Hírek

A Manchester United vinné a Vasas kapusát

A Vörös Ördögök 1-es számú mezét viselte Hutvágner Gergely.

Kapcsolódó cikkek

A Rangadó.hu is beszámolt róla, hogy a Manchester United teszteli a Vasas-Kubala Akadémia 16 éves kapusát, Hutvágner Gergelyt. Nos, a teszt azóta lezajlott (január 11. és 17. között) és a nagy kalandról hazatérő fiatallal most a haloor.com készített hosszabb interjút, ezt olvashatják alább.

– Először is szeretnénk gratulálni, kérlek avass be minket, hogyan jött ez a lehetőség számodra? Hogyan figyeltek fel rád?

– Köszönöm szépen. Az egész úgy kezdődött, hogy tavaly nyáron részt vettem az Egri kapus Akadémia, Illyés Dániel által szervezett VI. Egri Nemzetközi Kapustáborban. A tábor fődíja komoly lehetőség volt: a két legtehetségesebbet elviszi magával egy angliai edzőtáborba barátjához, a korábbi Liverpool Academy kapusedző Billy Stewart magán akadémiájára. A szombathelyi Molnár Márk és én lettünk a befutók. Valójában szimpla edzőtábor volt ez, de volt ott olyan tréner is, aki a Manchester Unitedben is dolgozik, és látott bennem fantáziát, ezért beajánlott az MU-hoz, ezután pedig januárban küldtek egy hivatalos kikérőt a Vasashoz. Mondanom sem kell, hogy itthon az ünnepek komoly edzésekkel teltek, amit külön köszönök a volt és jelenlegi edzőimnek, hogy rám áldozták a szabadnapjaikat. Egy héttel hamarabb kiutaztam, hogy fel tudjak készülni az ottani körülményekre, kicsit elsajátítsam az angol edzésmódszereket.

– Hogyan telt el az a néhány nap az akadémián?

– Egyedül utaztam – ami kicsit ijesztőnek tűnt először-, de mint később kiderült hasznos is volt, hiszen így rá voltam kényszerítve, hogy használjam az iskolában szerzett angol nyelvtudásomat, a második héten már teljesen jól tudtam kommunikálni is. Persze, ha nem volt edzés, hiányzott a családom és a barátaim, de minden este beszéltünk telefonon. Mindig elmeséltem nekik a napi történéseket, ők pedig folyamatosan biztattak, szurkoltak. Egyébként is rengeteg gratulációt és jókívánságot kaptam otthonról, edzőktől, barátoktól, amit ezúton is köszönök, nagyon jól esett.

– Az edzésekről: az akadémiai hét minden napja edzéssel telt, csapat és kapusedzések, erősítések. Napi egy edzés volt, de az 2-3 órán át tartott. Legtöbbször az U18-as csapattal edzettem, a végére egészen összebarátkoztunk.

– Az utolsó napon edzőmérkőzést játszottunk ahol végig én védtem és megkaptam az 1-es számú mezt, mondanom sem kell, leírhatatlan élmény volt.

– Milyen körülmények közé csöppentél, találkoztál-e új gyakorlatokkal, esetleg a tempó mennyivel volt másabb?

– A körülmények elképesztőek, 10-12 füves pálya, fedett és műfüves pályák, hatalmas konditerem, uszoda, stb. A foglalkozások során arra helyezték a hangsúlyt, hogy a fiataloknak minél gyorsabban kelljen gondolkozniuk. Ezt úgy érték el, hogy kis területen, kis kapura, sok emberrel kellett játszanunk.

– Az ottani akadémistákkal edzettem együtt és utána mindegy volt, hogy mennyit edzettünk, mindig volt külön kapusfoglalkozás. Melyek során erőltették a lábbal való játékot, a technikai képzést, lehúzásokat, szögből védést.

– Az egyik kérdés, ami ilyenkor talán minden “naiv” futballszurkolóban felmerülhet, az az, hogy sikerült-e találkoznod a felnőtt csapat játékosaival?

– Persze. Az összes tévében csodált “sztárral” találkoztam, kiderült, hogy ők is emberek. Nagyon közvetlenek és segítőkészek voltam velem, ha eltévedtem, útba igazítottak. De Gea, Depay, Rooney, Giggs, Fellaini, Ashley Young ott jöttek-mentek, együtt ebédeltünk és úsztunk minden nap. Sok autogramot gyűjtöttem a barátaimnak. Sergio Romero még a kapuskesztyűmet is megcsodálta, nem látott még ilyet.

– Hosszú, és nehéz napokon vagy túl. Az utazás végén hogyan váltatok el?

– A próbajáték a vártnál jobban sikerült, nagyon jól ment a védés, az edzők, kapusedzők egyértelműen pozitív jelzéseket küldtek, dicsértek. Az edzőmeccs után leültem velük az irodájukban, ahol közölték, hogy nagyon elégedettek voltak a munkámmal, hozzáállásommal, ha csak rajtuk múlna, leigazolnának. Rajtuk kívül persze még sok emberen kell átfutnia a dolognak, management, utánpótlás igazgatók, így abban maradtunk hogy február végéig kapunk végleges választ.

– A pályafutásod jövőbeli szakaszára milyen hatással lehet ez a lehetőség? Magasabb célokat tűztél ki?

– Természetesen óriási motivációt jelent számomra, hogy egy ekkora csapatnál is megmutathattam, mit tudok. Sok munka van még előttem, bőven van mit javítani a játékomon. Azért az edzéseken – akár a Vasasnál, akár a válogatottnál-, ha elfogy a szusz, mindig erőt tudok meríteni az emlékből és tudni fogom, hogy becsületes, kitartó munkával és egy kis szerencsével bárhova el lehet jutni. Köszönöm az érdeklődést, hajrá hálóőrök!