Olaszországi pályafutása talán legnehezebb napjaiban adott interjút az Origónak a Bologna légiósa, Nagy Ádám, az európai topligák jelenleg legértékesebb magyar játékosa.
Szombat este a november óta veretlen, BL-nyolcaddöntős Napoli 7-1-re nyert a magyar válogatott középpályás csapatának otthonában, ő pedig az első perctől a pályán volt.
A 7-1-es vereségről
„Én az a típus vagyok, aki egy-két napig is emészti magát, ha nem ment jól a játék, pláne ha vereségről van szó. A mostani esetben azért segít, hogy szerdán már egy újabb fontos meccsünk következik a Milan ellen, nincs idő rágódni. Persze, a fejemben ott motoszkál a hétvégi mérkőzés, de két nap múlva tökéletesen tiszta fejjel kell felmenni a pályára, ehhez pedig túl kell lépni a történteken. Kitörölni nem lehet, vagy úgy tenni, mintha meg sem történt volna.
Még most is nehéz róla beszélni, hiszen nem egy szimpla vereségről van szó. Dühítő, de már nem tudunk rajta változtatni, most az a legfontosabb, hogy tanuljunk belőle. Hét kapott góllal sétáltunk le a pályáról, nyilván síri csend volt, és nyomasztó hangulat, lehorgasztott fejjel ült mindenki. Tíz perc elteltével azonban kezdtek jönni a pozitív gondolatok és buzdítások, hiszen az élet megy tovább.”
Csupán a 14. helyen állnak
„Nem szeretnék nagyképűnek tűnni, de még eszembe sem jutott a kiesés. Nagyon sűrű a mezőny közepe, voltunk a tizedik hely környékén is, és a csapat erejét tekintve az a reális helyünk.
Valljuk be, a Napoli elleni mérkőzés nem tett túl jót a statisztikai mutatóknak, mindenki látta, hogy Nagy Ádámmal a kezdőben is ki tud kapni a Bologna. Célom, hogy idővel vezéregyéniséggé váljak a csapatban, de még nem tartunk ott, hogy tőlem függjön a Bologna eredményessége.”
Leszámolna egy hiedelemmel
„Semmiképpen sem emelném magamat az Olaszországban korábban szerencsét próbáló játékosok fölé, de szeretném elfeledtetni az emberekkel ezt a szót, hogy a Serie A hallatán ne a játékos-temető legyen az első gondolatuk.
Néha talán túlságosan is jófiúnak tűnök, amit azért próbálok levetkőzni, mert néha bizony gengszternek kell lenni, ha győztesen akarok lemenni a pályáról. Erre itt jöttem rá, és szépen, lassan kezdem elsajátítani.”
Márciusban portugál–magyar selejtező
„Talán még fiatal fejjel gondolkodom, de úgy állok neki a mérkőzésnek, mint a nyári Európa-bajnokságnak, tehát úgy kell útnak indulnunk, hogy meg akarjuk nyerni. Ez lehet, hogy őrültségnek hangzik, de azok a szurkolók sem őrültek, akik elkísérnek minket Portugáliába, és azok sem, akik otthon, a tévé előtt szurkolnak majd értünk. A harmadik hely megszerzése nem lehet cél egy világbajnoki selejtezőben. Rettentő nehéz lesz előrébb végeznünk, de meg kell mutatnunk, hogy fel tudjuk venni a versenyt az erősebb csapatokkal is.”
