[p]Ez Muszbek Mihály sportközgazdász szavaiból derült ki a csütörtökön tartott sajtóbeszélgetésen. Kijelentette, csak a nemzetközi középmezőnybe kerülés lehet reális cél a magyar futball számára, gyors eredmény elérése – jó Bajnokok Ligája-szereplés vagy Dzsudzsák Balázshoz hasonló értékű játékosok eladása – hiú ábránd, ugyanakkor nem is kívánatos – írja az MTI.[/p]
[p]A Sportgazdasági nagyító címmel készített tanulmány szerint tavaly a DVSC-TEVA, az MTK és a Lombard-Pápa volt jelentős tőkeerejű, stabil hátterű klub az NB I-ben, ugyanakkor a Budapest Honvéd, a Zalaegerszeg, a Győri ETO FC és a Videoton kiemelten nagy adósságot kezelt az év végi állapot szerint. Az elemzés alapját az NB I-es klubokat működtető gazdasági társaságok 2010-es mérlege szolgáltatta.[/p]
[p]Az egykori ligaigazgató szerint a kutatáshoz köthető legfontosabb eredmény az, hogy végre egyáltalán vannak hiteles adatok a magyar futballról. Muszbek emlékeztetett arra, hogy külföldön már húsz éve készítenek ilyen jellegű elemzéseket. Elmondta azt is, hogy az élvonalbeli klubok 2010-ben megközelítőleg 11 milliárd forint bevételt értek el, a kiadásuk közel 10 milliárd volt, így összességében csaknem egymilliárdos nyereséget könyvelhettek el.[/p]
[picture=”363″ title=”Muszbek Mihály (fotó: telesport.hu)”]
[p]A sportközgazdász pozitívumként említette, hogy a csapatok tíz év alatt hússzorosára növelték a saját tőkéjüket, viszont negatív jelenségnek tartja, hogy a jegybevételben és a játékos-kereskedelemben továbbra is jelen van az úgynevezett szürkegazdaság.[/p]
[p]– A futballisták játékjogának kilencven százaléka nem jelentkezik a könyvelésekben, s a papírok alapján minden száz nézőből csak harminc fizet belépőt – folytatta Muszbek, aki szerint ezerforintos jegyek mellett hatezer fős átlag-nézőszámra lenne szükség a jelenlegi 2800 fővel szemben ahhoz, hogy a magyar futball jól működjön.
[/p]
[p]Muszbek beszélt arról is, milyen helyet foglal el a magyar labdarúgás a nemzetközi összehasonlításban. Úgy véli, Magyarország labdarúgása piacot vesztett a világ játékos-kereskedelmében, a magyar futballisták átlagértéke mindössze ötvenmillió forint, ami Európában a 43. helyhez elegendő.[/p]
[p]Muszbek végül elmondta, terveik szerint a felmérést ezentúl minden évben elkészítik, hogy kiderüljön, milyen irányba mozdul el a magyar labdarúgás. Megállapítása szerint a magyar profi futball hátteréről ez az első, hiteles tényekre alapozott kiadvány, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felkérésére a SportUnio készített el sportközgazdászok és sportmenedzserek bevonásával.[/p]
