Légiósok

„Meghülyítettük a többi csapatot” – a bangladesi bajnok magyar edzője

Egyetlen játékos sem keres hárommillió forintot az ázsiai országban.

December 30-án játszotta utolsó mérkőzését a bangladesi bajnokságban az Abahani Limited, amely Kottán György vezetőedző irányításával veretlenül lett aranyérmes.

A tapasztalt szakvezető a DigiSport kedd reggeli műsorában úgy fogalmazott, a bangladesi válogatott a magyar NB I középmezőnyében szerepelne, az Abahani viszont jobb volt, mint az ázsiai ország nemzeti együttese, mert négy remek külföldi szerepelt benne, vagyis a magyar élvonalban dobogós lenne.

A bangladesi bajnokságban 11 csapat játszik 4-4-2-es szerkezetben, csak Kottán alkalmazta a 3-5-2-es felállást, és két hónapig tanította a rövid passzokra alapuló gyors futballt a játékosainak. „Miután kezdték megtanulni és alkalmazni a bajnoki mérkőzéseken, ezzel szinte meghülyítettük a többi csapatot, és rájuk erőszakoltuk a labda gyors megjátszását” – mondta.

Az élvonalban gyakorlatilag minden csatár külföldi, de a magyar tréner szerint túlságosan sok a légiós a ligában, csökkenteni kellene a számukat. A legjobban fizetett játékos éppen az Abahani egyik támadója, aki végül 17 találattal gólkirály lett. Ő nettó 10 ezer dollárt (2,9 millió forint) keresett havonta.

Kottán emlékeztetett rá, hogy tavaly három magyart is kivitt a klubhoz – ők a volt debreceni és ZTE-játékos Illés Gyula, a szintén DVSC-ben játszó Demjén Gábor, valamint Csorba Szabolcs. „Egyikükről sem vagyok jó véleménnyel. Egyet rögtön haza is kellett küldeni [valószínűleg Demjén – a szerk.]. A másik kettő próbált alkalmazkodni a helyzethez. Jó játékosok voltak, az egyikük csatár [valószínűleg Csorba – a szerk.], a másik pedig egy intelligens irányító [valószínűleg Illés – a szerk.], de ahogy jött az időváltozás, keményedett a talaj, mert nem volt eső, úgy kezdtek a magyarok úgymond visszafejlődni. A csatárnak egy régi sérülése kezdett kiújulni, a másik még bírta, de nem azzal az elánnal, mint például egy nigériai futballista.”

A tapasztalt szakvezető elárulta, hosszú ázsiai tevékenykedés után immár végleg hazatért, mert abban az életkorban van, amikor a család a legfontosabb számára. Úgy tartja, itthon viszont nem dolgozhat, mert gyakorlatilag senki nem ismeri a szakmában. Egy bizonyos szint alá nem szeretne menni, csak NB I-es vezetőedzői poszt érdekelné.

Olvasói sztorik