Bernd Storck szövetségi kapitány múlt keddi keretszűkítése egy csapásra „felrobbantotta” az internetet, és a vita a németek elleni felkészülési meccs óta még hevesebb: mit keres a magyar válogatottban (főleg a kezdőcsapatban) Szalai Ádám? Szakírók, bloggerek és olvasók fejezik ki értetlenségüket, s bár néhányan védelmükbe vették a csatár, illetve a kapitányi döntést, a többség keményen érvel a futballista szerepeltetése ellen.
Ahogy arról a Rangadó.hu beszámolt, Szalai legutóbb csaknem másfél éve, 2014. december 12-én szerzett gólt legutóbb tétmeccsen, a magyar nemzeti csapat többi támadója ennél nagyságrendekkel jobb statisztikával rendelkezik. Böde Dániel 17 találattal gólkirály lett idehaza – nem beszélve arról, hogy a Ferencváros labdarúgójaként “szerethető, őszinte” karaktert alakított ki magáról -, Németh Krisztián az Egyesült Államokban és Ázsiában is eredményesen futballozott, Priskin Tamás nem különben, nem is beszélve a Lengyelországban szupersztárként ünnepelt Nikolics Nemanjáról, aki a legutóbbi Szalai-gól óta minden sorozatot beleértve 47 (!) alkalommal volt eredményes.
Miközben szépen emelkedik az Eb-láz, van egy játékos a kezdőnkben, aki nemrég odáig jutott, hogy hazai pályán fütyülték ki a szurkolók. Nem először derült ki, hogy a magyar válogatott hívei nem kedvelik Szalait. A keretszűkítés napján az Origo olvasói arról voksolhattak, ha a kapitány egy csatárt itthon hagyna az ötből, melyikük legyen az. Szalai a szavazatok 68 százalékát kapta, vagyis az olvasók elsöprő fölénnyel rakták ki az Eb-keretből.
Ehhez képest Szalai zsinórban a harmadik szövetségi kapitánynál képtelen kikerülni a válogatottból. Egervári Sándorral összeveszett ugyan, de mivel a hollandok elleni vereségbe belebukott a kapitány, már nem volt jelentősége sem annak, hogy kihagyta Szalait Hollandia ellen, sem annak, hogy a csatár azóta sokat idézett kirohanásában hordta le a komplett magyar labdarúgást.
Szalai Pintér Attila rövid, ám igen viharos uralkodása után visszatért a csapatba, Dárdai Pálnál újra alapember lett, és két meccset leszámítva Bernd Storck is számított a Mainz–Schalke–Hoffenheim–Hannover útvonalon végigbucskázó csatárra.
Miközben a pályán (ha egyáltalán lehetőséget kapott) alig-alig mutatott valamit, sértődötten reagált, ha viccelődtek rajta, vagy egyszerűen “negatív” kérdést merészeltek feltenni neki, amivel szintén nem lopta be magát a drukkerek szívébe. Mindez abban csúcsosodott ki, hogy Horvátország, majd Elefántcsontpart ellen kifütyülte a Groupama Aréna közönsége, amikor labdához ért, illetve amikor Storck lecserélte. A horvátok elleni mérkőzés után panaszkodott is a fogadtatásra.
A németek elleni meccs után a trollfocis humoristánál, a futballkedvelő Rekop Györgynél is elszakadt a cérna. Az azóta törölt, vagy legalábbis számunkra elérhetetlen videójában könyörgött Szalainak, hogy önként intsen búcsút a válogatottnak, megjegyezve, már az is megfordult a fejében, hogy a fiatalon a Real Madridban is szereplő csatár valamivel sakkban tartja a magyar futballvezérkart, esetleg Andy Vajna, netán Mészáros Lőrinc „embere”.
A magyarázat persze aligha itt keresendő. A Szalait védők rendre megemlítik, a támadó azért jut szerephez, mert – ahogy azt Dárdai Páltól is tudjuk – taktikailag felkészült, intelligens játékos, akivel könnyen meg lehet értetni, mit vár tőle az edző. Másrészt Szalainak, ha a labdát nem is bűvöli mesteri szinten, van jelenléte a pályán: folyamatosan verekszik a védőkkel, fárasztja őket, szabálytalanságokat harcol ki, és a labdást saját térfelén letámadva segíti a védekezést.
Ez persze egyrészt nem különösebben látványos (nehéz megmagyarázni a szurkolóknak, hogy “a gól másodlagos”), másrészt az általa szerzett előnyöket gyakran más aratja le: a helyére beálló, általában gyors, mozgékony csatár, aki a Szalai által megdolgozott, kifárasztott védők között már könnyebben boldogul.
[div float=”right”]Nincs értelme!
– Fölösleges szajkózni, hogy Szalai Ádám azért válogatott, mert beszél németül és már mindenhol, mindenkinek feltűnt a terméketlen, szerencsétlen játéka – írta cikkében az utánozhatatlan stílusú riporter, Horti Gábor. – Amivel inkább hátráltatja, mintsem segíti a magyar csapatot. Ő az, aki elvégzi az ellenfél védőmunkáját, csapattársaival szemben. Kár minden szóért, amit a csatárral kapcsolatban csahol mindenki. Elviszi, kész. Annyit azért érdemes lenne belezümmögni a levegőbe, hogy Szalai németül, spanyolul perfekt. De ez a torna francia nyelvterületen lesz. A héten felmerült a gondolat, hogy még is jó, ha kap egy lehetőséget Szalai. Nincs értelme! Annyi, de annyi lehetőséget kapott az élettől, és pont ugyanannyiszor volt katasztrófa az utóbbi időben! Elképesztő. Csak ő és örökké ő a kezdő. A többiek sikeressége meg csak a válogatott kispadjára elég. Inkább tanultak volna németül.[/div]
– Ádámot sokan kritizálták – jogtalanul. Bosszantott az állandó „szalaizás” – – mondja Dárdai a napokban megjelent önéletrajzi könyvében. – Aláírom, nem volt látványos a játéka, de mindent alárendelt a csapatérdeknek. A védekezésünk vele indult, az ő játékintelligenciája szükségeltetett ahhoz, hogy a visszatámadásnak köszönhetően sokszor már a középpályán labdát szerezzünk. Márpedig egy erős csapat ellen rengeteget kell dolgozni a labdaszerzésért. Felhánytorgatták neki, hogy birkózott a védőkkel. Naná, hogy birkózott! Nem egyszer egyedül csatázott két-három „medvével”, de csak kifárasztotta őket annyira, hogy a hajrában már ne tudjanak annyira koncentrálni, mint az elején. A finnek ellen mindkétszer a végén nyertünk, és a görögök ellen is ott volt Nikolics ziccere nem sokkal a lefújás előtt, igaz? Ha Bukarestben megadják Ádám szabályos gólját, még ma is ő az isten… Feröeren ugyanakkor három pontot ért a gólja, ezt senki ne feledje.
Azt a főszereplő, vagyis Szalai is elismerte, hogy megviseli a rengeteg kritika.
Fogalmazzunk úgy, nem vagyok mostanában egyszerű helyzetben – mondta a Nemzeti Sportnak. – Így nem könnyű ideális állapotba hozni magamat, a rám zúduló rengeteg szitok miatt rossz heteket éltem meg. Pedig higgye el mindenki, én vagyok saját magamnak a legnagyobb kritikusa. Csakhogy akármennyire is szeretném kizárni ezeket a negatívumokat, egyszerűen nem lehet, hozzám is eljutnak a vélemények, márpedig én is emberből vagyok, engem is megvisel, hogy ezt kapom. Ugyanakkor tudom, az én feladatom, hogy ha eddig nem, akkor majd az Európa-bajnokságon a kapuba találjak.
