Az első félidő kevés eseményt hozott, inkább csak a hajrára élénkült meg a játék. A 42. percben Sekour mellel fellökte az előtte vele szabálytalankodó Strestiket, ezért azonnal a kiállítás sorsára jutott, rendkívül szigorúan és indokolatlanul. A szünet után Strestik lövését Rados kapus bevédte, ezzel a Győr megszerezte a vezetést, és a kilenc főre fogyatkozott Diósgyőr ellen végül magabiztos győzelmet aratott.
– Nem véletlen, ha az a véleményem, hogy nem igazán a labdarúgás döntötte el a mérkőzést. A találkozót jól jellemzi, hogy nem szorosan a labdarúgó-tudáshoz kapcsolódó dolgok döntötték el – vélekedett Őze Tibor, a borsodiak korábbi vezetőedzője. – Nem volt túl jó meccs, és akkor még finoman fogalmaztam. Bár az első helyre pályázik a Győr, mégis érdekes taktikát választott, óvatosan játszott. Ilyen helyzetben neki is lehet esni az ellenfélnek, és bedarálni, de érdekes módon a hazaiak mintha kivárásra játszottak volna, arra várva, hogy hibázik az ellenfél. A Diósgyőr támadásaiban nem volt elég átütőerő. Összefoglalva: egy nagy kapushiba és két ragyogó színészi teljesítmény döntötte el a mérkőzést.
A Rangadó.hu szakértőjét az első kiállítás a Zidane-Materazzi esetre emlékeztette, hiszen a cseh Strestik csúnyán szabálytalankodott, aztán csúnyán odaszólt Sekournak, majd amikor az felpattant és a vállával meglökte, nagyot dobott magán.
– A második piros lap előtt egy majdnem mindennapos becsúszásnál is nagyon megsérült, ezzel kulcsember lett – hangsúlyozta Őze Tibor. – A Diósgyőrrel valami nem stimmel! Kijelentették, hogy a külföldiekre alapoznak, de erősen megtorpant a csapat teljesítménye. A két vitatott szituáción sem nagyon háborodtak fel. Szentes Lázár a meccs előtt hezitált, hogy kit védessen, a rutinos és a rutintalan kapus között válaszhatott. A döntéséről nem érdemes véleményt nyilvánítani, mert utólag okos az ember… Annyit jegyezzünk meg, hogy nem szolgált rá a bizalomra a kapus, bár volt egy-két jó védése. A Diósgyőrben nem érzem a tüzet, megérdemelten nyert a Győr, végül bejött a taktikája. A győzelmet egyébként sem kell megmagyarázni.
Az elmúlt hetekben folyamatosan témát szolgáltat, hogy a két újonc ugyanazon a napon, de talán túlságosan elhamarkodottan váltott edzőt. Ráadásul a siker azóta is várat magára, mindkét helyen.
– Vállalom, hogy az edző is beszél belőlem, és tényleg van, amikor nincs más megoldás, mint az edzőváltás, de a Pécs és a DVTK esete bizonyítja, hogy nem mindig ahhoz kell nyúlni, hiszen látványosan nem jött be egyik csapatnál sem – hangsúlyozta Őze Tibor. – További érdekesség, hogy ezen a meccsen két filozófia csapott össze. Diósgyőrben deklaráltan a külföldiekre alapoznak, úgy is erősítettek, míg Győrben szintén sok a légiós, de Pátkai Máté és Varga Roland személyében azért két fiatal, tehetséges magyarral erősítették meg az együttest. Magyarul nem az számít, hogy külföldi vagy nem külföldi az ember, inkább az, hogy milyen játékos…
A borsodi klubnál kijelentették, azért keresnek külföldi edzőt, hogy jobban szót értsen a légiósokkal, mint egy magyar szakember. A DVTK külföldi játékosainak visszafogott teljesítményét látva, ezt sem szokták szó nélkül hagyni manapság!
– Amikor Kuvaitban voltam edző, kétezer szót meg kellett tanulnom, Diósgyőrben viszont elhangzott, azért kell külföldi edző, hogy jobban megértse magát a külföldi játékosokkal – mondta Őze Tibor. – Pedig talán nekik is meg kellene tanulniuk magyarul, bár hangsúlyozom, nem ez a döntő, az a lényeg, hogy ki milyen játékos. Úgy érzem, a DVTK-nál mintha a külföldiek motivációja is csökkent volna, mióta elveszett az esély a nemzetközi szerepelésre. A csapat szervezetettem védekezett, de hiányoltam a tüzet. Joggal nyert Győr, türelmesen játszott, irányított, és megvárta, amíg jönnek a hibák a másik oldalról.
