Franciaország válogatottja a legnagyobb lépést már megtette az Európa-bajnoki győzelem felé. És nem csak azért, mert a világbajnok németeket, a lehető legnehezebb ellenfelet legyőzte az elődöntőben, hanem mert a történelem alapján igen kevés az esélye annak, hogy a házigazda elbukjon a fináléban. Különösen akkor, ha a franciákról van szó.
Aki megérdemelte és aki nem annyira
A világbajnokságok és Európa-bajnokságok történetében egyáltalán nem ritka a hazai győzelem, különösen a régi tornákon. A húsz eddigi vb több mint negyedét, összesen hatot a rendező ország nyert meg. Igaz, az első két tornán, 1930-ban Uruguayban és 1934-ben Olaszországban ez papírforma volt: meghívásos alapon szedték össze a mezőnyt, és nem is mindig volt ott mindenki a legerősebbek közül. Ahogy nőtt a torna presztízse és fejlődött a szervezettség, egyre nehezebb volt megnyerni és egyre erősebb csapatok kellettek hozzá.
Összességében elmondhatjuk, hogy a hazai pályán győztes alakulatok a futballtörténelem kiemelkedő csapatai voltak, bár akad kivétel: az 1978-ban rendező Argentína legnagyobb klasszisa az edző, Menotti volt, és a sajátos (botrányos) házigazdai kiváltságok nélkül nem biztos, hogy meglett volna az arany. Vitatják sokan a 66-os angol csapat korszakosságát is, hiszen sem előtte, sem utána nem tudtak a legjobbak közé kerülni, de ettől még az egy legendás csapat volt. És az volt az 1998-as vb-n győztes francia is, bár sokak szerint a brazilok legalább annyira megérdemelték volna az aranyat az egész torna alapján. Amit viszont nem lehet elvitatni a galloktól: a hazai pálya elképesztő többletet ad nekik – a világ- és az Európa-bajnokságot tekintve is a máig két utolsó hazai siker Franciaországban született!
Platiniéké az abszolút csúcs
Ha a Zidane-féle 98-as brigád legendás voltát lehet is vitatni, az eddigi utolsó házigazda-győzelmet hozó Európa-bajnokság győzteséét aligha. Franciaország 1984-ben úgy nyerte meg az Eb-t, hogy valamennyi találkozóján győzött (egyszer hosszabbításban), öt mérkőzésen tizennégy gólt lőtt, amiből Michel Platini egymaga kilencet vállalt. Ezt az Eb-gólrekordot állította be most Cristiano Ronaldo, csak hát neki négy kontinenstorna kellett hozzá…
A franciáké a leghatékonyabb válogatott, hiszen eddig összesen négy világversenyt rendeztek, és abból kettőt megnyertek. Az 1938-as vb-n szerepeltek eddig a legrosszabbul, negyeddöntőig jutottak, 1960-ban pedig, az első Európa-bajnokságon (akkor még Európai Nemzetek Tornájának hívták) a négyes döntőben lettek utolsók. De a modern futball korszakában ahányszor rendeztek (84, 98), meg is nyerték. Most tehát a mesterhármas a tét.
Házigazda ritkán veszít döntőt
Az egyetemes futball történetében mindössze háromszor fordult elő, hogy a rendező ország csapata eljutott a fináléig és ott botlott meg. Sőt, ha szigorúan nézzük, a háromból csak egy volt igazi “botlás” a nagydöntőben. És épp a mostani döntős portugálok produkálták, akik ezúttal a gallokkal éreztetnék meg azt a csalódást, amit nekik a 2004-es finálé elvesztése jelentett, hazai pályán, az esélytelennek vélt Görögország ellen. A másik két hazai döntős bukta kissé más eset.
Svédország 1958-ban ugyan elvesztette a vb-döntőt, mégsem volt nagy vesztes, hiszen már bejutásuk is remek eredménynek számított, és a fiatal Pelé vezette Brazília verte őket, mely akkor egyértelműen a világ legjobb csapata volt. Igaz, a brazilok akkor már régóta ostromolták a csúcsot, 1954-ben a magyar Aranycsapat ütötte el őket a negyeddöntőben, 1950-ben pedig… Nos, minden idők alighanem legfájdalmasabb vereségét szenvedték el, mégpedig rendezőként. Ami miatt mégis más az ő esetük, hogy azon a tornán nem volt klasszikus értelemben vett döntő, hiszen körmérkőzésen dőlt el az elsőség, de a torna utolsó meccse mégis csak finálé lett, melyen a braziloknak, a Maracana százezres tömege előtt a döntetlen is elég lett volna Uruguay ellen – ám kikaptak. Ezt arrafelé a futballtörténelem legnagyobb traumájának tartják – vagy tartották, a 2014-es vb-elődöntőben a németektől elszenvedett 7-1-es vereségig.
Összesítésben a gallok és az olaszok a legjobbak
Az a történelmi meccs minden idők legnagyobb pofára esése rendező csapattól – de csak érzelmi erejét tekintve. Mert azért voltak ennél csúfosabb kudarcok is, Dél-Afrika 2010-ben (először a vb-k történetében) rendezőként a csoportból sem jutott tovább, és ugyanígy járt a két legutóbbi Európa-bajnokság összesen négy házigazdája: Ausztria, Svájc, illetve Lengyelország és Ukrajna csapata egyaránt képtelen volt élni a hazai pálya előnyével.
A statisztika alapján tehát Franciaország a rendezők királya: négy torna, két győzelem és egy negyedik hely a mérlegük. Az olaszok szintén nyertek vb-t és Eb-t is házigazdaként, valamint van egy bronzérmük is (az 1990-es világbajnokságról). Németország viszont házigazdaként csak 1974-ben tudott győzni a világbajnokságon, 2006-ban a vb-n, 1988-ban az Eb-n elbuktak az elődöntőben (igaz, mindkétszer a későbbi győztes ellen). A korszakokat tekintve az 1966-1998 közötti bő két évtizedben ment legjobban a mindenkori házigazdának: ekkor összesen hat tornán győzött a rendező. Világbajnokságon 98-ban, Európa-bajnokságon 84-ben jött össze utoljára – mint már említettük, mindkétszer a most is döntős franciáknak. Nem irigyeljük Portugáliát.
