Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Videoton és a Honvéd együttesét csupán egy hely és öt pont választotta el egymástól a forduló előtt, így a csata méltán illett a fehérvári rangadók tavaszi sorozatába. A hazaiak játszottak enyhe mezőnyfölényben a találkozó elején, mégis a Honvéd került előbb helyzetbe, Ceolin próbálkozásait azonban Vinicius blokkolta. A Videoton többnyire a jobb oldalon próbált a szervezetten védekező Honvéd-védelem mögé kerülni, nem sok sikerrel. A szünethez közeledve aztán egyre nagyobb helyzetekkel riogatott a házigazda, de Kemenes Szabolcs megőrizte kapuját a góltól.
A második félidőben védő helyett is csatárt küldött a pályára Paulo Sousa és gyakorlatilag egy kapura játszott a Videoton. A Honvéd szinte át sem lépte a felezővonalat, miközben a fehérvári támadások rendre célt tévesztettek. Már-már úgy tűnt, hogy az elképesztő energiákat mozgósító Videoton gól nélkül marad, azonban a 91. percben az ex-kispesti Torghelle Sándor eldöntötte a meccset.
– Nagyon bosszantó, ha egy csapat az utolsó percben kapott góllal szenved vereséget – mondta a Rangadó.hu szakértője, Őze Tibor. – A mérkőzés képe alapján a hazai siker egyébként jogos, megérdemelt. Úgy tűnt, hogy a Videoton már kifogyott az ötletekből, de egy helyezkedési hibát kihasználva mégis megszerezte a győztes találatot. Szép gól volt, nem mondanám kapushibának. Kemenes Szabolcsnak a jobb lábán volt a súlypontja, csúsztatásra számított, a másik irányba indult, és már nem tudott visszamozogni, ezért lehetett ez gól. Ha alaphelyzetből indul, el kellett volna érnie. Védhető gól volt, bravúrral hárítani lehetett volna, hiszen nem egy bombaerős, belőtt labdáról volt szó.
A Nyíregyháza, illetve a Kispest-Honvéd egykori edzője szerint jó mérkőzés volt, s ami a taktikát illeti: több választási lehetősége nem volt a Honvédnak.
– Ezt minden sértés nélkül mondom, hiszen a Honvéd a Ferencváros ellen is ezt játszotta, csak más szerkezetben – hangsúlyozta Őze Tibor. – Veszélyes kontrákat nem tudtak vezetni, mert nincsenek jó támadóik. Súlytalannak tűntek, ezért csak ez a taktika volt választható a vendégek számára. Ez a játék nagy energiákat, koncentrációt és sok mozgást igényel, és szerencse is kellett hozzá. A Videotonnak a harmincadik perctől lettek lehetőségei, ügyesen játszotta a saját játékát, de lassan fordítottak támadásra, az akciók többpasszosak voltak, és a széleket nem nagyon használták.
