Vegyesen kezdte a 2016-17-es idényt a Bundesligába frissen feljutott RB Leipzig. A lipcsei csapat első meccsén a Dynamo Dresdennel szemben búcsúzott a Német Kupától, de a bajnokságban idegenben játszottak döntetlent a Hoffenheimmel. A nyárról, a szezonkezdetről, Gulácsiról, Kalmárról és a jövőről Lőw Zsoltot, a csapat magyar másodedzőjét kérdezte a Rangadó.hu.
– Hogy érzi magát Bundesliga-edzőként?
– Kiváló érzés. Szerencsére már játékosként is megtapasztalhattam a német bajnokság légkörét és varázsát. Igazából már a másodosztály is elképesztő élmény volt, de az élvonal még annál is kellemesebb. Médiaérdeklődés, nézőszám, stadionok mérete, ellenfelek kvalitása – egyszerűen mindenben jelentős előrelépést jelent a német bajnokság. Óriási élmény, hogy trénerként is a legmagasabb szinten kamatoztathatom a tudásom.
– A nyár végére kialakult keretet tekintve hányadik pozíciót tűzte ki az RB Leipzig a Bundesligában?
– Mint minden feljutónak, így nekünk is az a legfontosabb az első évben, hogy a csapat megszokja, felvegye a Bundesliga légkörét és tempóját. Fontos, hogy ne legyenek álmatlan éjszakáink, ne legyen veszélyben a bennmaradásunk. Ami a kevésbé konkrét dolgokat illeti, célunk, hogy fiatal játékosaink fejlődése töretlen legyen, ahogy volt az a másodosztályban is.
– Milyen átigazolási célpontok lebegtek a klubvezetés előtt? Sikerült maradéktalanul megvalósítani a kitűzéseket?
– Volt jó néhány nagy név a kalapban. Természetesen mindenkit nem sikerült elcsábítanunk, de ez már csak így működik… A leghíresebb klubokkal is versenyeztünk, néha alulmaradtunk, de nem minden esetben. A 19 éves Oliver Burke-öt (Nottingham Forest) például híres klubok orra elől halásztuk el. Úgy érezte, nálunk tud a legjobban fejlődni. Hozzá hasonlóan szerződtettük a Red Bull Salzburgtól a guineai Naby Keitát, akit szintén több angol klub a soraiban tudott volna. Összességében szerintem elégedettek lehetünk azzal, amit elértünk az átigazolási időszak alatt. Kritériumunk az, hogy elsősorban 24 éven aluli játékosokat szeretnénk szerződtetni, ez idén is összejött. Ügyesek, hatékonyak voltunk.
– Mi a helyzet a klub két magyar játékosával? Májusban azt nyilatkozta, hogy Kalmár Zsoltot újra kölcsönadja majd a Leipzig, de végül maradt.
– Gulácsi Péter helye biztos, ő az első számú kapusunk. Coltorti és Müller a cserekapus pozíciójáért küzdenek. Péterrel nagyon elégedett vagyunk, akár csak az utolsó meccset is említhetném: a Hoffenheim ellen már az első öt percben olyan védései voltak, amelyekkel meccsben tartott minket. Segítségével nyílt sisakos küzdelem során egy pontot szereztünk idegenben. Ami Kalmár Zsoltot illeti, nehéz helyzetben voltunk. Reméltük, hogy az FSV Frankfurtnál stabil helye lesz és jól teljesít, de nem sikerült kiharcolniuk a bennmaradást. Ha a nyáron érkezett volna érte olyan ajánlat, ami szakmailag nekünk és Zsoltinak is megfelel, akkor kölcsönadtuk volna, de ez nem történt meg, így jelenleg teljes értékű kerettagnak számít Bundesliga-csapatunknál. Jó felkészülés van mögötte, innentől kezdve csak rajta múlik, milyen sűrűn sikerül beverekednie magát a 18-as meccskeretbe.
– A 18 fős keretet említette Kalmár kapcsán. A kezdőről tehát szó sem lehet egyelőre?
– Nehéz ezt megmondani. Még messze nem aknázta ki azt a potenciált, ami benne rejlik, de az látható, hogy a keretünk roppant erős. Együtt tartottuk a bajnokcsapatot, és néhány ponton meg is erősítettük, főleg a támadó szekciónál. A konkurencia számára nem lett kisebb, sőt… nem lesz könnyű helyzete.
– A Német Kupától meglepetésre búcsúzni kényszerültek, méghozzá Drezdában. Mi történt?
– Azt gondolom, mi kaptuk a legnehezebb sorsolást és nemcsak azért, mert ellenfelünk Bundesliga 2-es. A Dynamo Dresden a Lipcse számára ősi riválisnak számít, a két klub kapcsolatát az Újpest-Fradihoz tudnám többé-kevésbé hasonlítani. Ennek tetejébe idegenben kellett megmérkőznünk. Fiatal játékosaink nem szeppentek meg, jól kezdték a találkozót, hamar kétgólos előnybe kerültünk. A drezdaiak abszolút nem voltak veszélyesek a kapunkra, így vezetésünk birtokában magabiztosan jöhettünk ki a második félidőre. Ez nem tartott sokáig, hiszen már az első percben befújtak ellenünk egy tizenegyest. Ez lélektani fordulópontja volt a mérkőzésnek. Értékesítették a büntetőt, ezzel pszichikailag előnybe kerültek, az első játékrész alatt elcsitított 30 ezer ember pedig felébredt álmából. Fiatal csapatunknak még nincs akkora rutinja, hogy ilyen feszített helyzetekben megőrizzük stabilitásunk, így még a rendes játékidőben megkaptuk a második gólt is. A hosszabbításban már nem esett gól, a tizenegyesrúgások során pedig egy hibával elúszott a kupa. Fájó és elkerülhető vereség volt, de áll még elég kihívás előttünk az idén. A hoffenheimi meccsünk már sokkal jobbra sikerült, megérdemelten hoztunk el egy pontot. A szeptember 10-i hétvégén még nagyobb feladat vár ránk, hiszen jön a Dortmund.
– A Dresden elleni mérkőzésen találtak egy levágott bikafejet a stadion környékén…
– A meccs folyamán nem tudtunk erről, csak az újságokból értesültünk róla. Nincs jelentősége. Semmilyen szempontból nem befolyásolja a csapatunk teljesítményét. Igazából nem is tudom, mi volt ezzel a céljuk. Ha az elrettentés, akkor nem sikerült, ha a megfélemlítés, akkor sem sikerült.
