Magyar foci

Irány a BL! Tízmilliárdos büdzsével támad a Fradi és a Vidi?

A magyar futballt gyökeresen megváltoztató tervet eszelt ki a miniszterelnök, aki úgy véli, a fővárosi zöld-fehérekből és a székesfehérváriakból a Bajnokok Ligája csoportkörébe rendszeresen bejutó gárdát kell faragni.
Az NB I-es klubok költségvetése
Ferencváros: 3 milliárd Ft
Videoton: 3 milliárd
Debrecen: 1,2 milliárd
Diósgyőr: 1,2 milliárd
Puskás Akadémia: 1,2 milliárd
Újpest: 1,2 milliárd
Haladás: 800 millió
MTK: 800 millió
Paks: 800 millió
Békéscsaba: 700 millió
Honvéd: 700 millió
Vasas: 700 millió

Orbán Viktor meghódítaná az európai focit, ennek érdekében pedig évi tízmilliárd forintra emelné a Ferencváros és a Videoton költségvetését, ami több mint a triplája lenne a jelenleginek. A lépésre azért van szükség a bajnok és az ezüstérmes együttesnél, mert a kormányfő eldöntötte: évről évre a BL-csoportkörben akarja látni az FTC-t, vagy a Vidit.

Megszokhattuk már, hogy a magyar csapatok a legjobb esetben is csak az augusztust, a harmadik selejtezőkört érik meg a nemzetközi kupákban, ám a Borsszerint ezen a nem éppen fényes gyakorlaton akar változtatni a magyar kormányfő: további állami, illetve a kormányhoz közel álló céget irányít a csapatokhoz s „nyeri meg” őket támogatónak.

Mire elég a magasabb támogatás?

Ahogy arról a Népszavabeszámol, a Leicester City példája mutatja, a pénz nem (mindig) boldogít. Hiába vannak egy csapatnak korlátlan anyagi lehetőségei, bajnoki címet attól még nem tud vásárolni. Igaz, a Bajnokok Ligájában a legjobbak közé csak a kivételes anyagi háttérrel rendelkező csapatok kerülhetnek, hiszen ha egy együttes mind hazájában, mind a nemzetközi kupában helyt akar állni, akkor valóban szinte minden posztra két hasonló képességű játékosra van szükség. Ma már megszokott a rotáció, vagyis a BL állandó résztvevőinek trénerei rendre más csapatot küldenek pályára, másként nem lehet túlélni a megterhelő szezont.

Mire lenne elég a 35 millió eurós költségvetés? A régióban ez valóban kiemelkedőnek számítana. Magasabb lenne, mint az évi mintegy 30 millió euróból gazdálkodó bécsi Rapidé. Az a szarajevói Zeljeznicar, amely kettős győzelemmel, 3-0-s összesítéssel verte ki tavaly az El-selejtező második köréből a Fradit, 2012-es adatok szerint nem egészen egymillió (!) euróból gazdálkodik, tizedannyiból, mint most a budapesti zöld-fehérek. A régió egyik legjobb nevű csapata a Crvena zvezda, amely 1991-ben elhódította a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Éves költségvetése – 37 milliós adósság mellett – a Fradiéhoz hasonlóan 10 millió euró, jelentette ki egy februári interjúban a klub első embere, Zvezdan Terzic. A városi rivális Partizané 10-13 millió euró közötti, s a legjobban kereső játékos évi 200 ezer eurót tehet zsebre. A Dinamo Zagreb, amely azért erejét tekintve összehasonlíthatatlan bármelyik magyar csapattal, évi 12-15 millió euróból gazdálkodhat.

A Malmőé volt a legalacsonyabb büdzsé

A szlovák csapatok már most alacsonyabb költségvetésből tartják fent magukat, mint a jelenlegi Ferencváros, legalábbis a Hospodarske Noviny 2012-es cikke szerint. Akkor a pozsonyi Slovan volt a legtehetősebb klub évi 4,2 millió euróval, az első osztály legszegényebb együttese a Myjava volt 800 ezer euróval.

A tavaly a BL-ben szereplő együttesek közül a Malmőé volt a legalacsonyabb büdzsé, 16 millió euróval. A kazah Asztana 25-30, a Maccabi Tel-Aviv pedig 25 millió euróból gazdálkodhat. Mindezek alapján azért is látszik teljesen irreálisnak a Fradi és a Videoton költségvetésének esetleges ily mértékű megemelése, mert a magyar bajnokságba azért nem könnyű sztárokat csábítani.

Az évi 30 millió eurós (10 milliárd forintos) költségvetés azért is túlzás, mert az NB I-es csapatok összbüdzséje az előző héten véget ért szezonban 15,3 milliárd forint volt, azaz fele annyi, mint amennyi támogatást kapna a Ferencváros és a Videoton csapata jövőre. A 2015-16-os szezonban is a fővárosi zöld-fehérek és a székesfehérváriak gazdálkodhattak a legtöbb pénzzel, 3-3 milliárd forinttal. A bajnokot és az ezüstérmest 1,2 milliárddal a kiesett Puskás Akadémia, a Debrecen, a Diósgyőr és az Újpest követte. A legkevesebb pénzzel pedig a szintén búcsúzó Békéscsaba, a Honvéd és az épphogy bent maradt Vasas gazdálkodhatott. Érdekesség, hogy a világ egyik legjobb csapatának számító FC Barcelona évi költségvetése 539 millió euró (168 milliárd forint).

Orosz: öt éven belül oda kell eljutni

A marketing világából érkező Orosz Pál, az FTC-focisták vezérigazgatója korábban éppen a Népszavának adott interjúban szögezte le, a Fradi nemzeti kincs, és ki akarják aknázni, hogy országszerte több mint 1,6 millió szimpatizánsa van. A sportvezető úgy fogalmazott, nyilvánvaló, hogy a kontinens eurótízmilliókból – vagy még ennél is többől – gazdálkodó topcsapataival képtelenség felvenniük a versenyt, ugyanakkor az európai középmezőny elérhető. Orosz az idény előtt kijelentette, ötéves távlaton belül oda szeretnének eljutni. Mint mondta, a stabil Európa-liga-csoportkör nagyjából évi nettó ötmilliárd forintból megcélozható, a Bajnokok Ligájához ennek a duplájára van szükség. A vezérigazgató lapunknak elárulta, a bajnoki címmel végződő idénynek 2,7-3 milliárd forintos költségvetéssel futottak neki. Ez hazai szinten rengeteg, a sztárklubok dimenziójában viszont csak aprópénz.

Éppen erre célzott Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint pillanatnyilag „légüres térben” mozog a Ferencváros: a büdzséje hazai szinten indokolatlanul sok, míg a nemzetközi elithez képest elenyészően kevés.

– Döntési helyzet alakult ki, előre vagy hátra kell indulni – mondta a szakember. – A rendelkezésre álló pénz persze önmagában semmire sem jelent garanciát, ugyanakkor az alapcél, az európai kupákban való tartós szereplés megköveteli a költségvetés emelését.

A sportközgazdász hozzátette, a hazai viszonyok ismeretében kijelenthető, hogy piaci helyzetek közt nem lehet előteremteni a miniszterelnök által említett évi tízmilliárdos összeget, ezért a minőségi futball – amint azt idehaza pontosan tudjuk – elképzelhetetlen állami szerepvállalás nélkül.

Hogy aztán egy csapatot kell „felemelni”, vagy azonnal kettőt, az akár szakmai kérdés is lehet. – A skót példát szoktuk emlegetni, ahol a két kiemelkedő együttes, a Celtic és a Rangers megközelíti az európai középmezőnyt, a többi viszont gyenge játékerőt képvisel – folytatta Szabados. – Nyilvánvaló, az adott ország kirakatcsapatának szüksége van arra, hogy a hazájában is szoros mérkőzéseket játsszon, ha nem is minden héten, de legalább időnként. A klubokba fektetett pénz megtérüléséhez, a jó eredmények eléréséhez egyébiránt idő kell, ez látható olyan sztárcsapatok esetében is, mint a Chelsea, a PSG, vagy éppen az első ízben BL-elődöntőbe jutott Manchester City.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.