Továbbra is pazar formát mutat a Hajduk Split színeiben Gyurcsó Ádám. A magyar szélső januárban a Pogon Szczecin kölcsönjátékosaként érkezett a horvát élcsapathoz, ahol hét bajnoki mérkőzést követően már öt gólnál és ugyanennyi gólpassznál jár. A 27 éves játékos legutóbb duplázott a Cibalia elleni győztes (4-0) bajnokin, a mérkőzést követően pedig nyilatkozott a Rangadó.hu-nak.
– Ha a gólokat nézzük, valóban ez volt a legjobb mérkőzésem, de meglátásom szerint – szerencsére – akadtak még jó meccseim tavasszal a Hajduk Split színeiben.
Úgy érzem, a váltás teljes mértékben jót tett nekem, jól érzem magam a klubnál, élvezem a játékot, támadószellemű csapatban játszom, éppen ezért nekem is több lehetőségem van a kibontakozásra. Egyelőre minden kerek körülöttem.
– Az önbizalmam szempontjából természetesen ezek a találatok nagyon jól jönnek, azért vagyok a pályán, hogy hatékonyan a csapat hasznára legyek: góllal vagy éppen gólpasszokkal.
– Öt gól és ugyanennyi gólpassz a mérlege tavasszal a Hajdukban, nem csoda, hogy a fanatikus Hajduk-drukkerek hamar elfogadták és befogadták…
– Természetesen érzem a szurkolók szeretetét, ami jól esik, de végig tudok úgy sétálni a spliti utcákon, hogy nem állítanak meg lépten-nyomon a drukkerek. Természetesen előfordult már többször, hogy gratuláltak vagy éppen fotót kértek, de teljesen normális a kapcsolatom velük, jól kezelem ezt a helyzetet is.
– Míg a Hajduk szerda este újabb fontos győzelmet aratott, addig nagy riválisuk, a Dinamo Zagreb pont nélkül maradt. A bajnokságban így öt pontra közelítették meg a listavezetőt, valamint a kupadöntőt is velük vívják majd május 23-án. Mernek nagyot álmodni mindkét sorozatban?
Természetesen! Elsődleges célunk télen még az volt, hogy csúcsra érjünk a kupában, de evés közben megjött az étvágyunk… Néhány héttel ezelőtt még tizenkét pont volt a Dinamo előnye, ez most öt pontra olvadt, meglátjuk, mi történik a hajrában. Nyilván az lenne a hab a tornán, ha mindkét trófeát sikerülnie elhódítanunk.
– Hétvégén tovább faraghatnak hátrányukon, hiszen a Dinamo Zagreb látogat Splitbe.
– Így igaz, vasárnap igazi rangadó vár ránk az éllovas ellen, ha nyerünk, két pontra megközelítjük őket, így még nyíltabbá tehetjük a bajnoki címért folytatott küzdelmet. Az öltözőben mindenki pozitív, önbizalomtól duzzadva várjuk a rangadót. Várhatóan telt ház lesz, így a hangulatra biztosan nem lehet majd panasz. A szurkolóink űznek-hajtanak minket a győzelemért, persze ésszel kell játszanunk, hiszen tudjuk: akár az utolsó percekben is lehet meccset nyerni.
– Előzetesen mi szól a Hajduk mellett?
– Jó formában vagyunk, hazai pályán játszunk, így hiszem, hogy meglehet az újabb három pont. A nyomás mindenképpen a Dinamón van, hiszen az elmúlt hetekben jócskán lecsökkent az előnyük.
– Januárban érkezett a Hajdukhoz, de nagyon hamar beilleszkedett és valósággal szárnyal spliti csapatában. Mi változott meg Lengyelországhoz képest?
– Szokták mondani: minden rossz után jön valami jó… Az elmúlt fél évem a lengyeleknél nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, de úgy tűnik, itt, Horvátországban a munka gyümölcse végre kezd kifizetődni.
– Változott az ön hozzáállása is?
– Nem hiszem, mivel ugyanúgy teszem a dolgom, mint eddig bármikor, minden edzésből a lehető legtöbbet akarom kihozni.
Inkább azt mondanám: a közeg változott.
– Olyan csapatban bizonyíthatok, ahol folyamatosan támadófocit játszunk, a Hajduk nagyobb minőséget képvisel, mint a Pogon, ez is jelentős változás. Itt trófeákért küzdhetek, például ez is nagyon hiányzott nekem Lengyelországból. A Pogonnal nem tudtuk felvenni a versenyt a nagyobb lengyel csapatokkal. A Hajduk az egyik legnagyobb klub Horvátországban, olyan egyesületben focizhatok, ahol „csupán” a célok is dobnak a teljesítményemen. Egyszerűen itt élvezem a futballt, és öröm, hogy mindez gólokban, gólpasszokban is megmutatkozik.
– Egyelőre kölcsönben erősíti a Hajduk Splitet. Hogyan tovább?
– A jövőm még nem dőlt el: az biztos, hogy a Hajduknak opciós joga van megvásárolni szezon végén, de egyelőre nem tudom, mi lesz a folytatás. Nem is nagyon szeretnék ezzel a kérdéssel foglalkozni. Csak a jelenre akarok fókuszálni: olyan teljesítményt szeretnék nyújtani minden mérkőzésen, amit elvárnak tőlem, illetve amit én is elvárok saját magamtól.
– Csalódott volt, hogy a kiváló tavaszi forma dacára márciusban nem érkezett önhöz válogatott meghívó az új szövetségi kapitánytól, Georges Leekenstől?
– Amíg nem volt kerethirdetés, bizakodtam abban, hogy számol velem is a belga szakember, de sajnos nem így történt. A lelkiismeretem ugyanakkor tiszta, hétről hétre bizonyítok, jó formában érzem magam, viszont a kapitány dönt arról, kikkel képzeli el a válogatottat.
Véleményem szerint csak az tud segíteni a nemzeti csapaton, aki hétről hétre tétmérkőzésen bizonyít, tehát játékban van a klubcsapatában.
– Ha júniusban hívják, szívesen jön?
– Télen olyan helyre akartam igazolni, ami elősegítheti, hogy visszatérjek a válogatottba. Ha hívnak, természetesen szívesen jövök, de nem tudom, a szövetségnél mennyire követik nyomon a mérkőzéseinket…
– És önnek mennyi ideje marad, hogy nyomon kövesse a magyar aranycsata eseményeit?
– Amennyire időm engedi, természetesen figyelemmel követem a honi bajnokságot, az eredményeket mindig megnézem. Mivel korábban a Videoton FC-t erősítettem, így érthetően a fehérváriak sikeréért szorítok. Roppant kiélezett a bajnokság: a Fradi és a Vidi felfelé lóg ki az NB I-ből.
Azt gondolom, az egymás elleni felcsúti mérkőzés dönt majd májusban a bajnoki címről – szorítok a Vidinek.
– Játszott Magyarországon, majd megfordult Lengyelországban és Horvátországban. Melyik liga a legerősebb?
– A horvát bajnokság talán jobban hasonlítható a magyarhoz, a lengyel ligában pedig sokkal nagyobb harc volt jellemző minden egyes kilencven percre. Ugyanakkor nem szeretném egymással összehasonlítani a három bajnokságot. A játékosoknak mindenhol meg kell felelniük az elvárásoknak, teljesíteniük kell, csak így érhető el igazi fejlődés.
címlapkép: HNK Hajduk Split, Sva Prava Pridrzana
