Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Ha a világbajnokság előtt valaki azt jósolja, hogy a harmadik fordulóban a spanyol-ausztrál meccsnek már nem lesz tétje, bizonyára mindenki igazat ad neki, arra viszont talán senki nem gondolt, hogy a kengurukhoz hasonlóan az előző tornán aranyérmes Spanyolország is nulla ponttal, biztos kiesőként várja az utolsó mérkőzést. Az ausztrálok közül az eltiltott Tim Cahill nem játszhatott, a másik oldalon Vicente del Bosque több játékosnak is lehetőséget adott, akik eddig nem léphettek pályára.
A meccs eleinte nélkülözte az izgalmakat, békésen, kis túlzással eseménytelenül, helyzetek nélkül csordogált a játék. A huszadik percben David Villa lőtt az ötös sarkáról, kapásból a kapu mellé. Három perccel később Jordi Alba veszélyes lövését hárította az ausztrál kapus. A 33. percben David Villa lapos beadása elsuhant a középen érkező csapattársak előtt. Három perccel később Iniesta indításával Juanfran lépett ki, majd középre passzolt, ahol David Villa sarokkal továbbított a hálóba (0-1). A középkezdés után Jordi Alba adta el a labdát saját kapuja előtt, az ausztrálok nagy helyzetbe kerültek, de végül nem tudták kihasználni, mert Reina kapus tisztázott.
A második félidő eleje is mezőnyjátékkal telt, a spanyolok voltak fölényben, de ziccerekig nem jutottak. Egészen a 69. percig, amikor Iniesta hajszálpontos passzát Torres lőtte a kapuba (0-2). A 82. percben Fabregas beívelése az őrizetlenül hagyott Juan Mata elé került, aki Ryan lábai között a hálóba lőtt (0-3). Három perccel később Torres került helyzetbe, de a kapus kivetődve mentett előle.
– A spanyol csapaton látszott a csalódottság, és előre lehetett tudni, hogy azok is lehetőséget kapnak, akik eddig nem játszottak, vagy csak keveset. Edzőmeccs-jellegűvé vált a találkozó, ami nem érte el a vébé eddigi színvonalát – mondta a Rangadó.hu világbajnoki szakértője, Balajcza Szabolcs, az Újpest kapusa. – Egy korszak véget ért ezzel a kieséssel. Nagyon szép hat évük volt a spanyoloknak, és nem is írnám le őket, de generációváltásra van szükségük. Ennek jegyében már lehetett látni új arcokat, ott volt például Koke, Cazorla vagy Juanfran. A Bajnokok Ligája-meccseken lehetett a legjobban látni, hogy megváltozott a labdatartáson alapuló futball, amit a Barcelona honosított meg, mert kiismerték. Most már a kontrafutball, a támadások mielőbbi befejezése került előtérbe, a Real Madrid ezzel nyert. Biztonságos védekezésből három-négy passzal gyors ellentámadást vezetni – a vébén is látszik, hogy erre törekednek a legjobb csapatok, és már nem az a lényeg, hogy nyolcvan százalékban labdát tartsanak.
