Már az odavágók után is lehetett sejteni, múlt szerdán pedig biztossá vált: a Monacót kiütő Juventus és a városi rivális Atléticót búcsúztató Real Madrid találkozik június 3-án, Cardiffban a Bajnokok Ligája döntőjében.
Juve, Real: hat-hat finálé, de micsoda különbség
Mióta Bajnokok Ligájának hívják a sorozatot (vagyis az 1992-93-as idény óta), az olasz és a spanyol csapat is hatodik alkalommal jutott be a fináléba, ezzel pedig utolérték az eddigi rekordtartó, szintén hat döntőbeli szerepléssel büszkélkedő AC Milant. Ugyanakkor a két klub itt elért eredményei közt óriási különbség van: amíg a Real ötből ötször elhódította a BL-trófeát, addig a Juventus ugyanennyi próbálkozásából négyszer csak a másodiknak járó ezüstéremmel kulloghatott haza.
Bár a két csapat egymás elleni mérlege tétmeccseken nem is lehetne kiegyenlítettebb (nyolc-nyolc Juve- és Real-siker mellett kétszer ikszeltek a felek), amikor semleges pályán csaptak össze, mindkétszer a Real nyert: a ’98-as fináléban a spanyolok 1-0-ra, a ’62-es BEK negyeddöntő újrajátszásán (mindkét találkozót 1-0-ra nyerte a hazai csapat, és ekkor még nem hosszabbításban, hanem harmadik meccsen döntöttek a továbbjutásról) 3-1-re nyertek.
Szintén a madridiak mellett szól, hogy a csapat támadósora bombaformában van: miközben Cristiano Ronaldo újabb és újabb csúcsokat ostromol, a királyiak az Atlético elleni visszavágón már zsinórban a 61. tétmérkőzésükön rúgtak legalább egy gólt, amellyel (a topligákat tekintve) beállították a Bayern München 2014-es rekordját.
Akkor mégis miben bízhat a Juventus?
Először is a védelmében: Kylian Mbappé szépítő találata az első gól volt, amit az olasz csapat ezen a BL-tavaszon kapott, és a teljes idei sorozatot figyelembe véve is mindössze háromszor kapituláltak Buffonék. Ez klasszisokkal jobb mutató, mint bármelyik másik csapaté (Navas például 17-szer vette már ki kapujából a labdát), és ha a döntőt is lehozná kapott gól nélkül az Allegri-legénység, a mostani Juve-védelem válna minden idők legáttörhetetlenebb hátsó alakzatává a sorozat történelmében.
Ezzel együtt nem csak a védelmének köszönheti a torinói gárda, hogy 12 meccs óta veretlen a sorozatban, és hogy 641 perce még csak hátrányban sem futballozott, a támadói is becsülettel végzik a dolgukat. Az egyenes kieséses szakaszban a torinóiak mindhárom ellenfelüknél három góllal bizonyultak jobbnak (3-0-s összesítés a Porto és a Barcelona, 4-1-es a Monaco ellen), ez pedig mindeddig példa nélküli volt a BL-ben.
Ráadásul a statisztikában sem csak a Real bízhat: egyrészt még soha, egyetlen csapat sem tudta megvédeni a címét a BL-ben (pedig korábban a Milannak, az Ajaxnak, a Juventusnak és a Manchester Unitednak is komoly lehetősége volt rá) másrészt a Juve eddigi egyetlen BL-trófeáját pont egy címvédésre készülő együttes, az Ajax ellen zsebelte be 1996-ban. Egy másik érdekes adat is az olaszok győzelmét vetíti előre: 1989 óta minden hetedik évben talján csapat hódította el a legrangosabb európai kupasorozat trófeáját – az akkori Milan-sikert követően 1996-ban a Juventus, 2003-ban ismét a Milan, 2010-ben az Inter nyert…
Érdemes megemlíteni azt is, hogy az ominózus, 1998-as finálé óta egyértelműen a Juventusnak áll a zászló a BL-ben, már ami a két csapat összecsapásait illeti: azóta háromszor kerültek össze egymással a sorozat kieséses szakaszában a felek, és a 2003-as elődöntő, a 2005-ös nyolcaddöntő, illetve a 2015-ös elődöntő is a zebramezesek továbbjutását hozta. Ez idő alatt kétszer a csoportkörben is összekerültek a csapatok, itt szintén enyhe olasz fölény észlelhető – két Juve-győzelem mellett egy-egy döntetlent és Real-sikert jegyezhettünk fel.
Spanyol uralom a BL-ben – vagy inkább horvát?
Az már a két madridi csapat összesorsolásakor kiderült, hogy a spanyol klubok uralma tovább folytatódik a nemzetközi porondon, és ezúttal is lesz hispán együttes a BL-döntőben (ahogy az utóbbi három szezonban mindig, két alkalommal kettő is), de a Juve és a Real továbbjutásával az is biztossá vált, hogy zsinórban ötödszörre egy horvát labdarúgó is felemelheti a BL-serleget. Mandzukic (2013, Bayern), Modric (2014 és 2016, Real) és Rakitic (2015, Barca) után ezúttal vagy ismét a realos Modric, vagy a Juvéban szereplő Mandzukic és Pjaca miatt fognak örülni déli szomszédainknál.
A cikk végén pedig álljon itt egy magyar vonatkozású rekord, amely elképzelhető, hogy megdől június 3-án: Puskás Ferenc 1966-ban 39 évesen és 39 naposan nyert Bajnokok Ligáját a Real Madriddal, Gianluigi Buffon viszont 39 éves és 126 napos lesz a döntő estéjén – így egy esetleges Juve-sikerrel a legendás magyar egyik rekordja odalenne. Ha Cristiano Ronaldo négyszer is betalálna Buffon kapujába, akkor persze egy másik is…
