Az év elejének egyik szomorú híre volt, hogy az egy évvel azt megelőzően még élvonalbeli, akkor már másodosztályú Dunaújváros pénzügyi problémák miatt kénytelen elengedni minden profi játékosát, és a tavaszt az ifikkel végigcsinálni, ami gyakorlatilag egyet jelentett a kieséssel – főleg, hogy az NB II-es licence-t sem kapták meg (a fiatalok végül hat pontot szereztek 15 forduló alatt). Sallói István sportigazgató akkor azt remélte, hogy ezzel a lépéssel sikerült stabilizálni a helyzetet.
Nos, azóta a Dunaújváros lehúzott egy félévet az NB III-ban, a csapat pedig a negyedik helyen áll a Közép-csoportban. A Rangadó.hu most Dobos Barnát, a csapat vezetőedzőjét kérdezte arról, hogyan alakult a csapat sorsa a tavasz óta.
– Új generációt kell most felépítenünk. A Böőr Zoli-féle vonal kiöregedett és a télen az ismert okokból kifolyólag távozott, velük korábban az NB III-ból az élvonalba jutottunk. A mostaniakkal a tavasszal kezdtünk el dolgozni, a szereplésünk azt mutatja, az út jó. Sok dunaújvárosi kötődésű, lakosú labdarúgó van a keretben, de melléjük stabil, rutinos vázat szeretnénk kialakítani, akikkel a gárda sikeres lehet. Siker alatt egyelőre nem a feljutást kell érteni, hanem a zuhanás megállítását. Az ősz alapján ez sikerült – fogalmazott Dobos.
– Fiatal társaságunk van, de olyan segítséget szeretnénk nekik nyújtani, mint amilyet az idősebbek, például a korábban már eligazolt, de a nyáron visszatérő Csehi Tamás tud. Pozitívum, hogy a bajnokság során hazai pályán eddig kiemelkedően szerepeltünk. Kilenc mérkőzés alatt hét győzelem és egy döntetlen is összejött. Idegenben a hajrára elfogytunk, az utolsó három, egyaránt pályánktól távol játszott meccsen kikaptunk. Amennyiben komolyabb szándékaink vannak – és hosszabb távon vannak –, akkor idegenben sikeresebbnek kell lennünk.
A negyedik hely és az első pozíció közelsége miatt felmerül a kérdés: cél a feljutás?
– Az idei szezonban nem mondhatjuk így ezt, de a következő idények során előbb-utóbb már az lesz. A városi labdarúgás hagyománya és a klub történelme is kötelez erre. Ebben az évben végre pozitív törzstőkével zártunk, amire az elmúlt két esztendőben nem volt példa. A licence-szabályok szerint az NB II-ben márpedig két egymás utáni évben negatív törzstőke nem lehetséges, ez volt az egyetlen feltétel, ami miatt 2016-17-re nem kaptuk meg az indulási engedélyt. A 2017-18-as szezonra ismét beadjuk a másodosztályú kérelmet, rendbe hoztuk a Kft.-t – avatott be a vezetőedző-sportigazgató, de hozzátette: ahhoz, hogy valóban feljebb jussanak, még szponzorok bevonására lesz szükség, hiszen az Újváros egyelőre még az NB III-ban is a legalacsonyabb költségvetésű együttesek közé tartozik.
– A tavaszi félév végén még nem helyezésben gondolkodunk, csak javulni, fejlődni szeretnénk. A fiatalok napról napra ügyesebbek, erősebbek, gyorsabbak lehetnek. Reméljük, hogy amikor a pályán sikerül majd kiharcolni a feljutást, addigra a klub anyagi, szponzorációs helyzete is megfelelő lesz ehhez – nyilatkozta Dobos, aki azt is elmondta, hogy a csapat egyelőre amatőrökből áll.
– Egy osztályváltás esetén profikká kellene válniuk, ami óriási feladat elé állítja a klubot, hiszen a bérek is profibbak lennének, a labdarúgással már pénzt tudnának keresni – mondta a tréner.
A dunaújvárosi keret tehát tele van egyelőre ismeretlen nevekkel, ezért arra kértük Dobos Barnát, nevezzen meg néhány játékost, akik mostani sikereik kulcsai.
– A már említett Csehi Tamást mondanám, de aki még ide tartozik és akiről mindig nehéz beszélnem, az Dobos Áron. Ő a fiam és még csak tizenhat éves, amit a nyáron töltött be, ezért tud egyáltalán a felnőttek közt szerepelni. Irányító-támadó poszton játszik és meghatározó tagjává lépett elő NB III-as csapatunknak. Az a kreativitás, amit ő képvisel, roppant értékes lehet a magyar futballban Megemlíteném Tóth Tibort is, aki tizenhárom találattal a házi góllövőlista élén áll – fogalmazott a vezetőedző.
