A Ferencvárosban védő szlovén Marko Ranilovic, illetve a Diósgyőrben játszó horvát Ivan Rados vasárnapi – vélt vagy valós – hibái egyaránt két pontba kerültek csapatuknak. Előbbi a Debrecen otthonában elnézte Bódi Ádám szabadrúgását, utóbbi pedig a Kecskemét ellen késve lépett ki, így Dosso befejelte a szabadrúgást. Mivel a Vasasnál a montenegrói Ivan Janjusevic és a szlovák Lubos Ilizi sem remekel, megnéztük, hogy mi a helyzet Magyarországon a külföldi, illetve a hazai kapusokkal, valamint a légiósként szereplő honfitársainkkal.
A dicső múlt és felemás jelen
Grosics Gyula előszeretettel idézett mondása szerint Magyarország kapusnemzet! Ezt bizonyítja, hogy a Fekete Párducon kívül többek között Plattkó Ferenc, Zsák Károly, Gellér Sándor, Szentmihályi Antal, Géczi István, Mészáros Ferenc, Gujdár Sándor, Katzirz Béla, Zsiborás Gábor, Disztl Péter, Szendrei József, Veréb György, Petry Zsolt, Koszta János, Brockhauser István, Babócsy András, Rabóczki Balázs, Hajdú Attila és Udvarácz Milán öregbítette a magyar hálóőrök hazai és nemzetközi hírnevét.
Külföldön egyébként napjainkban is rendkívül népszerűek és keresettek honfitársaink. Az [origo] másfél évvel ezelőtti összeállításában 22 olyan magyar kapust sorolt fel, aki az európai bajnokságok első- és másodosztályában véd, miközben a cikk szerzője kiemelte, hogy az NB I-ben 12 csapatnak van hazai kezdőkapusa. De mi a helyzet mostanság?
A kapuslégiósok listája napjainkban is terjedelmes! Angliában véd Fülöp Márton, Bogdán Ádám, Gulácsi Péter, Kurucz Péter, Somogyi Csaba és Gróf Dávid, Skóciában Balog János, Belgiumban Köteles László, Hollandiában Babos Gábor, Németországban Király Gábor, Görögországban Megyeri Balázs, Olaszországban Kovácsik Ádám, Ausztriában Sáfár Szabolcs, az egyre elismertebb a ciprusi bajnokságban Nagy Zoltán, Sebők Zsolt és Kovács Zoltán, a Feröer-szigeteken Gángó András és Turi Géza, Izlandon Matus Sándor, Finnországban Szentpéteri Viktor és Szeróvay Mihály, Romániában pedig Pogacsics Krisztián.
Ambrusics Róbert hosszú időn keresztül légióskodott Angliában, a nyáron Németországban próbált szerencsét, de nem szerződtették. Korábban azt nyilatkozta, hogy nulla százalék esélyt lát a hazatérésre. Ez a hozzáállás sajnos általánosnak mondható, a magyar kapusok esetében a vándorlás bizony egyirányú. Üdítő kivétel Floszmann Tamás, aki Angliából hazatért a REAC-ba, most pedig a Dunaújváros Pálhalma NB II-es csapatában fog védeni.
Névsorolvasás, helyzetjelentés
Most pedig nézzük a magyar bajnokság, az OTP Bank Liga jelenlegi mezőnyét!
A Debreceni VSC-TEVA csapatánál korábban is voltak külföldi hálóőrök, például a szerb Djordje Pantics, valamint a horvát Sandro Tomic. Utóbbi később a Honvédnál is megfordult. A hajdúságiak jelenleg is rekorderek a légióskapusok tekintetében, hiszen keretükben három külföldi is szerepel: a litván Mindaugas Malinauskas, a szerb Nenad Novakovics, illetve a bundaügy miatti eltiltását töltő montenegrói Vukasin Polekszics. A magyar Verpecz István is kapott korábban bizonyítási lehetőséget, sőt a klub hivatalos honlapján meghirdetett szavazáson ő lett a szezon legjobb kapusa 2010-ben, de amikor elkövetett egy-két hibát, kegyvesztetté vált.
A Diósgyőri VTK horvát kapust igazolt Ivan Rados személyében néhány héttel ezelőtt, aki a Zalaegerszeg és a Ferencváros ellen jól teljesített, de a Kecskemét ellen nagyot lepkézett, így döntetlen helyett 2-1-es vereség lett a vége. A bő keret tagja még a rutinos Farkas Balázs, valamint a fiatal Rakaczki Bence és Tajti Norbert is.
A Ferencváros az elmúlt években három légióst is foglalkoztatott kapusposzton a Trinidad és Tobagói Jan-Michel Williams, a lengyel-kanadai Wojtek Zarzycki, illetve a máltai Justin Haber személyében. Megyeri Balázs a szakemberek szerint hosszútávú megoldást jelentett volna az FTC számára, de ő végül Görögországba igazolt, így a szlovén Marko Ranilovic került a kezdőbe. Neki már az előző szezonban is voltak emlékezetes bakijai, és idén is több gól szárad már a lelkén. A 19 éves Jova Leventét nem dobták be a mélyvízbe, inkább a rendkívül rutinos, negyvenesztendős Végh Zoltánt igazolták le.
A Győri ETO FC kapujából kirobbanthatatlan a szerb Sasa Stevanovics, aki 2004 óta szerepel a kisalföldieknél. Mögötte az Molnár Péter vár bevetésre, aki az elmúlt idényben, Siófokon már bizonyította tehetségét, és ott van Nacsa Péter is.
A Kaposvári Rákóczi a nyári átigazolási időszakban elvesztette két kapusát, Kovács Zoltánt és Milinte Árpádot is. Az első fordulóban a Görögországból hazatérő Posza Zsolt védett a somogyiaknál, de a Ferencváros ellen hibázott egyet, amiből gól lett, és azóta nem is nevezték egyik mérkőzésre sem. A szlovák Lubos Hajdúch lett az elsőszámú, aki Kecskeméten kapott egy négyest, a Videoton ellen viszont remekelt, ám a második félidőben megsérült. Horváth László állt a helyére, aki szintén kiválóan teljesített.
A Kecskeméti TE-Ereco csapatában korábban a horvát Romeo Mitrovic, illetve a montenegrói Pavle Velimirovic védett, tehát a légiósok alkalmazása az alföldiektől sem idegen. Bár néhány hete leigazolták a Vasasból Németh Gábort, legutóbb már a szlovákiai magyar Ribánszki László (Ladislav Rybansky) védett, és a keretnek tagja még Antal Botond is.
A Vasas-Híd szépen bevásárolt a nyáron… Németh Gábort elengedték, a montenegrói Ivan Janjusevic viszont rögtön az első fordulóban beszedett egy ötöst Debrecenben. Ezzel őt elfelejtették, viszont a szlovák Lubos Ilizi sem váltotta meg a világot. Két fiatal magyar vár bevetésre Angyalföldön: Halasi Péter és Tulipán Ákos.
A román Daniel Tudor személyében a Videoton FC is alkalmazott korábban külföldi hálóőrt. Most a szlovák Tomas Tujvel véd, a cseréje pedig a montenegrói Mladen Bozsovics. Szegény Somodi Bencének túl sok esélye nincs, hogy a csapat közelébe kerülhessen…
A Zalaegerszegi TE FC kapuját régebben a bosnyák Aleksandar Novakovic védte, és bár jelenleg ott van a keretben a szlovén Safet Jahic, inkább Vlaszák Gézában bízik Csank János.
Az elmúlt néhány szezon külföldi kapusai közül érdemes megemlítenünk a Szolnoki MÁV FC lett játékosát, Vitalijs Melnicenkót, a Nyíregyháza Spartacusból az ukrán Vologyimr Ovszijenkót és a szerb Drasko Vojinovicsot, az FC Tatabányában pedig ott volt a dallamos nevű szlovák Marian Postrk.
Hajrá, magyarok!
Térjünk vissza a jelenbe, és az élvonalba, hiszen van hét olyan egyesület, ahol csak magyar labdarúgók védik a kaput! Az egyik ilyen a Haladás Sopron Bank, ahol Rózsa Dániel immár törzsgárdistának számít, mögötte pedig ott van Mursits Roland és Gőcze Gergő. A Budapest Honvédnál Kemenes Szabolcs és Tóth Iván is a rutint képviseli, Sánta András pedig a fiatalságot.
Az MVM Paksi FC közismert arról, hogy keretében csak magyarok futballoznak, természetesen a hálóőrök esetében sem tesznek kivételt. Csernyánszki Norbert véd, mögötte pedig ott van Kovács Attila, Pokorni Péter és Kiss Máté. A Lombard Pápa Termál FC 2006 óta alkalmazza Szűcs Lajost, tartalékja Kovács Vilmos és Takács Tamás.
A Pécsi MFC kapusa, Dibusz Dénes nevét Baranyában eddig is jól ismerték, de az élvonalbeli ellenfelek csak a közelmúltban kezdték tanulni, hiszen már az előző szezonban, az NB II-ben is remek teljesítményt nyújtott, és ez az OTP Bank Ligában sem változott. Holczer Ádámnak így nincs sok esélye pályára kerülni.
A BFC Siófokból eltűnt Szalma Pál, a győri Molnár Pétert pedig visszahívta az ETO. Helyükre Kaposvárról érkezett a tapasztalt Milinte Árpád, a Ferencvárosból pedig a fiatal Mester Tamás, és ott van még Varga Szabolcs is.
Szintén rendkívül rutinos kapusa van az Újpest FC-nek, Balajcza Szabolcs személyében, aki 2006 óta tagja az együttesnek, és immár a csapatkapitányi poszt is az övé. Bozsó Antal és Horváth Tamás vár bevetése mögötte.
Bár az MTK már a másodosztályban szerepel, de nem feledkezzünk meg az egyik legtehetségesebb magyar hálóőrről, Balikó Milánról.
Hajdu Attila
A Sport Televízió szakkommentátora, a korábbi kiváló kapus, Hajdu Attila a vasárnapi Debrecen–Ferencváros mérkőzés után élő adásban már pedzegette a témát, amellyel kapcsolatban markáns véleménye van. A ferencvárosi nevelésű játékos a Vác, a Szeged, a Csepel, az FTC, a Vasas, az MTK és a Sopron, valamint a német Fortuna Köln színeiben összesen 215 élvonalbeli mérkőzésen védett, a válogatottban tíz alkalommal szerepelt.
– A kapusokkal kapcsolatban ugyanaz a véleményem, mint a nem kapusokkal kapcsolatban – kezdte a Rangadó megkeresésére Hajdu Attila. – Szerintem nem feltétlenül kell külföldi játékost, illetve kapust hozni, mert vannak megfelelő magyar játékosok és kapusok, akik legalább olyan teljesítményre képesek, mint a jelenlegi légiósok zöme. Persze, nem azt mondom, hogy mindenkinek a Paks-szindrómát kellene utánoznia, hiszen a világon mindenhol alkalmaznak külföldieket. A légiósokra sok minden miatt szükséges van. Más nemzetiségűek, ezért más színt és erősséget hoznak a magyar labdarúgásba, esetleg a hozzáállásukkal tudnak újat mutatni. Tehát szükség van rájuk, de a minőségnek és a mennyiségnek rendben kell lennie.
Hajdu Attila hangsúlyozza, hogy egy csapaton belül, és a bajnokságon belül is arányban kell lennie a hazaiak és a külföldiek számának, hiszen ha sok légiós van, klikkesedés is előfordulhat egy társaságon belül.
– Nem baj, ha vannak légiós kapusok – szögezte le az egykori kiváló hálóőr. – Kiemelném például Debrecenből a montenegrói Polekszicset – félretéve, hogy fölhívták, vagy nem hívták – mert olyan szintű kapus, akitől sokat lehet tanulni. A lényeg: olyat hozzanak, aki jobb az ittenieknél! Azért beszélünk most erről, azért ütötte fel a fejét ez a kérdés, mert többen olyan teljesítményt nyújtottak, ami nem elégséges. Ha az a kérdés, hogy vannak-e olyan magyar kapusok, akik képesek arra a produkcióra, amit a közelmúltban Ranilovic, Ilizi, vagy Janjusevic nyújtott, akkor az a válaszom, hogy igen, ilyet biztosan tudtak volna. Fontos probléma, hogy a magyarok elmennek külföldre. Ranilovic most nem lenne téma, ha Megyeri Balázs nem igazol Görögországba. Ő eklatáns példa arra, hogy hol vannak a magyar kapusok. Megyeri ott volt! A jelenlegi helyzet a Fradinak nem jó, de szerintem neki sem jó. Olvastam, hogy szeret ott lenni, és akár harmadikszámú kapusként is jól érzi magát, de nekem meggyőződésem, hogy ez a fejlődésének nem tesz jót! És a válogatottra is gondolni kell!
Úgy véli Hajdu, hogy a külföldön védő magyarok közül Bogdán Ádám pályázik a legnagyobb eséllyel, hogy klubjában a kezdők közé kerüljön.
– Lehet, hogy Gulácsi Péter azzal is többet érne, ha Magyarországon játszana! És ezt halál komolyan gondolom – folytatta a kétszeres magyar bajnok. – Nagyobb kiugrási lehetősége van, ha a hazajön, mondjuk például a Videotonba! Durva lépés lenne, de nem jelentene süllyesztőt számára. A válogatott közelében lenne, és onnan akár tovább is léphetne. Nagy baj, hogy korán, fiatalon mennek külföldre a magyar labdarúgók, mert a menedzserek lecsapnak rájuk. Ez alapvető hiba. Jobban járnának, ha előbb idehaza rendszeresen védenek, és csak utána mennének el. Mostanában az a szokás, hogy a menedzserek jönnek, és odatolják a csapat orra elé az öltözőben a külföldieket. Persze, így könnyebb megszerezni egy játékost, mint utánamenni. Arra meg ne is gondoljunk, hogy ebben anyagi érdekek is vannak. Mindannyian nyitott szemmel járunk…
A klubok adják-veszik a játékosokat, ez is egy olyan jelenség, ami szintén beleszólhat a magyar kapusok helyzetébe.
– Miért gondolja bárki, hogy a szlovák másodosztályból érkező kapus jobb, mint egy magyar – fakadt ki Hajdu, aki a Bajnokok Ligájában is védett, a Ferencváros színeiben. – Lát róla egy videót, ami alapján leigazolja, ahelyett, hogy személyesen végigjárná a másod- és harmadosztályú hazai együtteseket, és tájékozódna a csapatnélküli játékosokról. Azt mondják, hogy a magyarok drágábbak. Nem tudom, hogy ebben mennyi igazság van, mert nem vagyok klubvezető, de nehezen hiszem el, hiszen egy külföldinek kapásból lakást és autót kell adnunk.
Egy bajnokságot simán meg lehetne tölteni külföldön játszó magyar kapusokkal. Nagyon sokan vannak, az ismertebbeken kívül is. De mi a helyzet azokkal, akik itthon vannak?
– A tehetséges Molnár Péter tavaly a Győrből elment Siófokra mondott egy remek példát Hajdu Attila. – Szerintem ez volt az év igazolása, mert erőssége volt a csapatnak, és rendszeres játéklehetőséget kapott! Így ő meg tudta mutatni, hogy kifejezetten tehetséges kapus. Most visszakerült Győrbe, és egy légiós van előtte a sorban. Németh Gábor szerintem szintén rutinos, jó magyar kapus, most Kecskeméten van, de nem játszik. Hol vannak a magyar kapusok? Ellenpéldaként ott például van Mester Tamás, aki külföldi kapus mögül Siófokra ment. Nem tette rosszul, hiszen bekerülhet a kezdőbe. Úgy vélem, jól döntött, hogy elment a Ferencvárosból.
Debrecenben Nenad Novakovic jól teljesít, de Hajdu úgy véli, ott sem lenne feltétlenül szükséges légióst alkalmazni.
– Verpecz Istvánt továbbra is jó kapusnak tartom. Igaz, nem sikerült a bemutatkozása, de többet látok benne annál, hogy eltűnjön a süllyesztőben – magyarázta a negyvenéves sportember, aki elvégezte a TF sportmenedzseri szakát, és UEFA B-licences képesítése. – Egy nagy meccsen rosszul védett, ez egy fiatal sportolónál szerintem belefér. Pedig annál több, hogy harmadikszámú legyen. Különben is! Vannak más csapatok, ha Debrecenben nem számítanak rá, máshol talán igen. Vagy ott van például Sebők Zsolt, a Videoton volt kapusa. Az NB I-ben simán védhetne! Mondjuk például a Vasasban. Amikor Sebők kikerült a fehérvári kapuból, összességében nem hibázott többet, mint Bozsovics az elmúlt szezonban. Nem nyújtott rosszabb teljesítményt, ráadásul hosszú évek óta ott védett. Ha én vagyok a Vasas, akkor odamegyek, és megkérdezem, hogy odajön-e hozzám!
– Korábban volt olyan eresztés, amelyben sok jó magyar kapus volt: Petry Zsolt, Brockhauser István, Végh Zoltán, és szerény személyemet is ide sorolnám – zárta mondandóját egy újabb jó példával Hajdu. – Utána jött Babos Gábor, Király Gábor, Szűcs Lajos és Sáfár Szabolcs. Most is van ilyen eresztés, de szerte a világban! Bogdán, Megyeri, Gulácsi. Ha jó helyen vannak és játszanak – ebbe a magyar bajnokságot is beleértem –, akkor ez egy nagyon komoly hármas. Az, hogy már kapusunk sincs, nem igaz! Vannak magyar kapusok, méghozzá jó magyar kapusok!
Andrusch József
Az 55 éves Andrusch József 14 évesen lett igazolt labdarúgó Újpesten. Innen került Hódmezővásárhelyre, majd vissza a fővárosba, a Fősped Szállítókhoz és a Volán SC-hez, illetve két évre Dorogra. A Honvéd játékosaként 26 évesen mutatkozott be az élvonalban. Sorozatban háromszoros bajnok és egyszeres Magyar Népköztársaság Kupa-győztes. A három aranyérmes idényt szinte végigjátszotta, mindössze négy mérkőzésről hiányzott. Alacsony termete ellenére kitűnő kapus volt, 129 kispesti mérkőzéséből 52 alkalommal nem kapott gólt. A sikerévek után három esztendeig a Vasasban védett, itt fejezte be pályafutását. A magyar válogatottban öt alkalommal védett. Végzettségét tekintve kertészmérnök, de a Testnevelési Főiskolát is elvégezte. Labdarúgó karrierje után az üzleti életben is sikereket ért el. Jelenleg a magyar válogatott kapusedzője.
– Nagyon egyszerű a helyzet: ez egy piac, ahol adják-veszik a játékosokat – vélekedett a Rangadónak nyilatkozó Andrusch József. – Vannak tehetséges kapusaink, Bogdán Ádámot és Gulácsi Pétert említeném, de szinte mindannyian külföldön vannak, tízszeres-hússzoros pénzért. Nem is rossz helyen, hiszen komoly kapusokká válhatnak, ha majd bekerülnek a kezdőbe, és rendszeres védhetnek. Azt nem mondanám, hogy a kapusképzés elakadt, mert sokan kerülnek ki külföldre. Az a baj, hogy jóval kevesebb a pénz idehaza, mint Nyugat-Európában, ezért a legjobbjainkat elviszik. A klubokon belül pedig próbálnak rutinos kapusokat igazolni olcsón. A magyar kapusiskola nagyon magas szinten volt évtizedekkel ezelőtt. Most is termel tehetségeket, de nem olyan mennyiségben. Ehhez a poszthoz egy kicsit flúgosnak kell lenni! Elszántság, alázat, megszállottság, aszkétizmus szükségeltetik, és rengeteg munka, de a mai fiatalok nagy része ezt nem vállalja. Élvezetesebb kint, a mezőnyben futballozni.
Pálinkás András
Némileg eltér a véleménye a témáról Pálinkás Andrásnak, az U21-válogatott kapusedzőjének, akit szintén megkeresett a Rangadó.hu. Rendkívül tapasztalt szakembernek számít, hiszen már az 1986-os világbajnokságon, illetve a selejtezők során is a magyar válogatott szakmai stábjában kapott feladatot, majd dolgozott a Honvédnál, a török Genclerbirliginél, Kuvaitban, Érden, a Malév csapatánál, a Dunaferrnél és Újpesten is.
– A fiatal magyar kapusokat nem nagyon foglalkoztatják, helyettük harmadrangú külföldieket igazolnak – vélekedett Pálinkás András. – Tessék megnézni a pécsi kapust, Dibusz Dénest, aki az U21-válogatottnak is tagja! Remek telje járul hozzá csapata kiváló szerepléséhez. Sok hozzá hasonló tehetség van, de nem mernek hozzájuk nyúlni, élnek, hogy sokat bakiznak! Ez nem tartható állapot! Sokan kimennek külföldre, és bár jók az edzések, de ott nem kapnak lehetőséget, nem játszanak, így a fejlődésük nem biztosított. A kapusoknál még inkább előtérbe kerül, hogy mérkőzésekre van szükségük! Idehaza hagyatkozni kellene a felkészült kapusedzőkre…
Babócsy András
Talán kevesen tudják, hogy létezik a Magyar Kapusedzők Szervezete, amelynek munkáját a korábbi kiváló hálóőr, Babócsy András fogja össze. Első magyar bajnoki mérkőzését a Vasasban játszotta 1988-ban, amit még több mint 160 összecsapás követett Magyarországon, a többi között az MTK, a Stadler FC, Békéscsaba, a Pécs és a III. Kerületi TVE színeiben. 1998-ban Kínába igazolt, majd Finnországban játszott, ahol három bajnokságot is nyert! 2002-ben átigazolt a HJK csapatához Helsinkibe, amely újabb két bajnokságot és egy kupagyőzelmet jelentett. 1998 és 2004 között számos alkalommal lépett pályára nemzetközi kupamérkőzéseken (Bajnokok Ligája, KEK). 2003-ban, az ötödik bajnokság és a kupa elnyerése évében megválasztották Finnország legjobb kapusának. Ő tartja a finn gólnélküliségi rekordot 882 perccel, amit még az FC Hakával ért el 2001-ben. 2006-ban tért haza, védett a Budaörs és a Biatorbágy színeiben is.
A Magyar Kapusedzők Szervezetének célja, hogy a magyar kapusedzők egységben dolgozzanak. Volt és jelenlegi kiváló kapusok is tagjai ennek a csoportnak, hiszen mindenki tudja, hogy Magyarországon mindig is jó kapusok és jó kapusedzők voltak. A szervezet a kapusokra jellemző összefogást szeretné országos szinten, szakmailag is szorosabbá tenni. Emellett mindenki a saját magára jellemző stílust megtartja és ezzel egyéni kreativitásának köszönhetően készíti fel kapusait. Ez egy sportág a sportágban.
– Összetett a probléma, mert elsődlegesen minden ott kezdődött, hogy kialakult egy vákuum a mi generációnk után – kezdte Babócsy András. – A rendszerváltás után, a kilencvenes években kezdett eltűnni a pénz a magyar futballból. És melyik az a munkakör, ahol rögtön spórolni kezdenek? A kapusedző! Lassan elsorvadt a szakma, nem volt perspektíva a kapusedzők számára. Ezért alakult ki a kilencvenes évek végén egyfajta kapushiány, vákuum. Akik a nyolcvanas években voltak fiatalok, azok még megkapták azt a képzést, amely elengedhetetlenül szükséges. Ez volt az én generációm. Aztán elfogyott a pénz. Egyre kevesebb markáns kapusedző dolgozott, kevesebb kapus ért be. Ebből fakadóan a csapatok elkezdtek külföldi kapusokban gondolkodni. És itt most nem a határon túli magyarokra gondolok. Ők rendben vannak! Ezt felismerték a csapatmenedzserek, és a játékos-menedzserek. Ez a poszt eddig nem volt kiaknázva az ő részükről. Mindenki érti, miről beszélek, nem akarom nevén nevezni a gyereket… Elkezdtek üzletelni a kapusokkal!
Babócsy emlékeztetett, hogy ebben az időben már rá lehetett fogni, hogy nincs magyar kapus, ezért hozni kell. Mindez jó üzlet lett, de nem azért, mert az idekerülő külföldiek erősítik a csapatokat.
– Ott tartunk most, hogy orrba-szájba hozzák a külföldi kapusokat, már nem is gondolkodnak magyar fiatalok nevelésében – szögezte le a 44 éves sportember. – Ki lett mondva a kétezres évek elején, hogy nincsenek jó magyar kapusok, ezáltal általános bizalomvesztés történt velük szemben. Nem hajlandóak a kapusedzőre rábízni, hogy neveljék, építsék fel őket. Ezek azok az összetevők, amelyek létrehozták a problémát. Mindenkinek van ebben felelőssége. Pedig a fiatal magyar kapusokban van fantázia!
A Rangadónak nyilatkozó Babócsy András úgy tapasztalja, hogy az U19-ből nagyon ritkán visznek fel kapusokat a felnőtt csapathoz, mivel jön a külföldi, aki kétszer annyiba kerül, és fele annyit tud.
– Sasa Stevanovicson kívül nem ismerek külföldi kapust, aki megüt egy jó NB I-es szintet – hoz egy konkrét példát a korábbi sikeres kapus. – Somogyi Csabát most vitték ki Angliába, pedig idehaza nem kellett a csapatoknak. Van olyan együttes idehaza, amelyben két-három külföldi kapus is szerepel! Egy másik helyről Magyarország egyik legjobb kapusát engedték el ingyen és bérmentve, most van nekik két külföldijük, akik együtt fele annyit sem érnek. Amikor középszerű, vagy a közepesnél is gyengébb, technikailag képzetlen kapusok szerepelhetnek az élvonalban, az már nem a szakmáról szól. Ennél a magyar fiatal kapusok már most többet tudnak!
