Vadócz Krisztián újabb kihívást keres. Sok bajnokságot megjárt már, játszott többek közt az Auxerre-ben, az Osasunában, a Grasshoppersben, de Indiába is tett egy kitérőt. A 2016-os évet az ausztrál Perth Gloryban töltő játékos mesélt a Goal Magyarországnak külföldi tapasztalatairól, terveiről és a válogatottról.
– Sajnos úgy tűnik, hogy nem lesz jövőnk a csapatnál. A klub részéről nem érezzük, hogy mindenképpen együtt szeretnék tartani a mostani csapatot. Szinte biztos, hogy mindketten eljövünk, pedig nagyon jól alakult a csapat idénye. Mindketten meghatározó játékosok voltunk, ezt nem mi, hanem a kinti sajtó és a szurkolók mondják – felelte Vadócz saját és csapattársa, Sándor György jövőjével kapcsolatban, azonban hozzátette, továbbra is külföldön képzeli el a pályafutását.
A hazatérés is szóba került, fejlődik a magyar bajnokság, de Vadócz erre így felelt:
– Ha az anyagi részére gondol, akkor elmondom, hogy ez nem a pénzről szól. Az infrastruktúra és a lehetőségek valóban sokat fejlődtek az elmúlt években, de a magyar bajnokság még mindig nem olyan erős, mint azok a bajnokságok, ahol én játszottam. Például az ausztrál liga legalább olyan erőt képvisel, mint az európai közép, egy dán, egy skót vagy akár egy svájci. Én szeretem a focit, szeretek játszani, mindenhol azonnal felvettem a fonalat, ahol játszottam, mert egyébként sincs ideje egy profi labdarúgónak, hogy hetekig készüljön a beszállásra egy új helyen, azonnal készen kell állni, ehhez pedig alázat kell, a foci, a játék iránti alázat. Minden idény végén sok megkeresést kapok hazai kluboktól és ez nagyon jól esik. Jól esik, mert egy visszajelzés, hogy figyelemmel kísérik a pályámat és számítanának rám, de úgy érzem, hogy a külföldi bajnokságokban helyt állni nagyobb kihívást jelent, én pedig folyamatosan a kihívásokat keresem.
Ausztráliában remekelt, a sajtó is kiváló vételnek titulálta, azonban a válogatottban mégsem számolnak vele.
– Azzal az állítással, hogy ha valaki nem Európában játszik, akkor nincs eléggé szem előtt, nem értek egyet. A mai világban akár a kazah másodosztály meccseit is simán követni lehet, ez nem lehet indok. Csalódott vagyok, hogy nem hívnak, mert újra válogatott szeretnék lenni és tudom, hogy a válogatott segítségére tudnék lenni. De minden nap, minden edzésen, minden meccsen azért is dolgozom, hogy újra válogatott lehessek.
