EB 2016

Dzsudzsák Balázs lett a legjobb magyar az Európa-bajnokságon

Nagy és Priskin passzoltak a legjobban, de a kapitány kiemelkedett.

Magyarország Belgium elleni nyolcaddöntős vereségével véget ért az álom, a mieink emelt fővel búcsúztak a tornától. Ideje tehát összegezni, ki hogyan teljesített az Eb alatt. Ehhez a WhoScored.com mértékadó, játékosok értékelésével foglalkozó portált hívtuk segítségül. Lássuk, mi sült ki belőle!

A magyar keret „MVP-je”

Mindössze három játékos töltötte a pályán mind a 360 percet: Király Gábor, Dzsudzsák Balázs és Guzmics Richárd kirobbanthatatlanok voltak. Közülük került ki az a játékos is, aki átlagban a legjobb értékelést kapta a magyar keretből, ő pedig nem más, mint csapatkapitányunk, Dzsudzsák Balázs (Királyt Izland elleni hibája ütötte el az ilyen elismerésektől, Guzmicsnak pedig a számok alapján igazán kiemelkedő meccse nem akadt, de jó átlagot hozott).

Kezdjük a védő adatokkal: Dzsudzsák összesen négy szerelést, három labdaszerzést és egy tisztázást tud felmutatni. Fő feladata természetesen a támadások segítése volt, ebben pedig nem is vallott szégyent. Két gólja mellett tíz további lövéssel próbálkozott, öt alkalommal a kaput is eltalálta, ami az Európa-bajnokság alatt sok, magasabban jegyzett támadónak is nehézségeket okozott. Hat kulcspasszt adott, ötször próbált cselezni sikerrel (háromszor szerelték) és hatszor faultolták – ezek jellemzően a támadó harmadban kiharcolt szabálytalanságok voltak, amiből közvetlen veszély keletkezett.

Ami a passzjátékát illeti, tizennégy hosszú indításából ugyan csak hat volt sikeres, de a százaléka így sem lett rossz: 78,7 százalék, ami annak köszönhető, hogy 122 rövid átadásából 101 célt ért.

Dzsudzsák nevéhez fűződik egyébként a torna legjobb magyar teljesítménye egy meccsen belül is: Portugália ellen 8,57-et ért el, és csak Cristiano Ronaldo 9,1-e miatt nem ő lett a mezőny legjobbja – ez összejött neki viszont Izland ellen, amikor 7,31-gyel zárt. Rajta kívül a „teljes mezőny legjobbja” címet csak Gera Zoltán érte el (Ausztria ellen, 8,2), míg a magyar csapat legjobbja adott mérkőzésen belül rajtuk kívül még Király Gábor lett, aki Belgium ellen kapott négy gólja ellenére 7,9-es értékeléssel toronymagasan társai fölé emelkedett.

Hogyan teljesítettünk hátul?

Érdekes módon a legtöbb szerelés nem valamelyik hátvédünk nevéhez fűződik, hanem Gera Zoltánéhoz. Veterán középpályásunkat 13-szor próbálták kicselezni, de mindössze 2-szer jött ez össze ellenfeleinknek, 11 alkalommal a Ferencváros középpályása tudta elrúgni a labdát.

Egyetlen egyszer sem tudták azonban elvinni a labdát például Kádár Tamás mellett: 8-ból 8-szor a poznani védő jött ki jobban a párharcból. Szintén kiemelhető Guzmics Richárd, aki 10-ből 9-szer szerelt.

Kevésbé volt hatékony Nagy Ádám és Elek Ákos. Előbbire vezették rá legtöbbször a játékszert, hiszen 16-szor kellett (volna) helyt állnia, de csak 8-szor tudott szerelni, míg utóbbi 8-ból 6-szor elvesztette a párbajt.

Szintén fontos statisztikai mutató a labdaszerzés. Ebben 8-cal Kádár lett a „király”, de Gera és Guzmics is 7-7-tel zárta a tornát. Negatívum itt talán Juhász Roland lehet, aki 255 játékperce ellenére is csak 1-szer tudta ezt megtenni.

Ezt igyekezett ellensúlyozni a tisztázásaival: 15-ször is el tudta rúgni a labdát veszélyes szituációban, ezzel pedig Guzmiccsal holtversenyben a legjobb lett. Ez már egyértelműen a védők és nem a középpályások terepe, hiszen őket Lang Ádám és Kádár Tamás követi 12, illetve 9 labdakivágással.

Blokkok terén Gera Zoltán végzett az élen, hiszen mindhárom kategóriában véghez vitt párat. Lövésből 3-t, beadásból 1-t, passzból 2-t sikerült megállítania, mielőtt az célt ért volna.

Milyen volt a passzjátékunk?

A futball egyik kulcseleme a passzolás, úgyhogy azt is érdemes megnéznünk, ebben ki muzsikált a legjobban. Ha csak a százalékos arányokat nézzük, akkor Priskin Tamás: ő összesen 87 játékperce alatt 13-szor továbbított és mindkét hosszú, illetve 11 rövid átadása is eljutott a címzetthez.

Őt még mindig 90 százalék fölött követi a már valóban nagy „tömegben” passzoló Nagy Ádám. Ő 158-szor gurított a tornán, de csak 15-ször ellenfélhez. Ezzel azonban nem az övé a magyar keret legmagasabb passz-száma, hiszen Gera (169, 82,2 százalék), Juhász (170, 82,9 százalék), Lang (182, 85,2 százalék), Guzmics (200, 82 százalék) és Kádár (215, 84,7 százalék) is többször volt játékban.

Mint látszik, a „tömeget” a hátvédek képviselik, akiknek a legtöbb passza egymáshoz irányul, a védőharmadban. Érdekesebb kérdés azonban, hogy a kulcspasszokat mekkora számban tudták végrehajtani a fiúk. Nos, ennek a kategóriának az élén Dzsudzsák és Gera 6-6-tal áll, de Szalai is 5-ször vitt véghez ilyen átadást.

Hogyan muzsikáltunk a támadásoknál?

A magyar válogatott Walesszel holtversenyben a legtöbb rúgott góllal fejezte be a csoportkört, ami azt is jelenti, hogy kimagaslóan jól teljesítettünk ebben a tekintetben.

Csak egymaga Dzsudzsák 12 lövést eresztett kapura – ebből 10-et a tizenhatoson kívülről, de jeleskedett még ebben Szalai (8), Kleinheisler (6), Lovrencsics (5), Gera (4) és Elek (4) is, Királyt leszámítva csak Korhut, Guzmics, Lang, Bese és Nikolics nem sütött rá egyet sem – utóbbi viszont pontot és öngólt érően passzolt Izland ellen.

A legtöbb csel is Dzsudzsák nevéhez fűződik (8), bár a legtöbbször őt szerelték (3). Nagyobb százalékban vitte véghez a trükköket Kádár (6/5), Lovrencsics (5/4), de akadtak olyanok, akiket egyszer sem sikerült az ellenfélnek megakasztania: Nagy Ádám, Németh Krisztián, Stieber Zoltán, Lang Ádám, Pintér Ádám és Bese Barnabás összesen 10/10-zel zárt.

Az nem túl meglepő, hogy a legtöbb labdavesztés az egyszem ékhez, Szalai Ádámhoz fűződik, bár a szám eléggé kiugró. 13-szor rosszul kezelte le a labdát és 8-szor tudták szerelni, a csapaton belül ez mindkét kategóriában a legmagasabb érték. 5 hibás labdakezelés és 6 elveszített labda Kleinheislerhez is felírható volt, de Korhut 90 perce alatt például mindkét számot „nullázta”.

Végezetül nézzünk még rá az egyszerre védő és támadó statisztikaként is szolgáló fejpárbajokra. Nem meglepő, hogy Juhász és Kádár 17, illetve 18 alkalommal került ilyen helyzetbe, de az már jobban, hogy míg utóbbi 13-at is megnyert ezek közül (ezzel magasan ő lett a leghasznosabb ilyen téren), addig előbbi több mint a felét, 9-et is elvesztett – Ronaldo például köszönte szépen az egyiket…

Guzmics és Gera 14 és 12 csatájából egyaránt 50 százalékot hozott ki, Böde pedig mind a 4-et megnyerte. Legtöbbet játszó csatárunk, Szalai Ádám 7-szer bonyolódott fejpárbajba, az aránya pedig nem is lett olyan rossz, 3-at sikerült tovább csúsztatnia.

A magyar csapat „legjei”

Legjobb átlagértékelés: Dzsudzsák Balázs (7,35)
Legrosszabb átlagértékelés: Nikolics Nemanja (5,92)
Legjobb teljesítmény meccsen belül: Dzsudzsák Balázs (8,57)
Legrosszabb teljesítmény meccsen belül: Kiráy Gábor (5,29)
Legtöbb játékperc: Király Gábor, Dzsudzsák Balázs, Guzmics Richárd (360)
Legkevesebb játékperc: Böde Dániel (34, a tartalékkapusokat leszámítva)
Legtöbb sikeres szerelés: Gera Zoltán (11)
Legtöbb sikertelen szerelés: Nagy Ádám (8)
Legtöbb megkísérelt szerelés: Nagy Ádám (16)
Legtöbb labdaszerzés: Kádár Tamás (8)
Legtöbb tisztázás: Juhász Roland, Guzmics Richárd (15)
Legtöbb blokkolt lövés: Gera Zoltán (3)
Legtöbb blokkolt beadás: Dzsudzsák Balázs (3)
Legtöbb blokkolt passz: Dzsudzsák Balázs (5)
Legtöbb lövés: Dzsudzsák Balázs (12)
Legtöbb lövés a tizenhatoson belül: Szalai Ádám (5)
Legtöbb megkísérelt csel: Dzsudzsák Balázs (8)
Legtöbb sikeres csel: Dzsudzsák Balázs, Kádár Tamás (5)
Legtöbb rossz labdaátvétel: Szalai Ádám (13)
Legtöbb labdavesztés: Szalai Ádám (8)
Legtöbb fejpárbaj: Kádár Tamás (18)
Legjobb passz százalék: Priskin Tamás (100)
Legrosszabb passz százalék: Böde Dániel (55,6)
Legtöbb passz: Kádár Tamás (215)
Legkevesebb passz: Nikolics Nemanja (8)
Legtöbb sikeres hosszú átadás: Király Gábor (37)
Legtöbb sikertelen hosszú átadás: Király Gábor (30)
Legtöbb sikeres rövid átadás: Kádár Tamás (171)
Legtöbb sikertelen rövid átadás: Kádár Tamás (24)
Legtöbb kulcspassz: Dzsudzsák Balázs, Gera Zoltán (6)

Olvasói sztorik