Mint arról korábban már beszámoltunk, az NB II Keleti-csoportjának legutóbbi ezüstérmese, a Mezőkövesd-Zsóry leigazolta a Paks csatárát, Palásthy Norbertet. A harmincéves, 193 centiméter magas labdarúgó a 2005–2006-os szezonban 24 meccsen lőtt 17 találatával gólkirály lett a másodosztályban, szintén keleten. Mielőtt Paksra került, játszott a Vác, a Ferencváros, az Újpest FC-Fót, a REAC, és a Budapest Honvéd színeiben is.
A Rangadó először megkérdezte Huszák Gézát, a Mezőkövesd sikeredzőjét, mit vár csapata új szerzeményétől?
– Azért igazoltuk, mert bár nagyon jól szerepeltünk a legutóbbi szezonban, hiszen a második helyen végeztünk, de kilenc meccset nyertünk egy-nullára, tehát a támadójátékosaink góltermékenysége hagyott kívánnivalót maga után – vélekedett Huszák mester. – Palásthy rutinos, harmincéves labdarúgó, volt NB II-es gólkirály is, nem véletlenül került az élvonalba.
A szakvezető elmondta, az előző idényben körülbelül három olyan meccsük volt, amikor az ellenfelek belekényszerítettek a csapatot abba, hogy el legyen foglalva a védekezéssel.
– Remélem, a következő bajnokságban is fogunk tudni támadni a meccsek nagy részében – folyatta Huszák Géza. – Palásthy kimondottan jó lesz, amikor felállt védelem ellen kell próbálkoznunk hazai pályán. A beadásoknál kihasználhatja a magasságából adódó remek fejjátékát. Nem a gyorsaság az erénye, de jól megtartja a labdákat, és az elmúlt néhány edzés alapján azt mondhatom, összjátékban is jó. Mostanában sok szerepet nem kapott a Paksnál, előtte pedig volt egy hosszabb sérülése, de azt megelőzően a Honvédnál jól. Bízom benne, hogy még egyszer össze tudja kapni magát, és meg tudja mutatni a góllövőtudományát.
Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, a nem túl szívderítő előzmények után milyen hangulatban tekint a mezőkövesdi kihívás elé Palásthy Norbert!
– Az elmúlt néhány idénye nem sikerült valami jól…
– Nagyon enyhén fogalmazott – válaszolt a rangadó megkeresésre a támadó.
– Melyik pályafutásának az az időszaka, amelyre elégedetten gondol vissza?
– A legutóbbi szezon első felét Vácon töltöttem, tizenkét meccsen lőttem hét gólt, azt hiszem, ez már emlékeztet valamire… Azt megelőzően talán a 2007–2008-as bajnokságot tudom említeni, amikor a Honvédhoz igazoltam. Volt egy jó félévem, aztán sajnos elszakadt a keresztszalagom.
– A legutóbbi idény sikertörténet volt a Paks számára. Ezek szerint nem mindenkinek… Gondolom, alapvetően a játéklehetőség hiányzott.
– A szakvezető dolga eldönteni, ki játszik, és ki nem. Pakson kialakult egy csapat, amely jól szerepelt, ezért az edző nem változtatott, és jobbnak látták, ha kölcsönadnak. Elmentem Vácra, de télen a paksiak azt mondták, menjek vissza, mert szükségük van rám, viszont később megint nem számoltak velem. Jobb lett volna a lelkemnek, meg szakmailag is, ha még fél évig Vácon maradok. Ennek ellenére teljesen korrekt volt az elválásom a paksiakkal, az edzőkkel és a vezetőkkel egyaránt, Haraszti Zsoltot korrekt, egyenes embernek ismertem meg. Elmondta, hogy nem velem van probléma, a csapat elkapta a fonalat, ezért nem kerültem be. Nem duzzogtam, nem morogtam, bár az egy kicsit rosszul esett, hogy a felkészülési meccseken én voltam az egyik legeredményesebb, aztán még perceket sem kaptam.
– A Mezőkövesd legutóbb ezüstérmes lett a Keleti-csoportban, tehát úgy tűnik, jó helyre került.
– Nagyon korrekt feltételeket biztosítanak itt, Mezőkövesden. Úgy igazolnak, hogy ott szeretnének lenni az első háromban. Benne van, hogy kiugró eredményt érünk el, de nem iszunk előre a medve bőrére. Jól érzem magam itt, sok játékost ismerek, jó helyre kerültem. A csapat mögött álló szakmai háttér is jó, kíváncsian várom a folytatást, nagyon motivált vagyok.
