[p]Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került három magyar stadionépítési elképzelés – Debrecen, Albert Stadion, Puskás Ferenc Stadion – várható költségei illeszkednek a nemzetközi stadionfejlesztési tendenciákba – hangzott el hétfőn a KPMG üzleti tanácsadó cég közelmúltban elkészült, az európai labdarúgó-stadionok fejlesztéséről szóló összehasonlító tanulmányának ismertetésén.[/p]
[p]A tanácsadó cég megállapításai szerint ugyanis a Real Madridéhoz és a Barcelonáéhoz hasonló hatalmas stadionok építésének ideje lejárt, inkább kisebb méretű, de üzletileg jól hasznosítható stadionok építésére van szükség – írja az MTI.[/p]
[p]– Ha a Puskás Stadion újjáépítésére a kormány által 2015-ig a költségvetésbe betervezett 35 milliárd forintos költséget egy ülőhelyre vetítjük, akkor ugyanúgy közel háromezer euró perc ülőhely értéket kapunk, mint amennyi az idén szeptemberben átadott új Juventus Aréna esetében. Innentől fogva az a fő kérdés, hogy ezért az összegért cserébe milyen nemzeti stadion épül majd Budapesten, hogyan lesz üzemeltethető, illetve mennyire lesz üzletileg hasznosítható – mondta Kozma Miklós, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának menedzsere.[/p]
[p]Kozma beszélt arról is, hogy a nagyobb stadionok megépítése egy ülőhelyre vetítve is több pénzbe kerül, mert például egy felső karéj épületszerkezeti megvalósítása költségesebb, ugyanakkor a magasabban elhelyezett székekről kevésbé élvezhető a játék, ezért az oda szóló jegyeket is csak olcsóbban lehet értékesíteni. Ráadásul a tapasztalatok szerint a nagyobb stadionok kevésbé kihasználtak, mint a közepes vagy kisebb méretűek.[/p]
[p]A KPMG elemzése szerint a futballklubok hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát elsősorban három tényező határozza meg: a labdarúgás színvonala, az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettsége és kilátásai, valamint a stadionok és a bennük nyújtott kiegészítő szolgáltatások – például a kiszolgáló létesítmények, vállalati ügyfeleknek értékesíthető VIP-páholyok – színvonala.[/p]
[p]– Magyarországon a társadalmi-gazdasági lehetőségek eléggé behatároltak, a játék színvonala további fejlődést igényel, a stadionok állapota pedig – néhány kivételtől eltekintve – üzleti szempontból nem megfelelő – ezt Andrea Sartori, a KPMG ingatlan- és sporttanácsadási részlegének vezetője tette hozzá.[/p]
[p]– Üzleti szempontból a vezető magyar klubok esetében becsléseink szerint a következő években a tíz-tizenötezer férőhelyes stadionok építését tartjuk vállalható kihívásnak, a Ferencváros esetében megfogalmazott 22 ezres stadion ezeken túlmutat – jelentette ki összegezve Kozma Miklós, hangsúlyozva, hogy a stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni.[/p]
