A Vasas, a Zalaegerszeg és a Haladás edzőjeként is dolgozott Bozsik Péter, majd a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. 2006-ban nagyjából eltűnt a reflektorfényből. A sajtóból tudjuk, hogy porckorongsérv miatt gerincműtétje volt, egyébként pedig az üzleti életben helyezkedett el. Hétfőn felröppent a hír, miszerint Csank János helyett visszatér egykori sikerei színhelyére, Zalaegerszegre. Ezért a Rangadó.hu megkereste, és megkérdezte, mivel foglalkozik mostanában, és tényleg megkeresték-e a ZTE vezetői?!
– Mit jelent pontosan az, hogy üzleti életben tevékenykedik?
– Nem kapcsolódik futballhoz, úgyhogy magánügynek tekintem. Az elmúlt évek, illetve napjaink egyébként sem az üzleti sikerekről és a gazdasági dübörgésről szólnak – mondta a Rangadó érdeklődésére Bozsik Péter. – Volt egy futballmentes időszak az életemben, de ez nem is baj, hiszen meg árt néha a feltöltődés. Márciustól Tatabányán az utánpótlásért felelek. Szakosztályelnök, szakosztály-igazgató, vagy utánpótlás szakág-vezető vagyok, mindegy, hogy nevezzük. Ezen kívül a Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetség szakmai igazgatójaként tevékenykedem.
– Nagyjából öt éve kikerült a reflektorfényből. Nem hiányzik?
– A reflektorfény sosem hiányzott, de az NB I-es szereplés hozta magával. Az élvonalbeli munka hiányzik, egy normális megkeresésre mindig nyitott voltam, illetve vagyok. De nem túl sok olyan felkérés volt, amin érdemes elgondolkodni. Az elmúlt másfél évben megpezsdült a hazai labdarúgás, szerintem jó irányba halad a sportág.
– A jelenlegi munkájában kielégíti szakmailag? Mennyire tud kiteljesedni?
– Nem tartok közvetlen edzéseket, bár nincs megtiltva. A gyakorlati munkába annyit szólok bele, amennyit akarok. De nem szerencsés beleszólni a kollégák munkájába, ilyen szempontból tehát nem alkotó tevékenység ez. Kevésbé látványos, viszont elég munkaigényes feladatkör, amelyben ki lehet teljesedni. Szerintem úgy helyes, ha egy szakmai elnök keze nyoma meglátszik a környezetében dolgozó edzőkön. Ezért is szeretném őket némileg átformálni, a szakmailag arculatukat a sajátomra formálni.
– Hétfőn felröppent a hír, miszerint ön váltja Csank Jánost a ZTE kispadján, aztán gyorsan jött a hivatalos cáfolat is. Mi zajlott a háttérben? Önt megkeresték egyáltalán?
– Ott éltem hét évig, és a mai napig jó a kapcsolatom a vezetőkkel. Ebben az ügyben azonban egy mondatot, de még egy fél szót sem váltott velem senki. Ilyen értelemben tehát alaptalan a hír.
– Akkor tehát az a helyzet, hogy ha nehéz helyzete került a ZTE, rögtön az ön nevét dobják be a köztudatba, akár alaptalanul is. Ez akár hízelgő is lehet…
– Mindig jólesik, hiszen abszolút kötődöm a megyéhez, a városhoz, nagy sok szeretetet kaptam ott a hét élv során. Úgy érzem, szakmailag adtam is. Bár a hét évből csak szűk három esztendőt töltöttem a klubnál, kitörölhetetlen szép emlékekkel gazdagodtam. Nem tagadom, jó érzés, ha összeboronálnak a ZTE-vel, vagy a bajnoki címet, a Manchester-verést emlegetik. Ez mindig jólesik.
