Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Az InStat elemzőrendszert nyolc évvel ezelőtt hozták létre. A Chelsea, az AS Roma és a Valencia is használja, illetve az MLSZ is megvette az NB I számára. A szoftverrel egy szakember körülbelül hat órán át elemez egy meccset. A Digi Sport televízióban Kovács István, az InStat Football közép-európai képviselője elmondta, két magyar élvonalbeli klub még mindig elutasítja a használatát, pedig nem csak meccselemzésre használható.
– Röviden megfogalmazva mi a rendszer lényege?
– Olyan statisztikai adatokat nyújtunk az edzői stábok számára, amivel tudják elemezni a játékosaikat – kezdte Kovács István. – A passzokat, párharcokat a pályának melyik részén hajtotta végre? Hány labdavesztése és hány labdaszerzése volt, vagy hány labdát szerzett, mondjuk ami egy lepattanó, illetve egy szabad labda által szerzett pozícióból ered? Ezek nagyon fontosak a teljesítménydiagnózis szempontjából. Minden egyes csapattagnak megvan a saját feladata, a saját pozíciója, a saját területe. Azt lehet vizsgálni, hogy ez a csapattag mennyire töltötte ki azt a területet, mennyire védekezte le, hány párharcot tudott vállalni, akár támadásban, akár védekezésben. Ezek taktikai elemek, de emellett nyilvánvalóan szerepelnek benne azok az alapvető technikai számok is, mint például: ki hányszor passzolt, hányszor vette fel a párharcot, hányszor, illetve hányszor nyerte meg. Hiszen a labdarúgás semmi másról nem szól, mint arról, hogy pontosan el tudjuk juttatni a labdát a társunknak.
– Dárdai Pál gyerekkorában egyszer büszkélkedett az édesapjának, hogy két gólt szerzett egy meccsen, mire az apja visszakérdezett, hogy: és hány labdát szereztél? És ő akkor értette meg…
– Egy focistának nagyon összetett a teljesítménye. Mi az értékeléseinkben többször is felhívjuk a figyelmet, hogy nem elég, ha valaki két-három meccsenként rúg háromszor kapura, és szerez egy gólt. Itt folyamatosságról beszélünk, nem egy-egy mérkőzésről, hanem öt-tíz-tizenöt-húsz meccsre visszamenőleg is lehet teljesíteni. Támadásban és védekezésben is minden csapattagnak megvan a saját pozíciója és feladata. A legfontosabb az, hogy a védekezésben mennyire vesz részt, illetve minőségi passzokkal tudja-e segíteni a társait.
– Hogyan készül egy-egy mérkőzésről InStat elemzés?
– Körülbelül harmincoldalnyi PDF-anyagot küldünk a szakmai stábok részéről. Ők ez alapján elemezni tudják a saját játékosaikat akár zónákra bontva. Hozzátartozik egy videószoftver is, tehát gyakorlatilag bármilyen statisztikai adatot látnak a jelentésünkben, azt néhány kattintással rögtön meg tudják nézni videoformátumban is. Például ha látom, hogy az én védőm mondjuk huszonöt párharcból csak tízet tudott megnyerni, akkor két kattintással meg tudom nézni, hogy mi volt az a tizenöt elvesztett párharc, és miért történt. Rögtön látom a számok alapján, hogy hiába volt egy nagyon szép becsúszása valakinek a mérkőzés során, de nem szerzett labdát, nem nyerte meg a párharcait. Itt jönnek az objektív számok, hiszen utólag ezt meg tudom vizsgálni.
– Ezeket az adatokat, a labdás játékot, az ütközéseket, a labdaszerzéseket, a passzokat egy televíziós közvetítésből nyeri ki a szoftver, vagy pedig nagyon sok ember dolgozik az adatrögzítés során?
– Az MLSZ biztosítja számunkra a mérkőzések felvételét. Az alapvető technikai adatokat – mint például a passzok, párharcok száma – ezekből nyerjük ki. Vannak kézi elemzőink, akik megjelölik a játékosokat, figyelik a taktikát, hogy esetleg milyen változások történtek, ennek megfelelően behúzzák a posztját a játékosnak, és dokumentálják, hogy éppen nyert, vagy vesztett párharcai voltak. Objektív számokról beszélünk. Ha a bíró hoz egy ítéletet, akkor mi nem ítélkezünk, hogy jogos volt-e vagy nem. Egyszerűen szabálytalanság történt, és ez statisztikai adattá válik.
– Az InStat elemzőrendszert hány csapat használja Európában?
– Több mint háromszáz.
– A kapacitása korlátlan? Bárki kéri, annak tudják biztosítani?
– Így van. A csatornák biztosítják számunkra a feltételeket. A cégünknél körülbelül háromszáz alkalmazott dolgozik, ők semmi mást nem csinálnak, csak a mérkőzéseket elemzik. Itt nem csak a hétvégi dömpingekre kell gondolni, hiszen hétköznap is rengeteg meccs van. Számos válogatottal dolgozunk. Magyarországon nem csak a felnőtt válogatottal, hanem az utánpótlás-válogatottakkal is.
– Magyarországon hányan vannak?
– Hárman vagyunk.
– Ezt a munkát ön szerint ma hányan értik, és hányan alkalmazzák tökéletesen? Edzőkre gondolok, vagy labdarúgással foglalkozó szakkommentátorokra, szurkolókra.
– Magyarországon másfél éve tevékenykedünk. Azt tudni kell, hogy előtte az NB I-ben előfordult olyan is, hogy odamentünk egy csapat edzőjéhez, és megkérdeztük, hogyan készült fel az ellenfélből? Itt nem csak statisztikára, hanem videóelemzésre is gondolok. És volt olyan edző, aki nem készült fel az ellenfélből. Úgy gondolták, hogy majd kimennek és játszanak.
– Ez ugyanaz a mentalitás, mint amit az edzőképzés vezetője, Szalai László mondott…
– Így van. Sajnos megdöbbentő volt számomra, hogy nem csak bíráljuk a magyar futballkultúránkat, de vannak edzők, akik részesei a magyar futballkultúra hanyatlásának. Magyarországon az a tendencia kezd mutatkozni, hogy sok edző fogékony ezekre a számokra, mert megvizsgálja, hogy ütköztek-e a játékosai, vagy nem, vagy pedig a passzait, hogy teljesítette-e azt, amit az edző kért tőle.
– Az MLSZ megvette ezt a szoftvert, ez azt jelenti, hogy ezt az adattömeget bármelyik NB I-es edző a saját csapatára vonatkozóan korlátlanul tudja használni?
– Így van. Volt is egy kérdés a csapatok felé, hogy hányan is szeretnék használni. Jelenleg a tizenhat-csapatos bajnokságból tizennégy használja. Két csapat tiltakozott ellene. Lehet, hogy ők más rendszert használnak, vagy egyéb okai voltak.
– Csak a saját mérkőzések felvételeit biztosítják, vagy ugyanúgy bárki megnézheti a másik csapatát is.
– A másik csapatét is meg lehet nézni természetesen. Az MLSZ-nek az elsődleges célja az volt, hogy az edzők készüljenek az ellenfelekből, jobb, színvonalasabb meccseket tudjanak játszani, mert a kiélezett mérkőzések jobban vonzzák a szurkolókat és a futballszakértőket is. Akár a külföldieket is. És így minőségi javulást érhetünk el.
– Szabics Imre egy tehetségkutató hálózatot fog működtetni a Sturm Graznál. Egy ilyen játékos-megfigyelő munkáját és képes segíteni ez a rendszer?
– Igen. Van egy InStat Scout nevezetű rendszerünk. Nagy örömömre szolgál, hogy pont Szabics Imre hálózatánál közös együttműködésben a mi rendszerünket használják.
– Ha egy futballistának nagyon jó bal lába van, akkor ez a szoftver meg fogja erősíteni, hogy ez tényleg így van?
– Igen. Az MLSZ ezt a rendszert is az NB I-es klubok rendelkezésére bocsájtotta. Ezzel az volt a célja, hogy a nyári vagy téli igazolások során a klubvezetők, vagy az edzők megfontoltabb döntést tudjanak hozni. Mert amikor egy ügynök elhozza a játékosról készült DVD-t, élete legjobb mérkőzésének legjobb pillanataival, amit nyilván ők vágtak meg, az nem teljesen mérvadó. De itt azért elég nagy pénzekről beszélünk és ez a rendszer segít a vezetőknek abban, hogy megfontolt döntést tudjanak hozni. Erre van egy jó példám is. Az egyik csapat kapusa hívott, hogy van két játékos, akik ott szerepelnek náluk tesztidőszakon, és nem tudják eldönteni, hogy kivel kössenek szerződést. Két kapusról volt szó. Azt tanácsoltam, hogy nézzék meg a rendszerünkben, hogy mit játszottak az utóbbi meccseken. Megnézte, videókon is látta, majd megköszönte, mert azt mondta, ők a másik kapust akarták, de most is látták, hogy hétvégén milyen lepkególokat kapott. Ezzel gyakorlatilag megmentették a klubot egy fölösleges igazolástól és kiadástól.
– Egervári Sándornak tényleg a kedvence volt ez a szisztéma?
– Nem volt a kedvence, hiszen rengeteg munkával jár egy válogatottat irányítani. Ez egy összetett feladat. A szakmai stábnak nagyon nagy segítséget nyújtottunk, gondolok itt például a játékos-megfigyelő rendszerrel a külföldön futballozó játékosok teljesítményére. Kérték, hogy hétről hétre kövessük őket. És itt van még az ellenfelek elemzése. Már high-tech korszakban élünk, és a mi rendszerünk által gyakorlatilag meg tudták vizsgálni, hogy az ellenfél támadójátékosa merre cselez általában, melyik az erősebb lába.
– Alátámasztja ez a rendszer azt, hogy finoman szólva nincs a toppon a magyar hátvédképzés?
– Ennek nyilvánvalóan utánpótlásbeli problémái vannak, hiszen mindenki Cristiano Ronaldót, vagy Messit szeretne csinálni a gyerekéből. Nincsenek hagyományai annak, hogy egy jó belsővédő mekkora érték lehet a világon bárhol. Sajnos Magyarországon jelenleg nincsenek túl sokan. Nem is játszik sok magyar belsővédő az NB I-ben. Nagy kérdés volt Guzmics és a Devecseri szerepeltetése, de ha megnézzük a statisztikákat és a száraz számokat az utóbbi tíz-tizenkét fordulóban, a negyvenhárom darab belsővédő-pozícióban játszó játékos hatvanöt százaléka külföldi volt. Maradnak harmincöt százalékban azok a játékosok, akik vagy csereként álltak be, vagy pótjátékosok. És sajnos, ha Mészáros vagy Juhász kiesik a magyar válogatottból, akkor Devecseri és Guzmics volt a két legjobb, és legoptimálisabb választás.
– A számok alapján!
– Akár a számok alapján, hiszen egy tapasztalt játékosról van szó. Sokszor megkérdezték, hogy Otigba Kenneth, a külföldön játszó, fiatal, tehetséges védőnk, aki azt hiszem öt mérkőzést játszott Hollandiában miért nem válogatott? Őt Egerváriék megnézték egy mérkőzésen, pont a rendszerünkön keresztül, és azt láttuk, hogy a behívó előtt egy héttel óriásit bakizott. Van egy játékosunk, aki tehetséges, és lehet belőle valaki, de abban a pillanatban nem volt alkalmas arra, hogy felnőtt válogatott legyen. Ugyanakkor komoly feladatai voltak az U21-es csapatban.
