Légiósok

„A jövő egyik nagy ígérete lehet” – mondják külföldön a magyar támadóról

Vida Kristopher Angliába, a magyar válogatottba és a 2018-as világbajnokságra vágyik.

Komoly tehetséget igazolt a szlovák élvonalban szereplő DAC Vida Kristopher személyében, aki a jövő egyik nagy ígérete lehet Dunaszerdahelyen – írja a sportolunk.sk. Az elmúlt években Hollandiában fejlődött, nyártól pedig sárga-kék színekben küzd a sikerekért, ráadásul a bajnokság nyitófordulójában megszerezte első találatát is. A 21 éves tehetséggel beszélgettek, mi részleteket közlünk az interjúból.

A Hollandiából való átigazolásáról

– Akár maradhattam is volna a Graafschapnál, mert ajánlottak egy szerződés-hosszabbítást, de úgy éreztem, hogy nem csak csapatot, hanem országot is váltanék. Mivel kiestünk és keveset játszottam, nem volt esély arra, hogy nagyobb csapatokhoz, vagy a holland első osztályba igazoljak. Az volt a cél, hogy minél több játéklehetőséget kapjak, mert csak így tudom visszaküzdeni magam a magasabb szintre.

A beilleszkedésről

– Az első hetek nehezek voltak, meg kellett ismernem a többieket, hogy kihez tudok magyarul szólni, kihez pedig angolul. Meg kellett szoknom, hogy erőnlétileg ez már nem Hollandia. Kint mindig azt mondták, hogy olyan vagyok mint egy ló, rengeteget bírok futni, viszont itt a leggyengébbnek éreztem magam. Rengeteget futott a csapat az edzőtáborban, számomra ez viszont kimaradt. Ezt pótolnom kell, fizikailag kell felfejlődnöm a többiekhez. A csapattársakat is megismertem. Kocsis Gergővel kommunikáltam, sajnos megsérült. Most már mindenkivel jó a kapcsolatom és sikerült remekül beilleszkednem.

A szlovák bajnokságról

– Itt senki nem félti magát, nem húzzák vissza a lábaikat, kőkemény párharcok vannak. Taktikailag is teljesen más. Hollandiában rengeteg taktikai elem van, mindenki tudja a másik posztját, és ez itt más, taktikailag van még mit fejlődnie a szlovák futballnak. A fizikai dolgok viszont nagyon erősek.

A dunaszerdahelyi magyar közegről

– Ez azért jó érzés nekem, a családhoz is közel vagyok. Akárhova megyek, mindenhol meg tudok szólalni magyarul, örülök, hogy a saját anyanyelvemet tudom használni. Az, hogy Dunaszerdahely kis város, már megszoktam, mert kint is kisebb városokban éltem. Minden megtalálható. Mit szólok a DAC szurkolóihoz? Már előtte is hallottam róluk és mindenki ismeri a DAC szurkolótáborát, a neten is utánanéztem, mit énekelnek. Amikor hallottam az énekeket, a hideg is kirázott. Már várom, hogy megépüljön az új stadion, és itt tudjunk játszani a sok hazai néző előtt.

A célokról, Angliáról

– A cél az, hogy minél jobb szezont tudjunk zárni, én pedig a lehető legtöbb játékperccel zárjam és fejlődjek. Ezzel nem is lesz gond, mert nagyon sokat edzünk, és ez jó. Jobban is érzem magam. Kint úgy éreztem, hogy egy edzés nem volt elég. Itt megvan a napi két edzés és érzem a folyamatos fejlődést. A cél, hogy a három év után vagy közben Anglia felé vehessem az irányt és két év múlva ott lehessek a magyar válogatott keretében az oroszországi vébén.

Olvasói sztorik