a kínálatot – Kádár Tamás, Fiola Attila vagy az itt is bevethető Lovrencsics Gergő előrébb van a sorban. Leandro bajnok lett a Fradival, alapember a zöld-fehéreknél, légiós múltja van, érezheti úgy, hogy beférne legalább a bő keretbe. Tőzsér Dániel neve ellenben fel sem merült, a QPR középpályása március eleje óta nem játszik a Championshipben, így egyelőre Storcknál sem.
Van pár kimaradó, akiket a közvélemény talán szívesen megnézett volna legalább a felkészülési mérkőzéseken. Ilyen Mervó Bence, aki Lengyelországban az utóbbin hetekben remek formába lendült, ráadásul Storck az utánpótlás válogatottból is jól ismeri. Csakhogy csatárposzton a kapitány másokat preferál, Mervó nem fér be. Nyilván azt is mérlegelnie kell a német szakembernek, mennyi reális esélye lenne a játékának. Ugyanakkor a Katarba szerződött Németh Krisztián egyáltalán nem biztos, hogy magasabb szinten játszik Mervónál, igaz, rutinosabb és talán összetettebb feladatokra is alkalmas.

Kalmár Zsolt sem lesz ott az Eb-n, pedig mindig hangsúlyozta, azért akar minél többet játszani német csapatában, hogy beverekedhesse magát a válogatott keretbe. Az RB Leipzigben azonban nem kapott rendszeresen lehetőséget, a feljutásért harcoló másodosztályú klub kölcsönadta a Bundeslia 2-ben kiesés elől menekülő FSV Frankfurtnak, ahol megvannak a játékpercei. Ám a középpályán Storck a rutinos Gera és Elek mellett nem őt, hanem más fiatalokat preferál – Kalmáré a jövő (?).

Ha már középpálya és K-betű: a norvégok elleni pótselejtezőn még ott volt a keretben, bár végül csak a lelátóról szurkolhatott Kovács István, most pedig fel sem merült a neve. Hiába tartották éveken át a legígéretesebb magyar középpályásnak, a Videoton idei gyengébb rajtja őt is visszavetette, enyhén szólva sem produkált felejthetetlen szezont – ráadásul Storck rendszerében a helye sem nagyon van meg. Talán egy új fehérvári edzőnél kiteljesedhet… Ugyancsak esélytelen volt Radó András, akit a „Kokó-utódnak” tartottak Szombathelyen, majd idén a Fradiban hasznosan játszott, gólokat lőtt, a szezon válogatottjába is bekerült – de Storcknál nincs meg a helye.
A széleken is nehéz besurranni a válogatottba: Gyurcsó Ádámnak sikerült, Varga Rolandnak nem, hiába volt neki is jó éve a bajnok Ferencvárosban. Lehet, másik kapitánynál szóba került volna a neve. Rosszul jött ki a klubváltásából a debreceniek ifjú titánja, Balogh Norbert: amikor a Serie A-ba igazolt, sokan gondolták, hogy a válogatott is nyer ezzel: a Palermóban azonban végigpadozta a tavaszt, így pedig Storcknál sincs esély pályára lépni. Ki tudja, ha Debrecenben lőtte volna a gólokat tovább, talán…

A fiatalok mellett pár rutinos, sokszoros válogatott játékos is vesztesnek érezheti magát, Vanczák Vilmos például hosszú éveken át minden szövetségi kapitánynál ott volt a keretben, a védelem több pontján is bevethetően. A legrosszabbkor szorult ki sok-sok év után a Sionnál a kezdőből, így a magyar csapatban sem kamatoztathatja rutinját. Ahogyan a Bundesligában is megfordult Varga József sem, pedig neki is célja volt, hogy ismét felhívja magára a válogatott stábjának figyelmét. És még egy nagy perspektívával indult, éveken át – főleg Egervári Sándornál – alapembernek számító játékos, akinek mára esélye sem maradt a nemzeti tizenegy keretére: Koman Vladimir.

Kérdés, mikor lesz legközelebb világverseny, amely előtt újra reménykedhetnek a most kimaradottak, akikből egy „lemaradó válogatottat” össze lehet állítani:
Bogdán – Leandro, Vanczák, Varga R. – Kalmár, Varga J., Tőzsér, Kovács, Koman, – Mervó, Balogh N.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik