Az Európa-bajnokság D csoportjának első mérkőzésén Törökország és Horvátország feszült egymásnak. Mindkét csapat jó formában várta a találkozót, hiszen a törökök elmúlt nyolc tétmeccsükön veretlenek maradtak, a horvátok pedig mindössze egy alkalommal maradtak alul a kontinenstorna selejtezője során, a statisztika azonban nem Arda Turanék mellett szólt: a félholdas alakulat eddigi hat összecsapásuk során egyszer sem tudta legyőzni rendes játékidőben a horvátokat, ráadásul eddigi mindhárom Eb-nyitányukat elbukták Terimék.
Az első félidőben ennek megfelelően jobbára a törökök térfelén zajlott a játék, a horvátok főleg Srna révén rengeteg veszélyes akciót vezettek, azonban vagy az utolsó átadásba, vagy magába a lövésbe rendre hiba csúszott. A kapura tartó labdák sem jelentettek igazi gólveszélyt, Badelj kapáslövése vagy Mandzukic próbálkozása is egyenesen Babacan ölébe pattant. A túloldalon Tufan óriási helyzetét Subasic fogta a gólvonalon, majd a 41. percben Modric megszerezte a vezetést Horvátországnak: a Real Madrid sztárja egy felszabadítás után tüzelt kapásból, 20 méterről, Babacan pedig kicsit mellényúlt a kellemetlenül pattanó játékszernek, ami így a hálóban kötött ki (0-1).
A második játékrészt is a horvátok kezdték aktívabban, a Rakitic buktatásáért megítélt szabadrúgást Srna lőtte a keresztlécre az 52. percben, majd két minutummal később is a csapatkapitány előtt adódott lehetőség, de teljesen üres helyzetben rossz döntést hozott, és mellé lőtt. Később Brozovic került kétszer is közel a gólszerzéshez, a 72. percben pedig Perisic fejesénél újra a keresztléc mentette meg a törököket. A mérkőzés hajrájában Babacan többször is életben tartotta a törökök reményeit, Brozovic fejesét és Perisic ziccerét is óriási bravúrral védte a kapus, de elöl semmi sem jött össze Yilmazéknak, így az állás már nem változott, nyert Horvátország.
A mérkőzést A Rangadó.hu szakértője, Tiber László, a Videoton korábbi klasszis játékosa értékelte:
– Tipikus első fordulós mérkőzést láthattunk, mindkét csapat túlbiztosította a védelmét, és defenzív játékot játszott. Ez érthető, hiszen senki nem akar kikapni és ezáltal lépéshátrányba kerülni rögtön az első találkozó után. Úgy gondolom, hogy a mérkőzés a horvátok szája íze szerint alakult, főleg a gól után, hiszen előnyben azt játszhatták amit tudnak, ráérős középpályás passzolgatás után helyzetek sokaságát alakították ki, többször is eldönthették volna a találkozót. A törököknek egy nagy helyzete volt még 0-0-nál, ami ha bemegy, teljesen megváltoztatta volna a játék képét. Számomra az volt meglepő, hogy hátrányban sem vállalták fel a bátrabb támadójátékot, nem is nagyon volt helyzetük, ezért Horvátország megérdemelten győzött.
