Hírek

Új karrier épül

Kriston Attila még játszik, de hamarosan edzőként is megmászná a szamárlétrát.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Soha nem volt Haladás-játékos, mégis Szombathelyen telepedett le, és az Illés Béla Football Akadémia edzői stábját erősíti Kriston Attila. A jövő héten lesz négy éve, hogy utoljára pályára lépett az NB I-ben, pedig még mindig csak 37 éves. Megfordult Keszthelyen, Siófokon, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Kaposváron, Tatabányán, Pakson és az MTK-nál, futballozott Németországban és Skóciában is, de a legszívesebben ma is a Ferencvárosnál töltött időszakot eleveníti fel. Kétszeres bajnok, négyszeres ezüstérmes, és kétszeres Magyar Kupa-győztes, a hazai élvonalban 261 mérkőzést játszott.

A játékot jelenleg Ausztria, az edzői hivatást pedig Szombathely jelenti számára. A Rangadó.hu érdeklődésére elmesélte, hogy az U12-csapat trénereként inkább a technikai, mintsem a taktikai dolgokat kell oktatnia, és azt is megtudhattuk, hogy bizony a szülőkkel neki sincs egyszerű dolga…

– Hány edzést tart egy héten?
– Általában ötöt, de kijárok még a Szombathely közelében lévő Tanakajdra is heti három-négy alkalommal, illetve továbbra is játszom Ausztriába, ami hetente egy edzést és egy meccset jelent – mesélte a Rangadó megkeresésére Kriston Attila.

– Hogyan került be a szombathelyi utánpótlás-nevelő rendszerbe?
– Lassan két éve történt, de már nem is nagyon emlékszem, hogyan. Akkor már itt éltem a városban, ezt valaki megtudta, és megkerestek. Elvégeztem a B-licences edzői tanfolyamot, amely egyébként már kötelező is. Akkor szembesültem vele igazán, hogy az edzői szemszögből teljesen más a futball, mint játékosként. Az ember hozzá tudja tenni a saját dolgait, de alapvetően össze van rakva egy folyamat, ahogy fel kell építeni a játékot. Nekem is voltak edzőim, akiknél észre lehet venni, milyen szisztéma szerint dolgozunk. Nagyon nem mindegy például, hogy egy koordináció után milyen játékokat csináltat az edző. A bemelegítéstől a levezetésig fel kell építeni minden gyakorlást.

– Ebben mennyi a szakma és mennyi a pedagógia?
– Jelenleg tizenhárman tartoznak a csapathoz, és olykor még visszajönnek néhányan az eggyel magasabb korosztályból. Nagyon sok mindent meg kell tanítani nekik, és eltérő a képzettségük is. Náluk még a technikai dolgokra, passzokra, rúgásra, futásra, állóképességre, gyorsaságra kell nagyobb hangsúly fektetni, és nem a taktikára.

– Az utánpótlásedzők gyakran panaszkodnak a kezelhetetlen szülőkre. Ön jól kijön velük?
– Teljesen jóban vagyok az összes szülővel, eddig még nem jöttek panaszok. Finoman, de mindig elmondom a véleményemet nekik. Az igaz, hogy a legtöbben nagyon elfogultan nézik a gyereküket. Nem egyszerű velük, az biztos, pláne, amikor a pálya mellett állnak, és a meccsen éppen ellentétes dolgokat kiabálnak be a pályára, mint amit én kérek a gyerekektől, vagy amit gyakoroltunk az edzéseken.

– Mik a távlati céljai edzőként?
– Nagyon szeretném megtanulni a szakmát, és erre itt, az Illés Akadémia megvan minden lehetőség. Szeretném megszerezni az A-licencet, a pro licenc viszont még nagyon távoli dolognak tűnik. Hogy kiből lesz jó edző, az itt, utánpótlásszinten is eldől.

– Több hazai klubban is futballozott. A ferencvárosi időszakára emlékszik a legszívesebben?
– Persze, hiszen ott voltak a legnagyobb eredményeim, és akinek megadatik, hogy az FTC-ben játszhat, az tudja, milyen érzés. Ráadásul egy olyan időszakban, amelyben rendszeresen tizenöt-ezren voltak a meccseinken. Ezt nem lehet elmondani…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.