A Vecsés, a DVSC-DEAC és az Orosháza ellen egyaránt hazai pályán győzött a Békéscsaba 1912 Frühwald Előre SE, amely döntetlent játszott Egerben, és óriási meglepetésre 3-0-ra nyert Mezőkövesden! A viharsarkiak így öt fordulót követően 13 ponttal, 13-3-as gólkülönbséggel vezetik az NB II Keleti-csoportjának tabelláját az ugyancsak négy sikerrel és egy döntetlennel rendelkező Szolnok és Balmazújváros előtt.
A jelenlegi helyzetben naivan azt gondoljuk, hogy a csabaiak vezetőedzőjénél boldogabb ember nem sok van széles e hazában, de csalódnunk kell. A békéscsabai labdarúgás legendás alakja, Pásztor József ugyanis már nagyon sok mindent látott és átélt a sportágban, úgyhogy tökéletesen tisztában van szeretett klubja és csapata lehetőségeivel. Szó sincs róla, hogy az 57 éves, köztiszteletben álló és megbecsülésnek örvendő mester pesszimista lenne, hiszen természetesen örül az Orosháza szombati 3:0-s legyőzésének együttese jó szereplésének, ám nagyon jól tudja, a végelszámolásánál teljesen mindegy lesz, hogy festett a tabella szeptember végén…
– Le a kalappal a csapat eddigi teljesítménye előtt!
– Korai még a gratuláció!
– De azért, gondolom jó érzés öt forduló után ránézni a tabellára…
– Természetesen! Minden edzőnek az az álma, hogy minél jobban szerepeljen a csapata, de mindig reálisan kell nézni a helyzetet. Nem biztos, hogy ott a helyünk – reagál némileg meglepően a Rangadó.hu megkeresésére Pásztor József, a Békéscsaba vezetőedzője.
– Az eddigi eredmények alapján márpedig ott a helyük!
– Igen, csak tudja, itt öt éven keresztül ment az ingázás az NB II és az NB III között. Miután átvettem a csapatot hatodikok lettünk az előző szezonban. Szeretném, hogy minél jobban szerepeljünk, de nem biztos, hogy a jelenlegi feltételek hosszútávon elegendőek lesznek. Másodosztályú szinten nem rossz a csapat. A játékosok leginkább középkorosztályúak, a fiatalok nem nagyon játszanak. Képesek lehetünk jó eredmény elérésére, de nem tudom, hosszútávon meddig lehet kábítani a játékosokat.
– Mire gondol konkrétan?
– Kevés a pénz, nálunk például nincs prémium. A srácok nagyon rendesek, különösebb gond nincs velük, mindenki normális. Mindig egyéves szerződéseket kötünk, mondtam is nekik, ha valaki nincs megelégedve, el lehet menni! De aki marad, az elégedjen meg azzal, ami van, ne morogjon. Azért maradjon, hogy a következő évben elvigye egy másik csapat, és úgy játsszon is úgy!
– A szezon előtti nyilatkozatokban ön is és a játékosok is a középmezőnybe várták a Békéscsabát. Ezek szerint nem véletlenül…
– Úgy érzem, lehetünk jobbak is. De például a mostani meccsen is az Orosháza az első félidőben sokkal jobban játszott. Két nagy lehetőségük is volt, bármelyikből gólt lőhettek volna, csak a szerencsének köszönhetjük, hogy nem így történt. Ha berúgják, simán kikaphattunk volna, ahogyan kikapott a Tatabánya és az MTK is. A negyvenedik percben Pozsárnak volt egy kapufája, akkor éreztem először, hogy ebből még lehet valami… Nagyon gyengén kezdtünk, betojtunk, de nem tudom mitől! Hibát hibára halmoztunk megtanítottuk futballozni az ellenfelet. A második félidőben aztán belelendültünk, jól játszottunk, és hamar el is döntöttük a találkozót.
– Mit gondol, mi vár a csapatra a folytatásban?
– Hosszú távon kidomborodik, hol vannak jó játékosok, és hol van rend a csapat körül. Nálunk rendben van a csapat, bár kevés a pénz. Nincsenek ellentétek, a csapat és a szurkolók is kezdenek egymásra találni. Pedig amikor megérkezett a francia-kameruni Jimmy Jones Tchana, még nem is játszott, néhányan máris tüntettek, hogy mi az istenért igazoltam le. De hiszen jó játékos! Ilyen szinten olyanokat tud, amit magyar játékos nem nagyon… Technikailag nagyon képzett, ezenkívül hajt-küzd, jó versenyző. Remélem, hogy ezt hosszútávon is bizonyítja majd, mert mint embert még nem ismerem. Franciául még nem tudok, de próbálok hatni rá. Kezelni kellett, mert nehezen viselte ezt az ellenséges helyzetet. Tolmácson keresztül elbeszélgettem vele, és mondtam, hogy ha majd rúgja a gólokat ő lesz a kedvenc! És a Mezőkövesd ellen máris betalált!
