Légiósok

Storck is támogatta Sallai olaszországi szerződését

Hosszú cikkben mutatta be a Corriere dello Sport a Palermo új magyar üdvöskéjét.

Továbbra is téma Olaszországban Balogh Norbert, és egyre inkább az új fiú, Sallai Roland. Az egyszeres magyar válogatott támadó középpályásnak egy egész cikket szentelt a Corriere dello Sport.

„Nem az első magyar a Palermo történetében és 19 évével még csak nem is a legfiatalabb külföldi, aki debütál náluk. Viszont egy óriási ígéret, aki egyszer nagyon híres lehet” – kezdi a cikk.

„Zamparini nyilatkozata, amelyben őt és Baloghot csiszolatlan gyémántnak tartja, akik egyszer 40 millió eurót érhetnek, sokkoló volt. Íme az egykoron a Milanról álmodó gyermek története” – írja a Corriere dello Sport.

– Hőssé akarok válni, nem félek! – idézi Sallait a lap, amely megjegyzi, nehéz lesz Vázquez örökébe lépnie a fiatal magyarnak.

„Van egy magyar mondás, miszerint az alma nem esik messze a fájától. Ez igaz Sallaira is, aki igazi futballcsaládban született. Az apja, Tibor a Honvéd, a Siófok és a Vác játékosa volt, utóbbival bajnok is volt 1994-ben. Miután ifiedző lett, még saját fiát is trenírozta, többek között akkor, amikor a Siófokkal 246-12-es gólkülönbséggel nyertek bajnokságot (ebből 106 fűződött Roland nevéhez). Később Felcsúton is együtt dolgoztak, majd Palermóba is elkísérte, autót adott neki, segítette. És ezzel még nincs vége” – fogalmaz a szerző.

„Tibornak két testvére van, mindketten futballisták voltak. László nem jutott magas szintre, Dorogon szerepelt, Sándor viszont remek középpályás volt, aki 55 alkalommal játszott a magyar válogatottban és két világbajnokságon is megfordult” – írják, később idézve Roland nagyapját is.

– Örömkönnyeket hullattam, amikor láttam, hogy Bernd Storck pályára küldte az unokámat Elefántcsontpart ellen. Eszembe jutott, amikor a fiam, Sándor 1981-ben debütált a bukaresti pokolban. Roland harminc évvel később ugyanazt a mezszámot, a 11-est viselte. Ez a végzet! Nagyon közel állunk egymáshoz Rolival, jól ismerem. Számára csak a futball létezik” – mondta a büszke nagyapa.

Kevesebben tudják, de Sallai Roland szülei a játékos nyolc-kilencéves korában elváltak, húga pedig jelenleg az U17-es női kézilabda-válogatott játékosa.

– Nem minden hibátlan körülötte, de ő csendes gyerek. Nem tartja magát sztárnak, még barátnője sincs. Roland csak magának köszönheti a sikereit, megérdemli, hogy a legvadabb álmai is valóra váljanak – mondta erről édesapja, akiért természetesen a palermói játékos rajong.

– Apa velünk él Palermóban. Csak a futballra, a csapatra koncentráltam, hogy jól játsszak. Ez életem döntő pillanata. Amikor a szüleim elváltak, nem volt könnyű. Szenvedtem, de mára hozzászoktam és már nem zavar. Hogy mi a hobbim? Szeretek biciklizni és teniszezni – ezt már természetesen a 19 éves labdarúgó nyilatkozta.

– Senki nem törheti össze az álmaimat. A Puskás Akadémia megadta az alapokat, most ideje még feljebb lépni. Éretlenül gondolkoztam, Németország, Spanyolország, Olaszország, a Bayern, a Barcelona és a Milan volt a fejemben. Végül azonban olyan helyre szerettem volna jönni, ahol a fejlődésem folytatódhat. Palermo tökéletes hely. Szeretem a várost, kellemes és befogadó egy fiatalember számára. A stábbal is jó a kapcsolatom. Egy dolog biztos: Sallai Roland nagy kihívása elkezdődött! – mondta a játékos a Corriere dello Sportnak.

– Gyerekként Kaká és az AC Milan volt a kedvencem. Az ő és a csapat játéka lenyűgözött. Öröm lesz világhírű gárdákkal játszani. Csak azt sajnálom, hogy Pogbát eladták a Manchester Unitednek, ő az egyik jelenlegi favoritom. Persze a helyszíntől függetlenül mindenhol élvezem a futballt, legyen szó Felcsútról, a Real Madridról vagy Palermóról. Jó döntés volt Szicíliába jönni, még Bernd Storck is támogatott benne, valamint elmondta, számít rám a jövőben – zárta szavait az olasz lapnak Sallai.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik