Beszéltünk már a hazai nézőszámok alakulásáról, elmondta a meglátásait klubvezető, szurkoló és válogatott labdarúgó, ám továbbra sem világos, mi a magyarázat arra, hogy a kutyát sem érdekli az NB I-es küzdelemsorozat. Sorozatunk ötödik részében a „számok emberével”, Muszbek Mihály sportközgazdásszal jártuk körül a témát.
A félreértések elkerülése végett, noha a szakértő rendszerint roppant kritikusan fogalmaz, a magyar foci szerelmese, s mint hangsúlyozta, nagyon szeretne „jó” számokról beszélni. Csakhogy nem akar hazudni…
– A legutóbbi évadban idehaza átlagosan 2639-en nézték meg az élvonalbeli mérkőzéseket, ez ötszázalékos emelkedést jelent, hiszen egy idénnyel korában 2510 volt a mutató – kezd bele Muszbek. – A jegybevétel ugyanakkor csökkent, 840 millió forintról 790-re. Az egy nézőre eső jegybetétel tehát kevesebb lett, és az összérték negyedét a Ferencváros termelte ki a magasabb színvonalú szolgáltatásaival, a VIP-jegyek és a cégeknek nyújtott úgynevezett Sky boxok értékesítésével. Ezzel együtt a csapatok jegybevétele elenyésző, a költségvetés alig 3.9 százaléka.
A sportközgazdász megjegyzi, az európai topbajnokságokban szereplő klubok esetében ez az érték hozzávetőleg 17 százalék, bár az NB I és a Premier League, a La Liga, netán a Bundesliga összehasonlítása teljességgel értelmetlen. Muszbek inkább hazai vizekre evez, és kijelenti, egy-egy NB I-es mérkőzésen nagyjából hatezer szurkolóra lenne szükség a megfelelő hangulathoz, illetve a bevételek emelkedéséhez, hozzátéve, a nézőknek átlagosan 2500 forintot kellene költeniük egy-egy futballmeccs kapcsán.
– Haragudni fognak rám a drukkerek, de tény, az átlagjövedelemhez képest olcsó a jegy Magyarországon, ár/érték arányban mégsem részesítik előnyben – teszi hozzá. – Vagyis a szabadidő eltöltése kapcsán nem elsősorban egy focimeccs megtekintésére szavaznak az emberek. Ezer oka van annak, miért járnak ennyire kevesen a meccsekre, a hazai nézőszámokról készült grafikon mindenesetre egyenesen tart lefelé. A hatvanas évek 11 ezres átlagáról jutottunk el a mostani 2600-hoz.
Felettébb érdekes Muszbek Mihály azon megállapítása is, hogy a magyar foci tulajdonképpen a legkevésbé sem tekinthető profi sportnak. A szakember definíciójában ez utóbbi üzletszerűen működő, nagy tömeget szórakoztató, jelentős médiafigyelemmel kísért tevékenység – fájdalom, ezek közül egyik sem igaz az NB I-re…
Ehhez képest enyhén szólva megdöbbentő, hogy a 12 NB I-es csapat 18 milliárd forintos költségvetéssel dolgozott az elmúlt évadban. Az irreálisan magas összeg tekintélyes része közpénz, Muszbek úgy látja, ha az állam teljes egészében kivonulna az élvonalbeli labdarúgásból, az érdeklődés, illetve a színvonal csapatonként legfeljebb 500 millió forintos éves büdzsét tartana indokoltnak. Csak a rend kedvéért: a jelenlegi 1.5 milliárd helyett…
A sportközgazdász úgy véli, az úgynevezett Eb-láz semmilyen hatással nincs, nem is lehet az NB I-es nézőszámokra, meglátása szerint nincs ok, okozati összefüggés a magyar válogatott jó szereplése és a hazai stadionok látogatottsága közt. Kíváncsiak voltunk, vajon a hazai viszonyokról alkotott lesújtó vélemények után érte-e kritika, támadás a téma szakértőjét…
– A számok embere vagyok, a nyilvános mérlegekből dolgozom – jegyzi meg. – Még egyszer sem mondta senki, hogy Muszbek úr, magának nincs igaza… Azt már megkaptam, hogy jobb lenne árnyaltabban fogalmazni, rózsaszínűbb képet festeni. Higgyék el, nagyon szeretnék „jó” számokról beszélni…
