A legutóbbi öt meccséből csak egyet nyert meg a Real Madrid, ráadásul alighogy megszakadt Zinédine Zidane páratlan veretlenségi sorozata a Sevilla ellen, jött az újabb zakó, majd a kiesés a Spanyol Kupából. Korábban a csapat játékát bírálókkal szemben tökéletes ellenérv volt az eredményesség, most viszont felerősödtek a kritikus hangok. Veszélyben lehet-e máris a nemrég még sérthetetlennek tűnő Real-legenda kispadja? Koppányi Gergely, a Real Madridról nemrég könyvet író, a klubot az itthoni publicisták közül talán legjobban ismerő újságíró a Rangadó kérdésére kifejtette, hogyan látja a jelenlegi helyzetet.
– Zidane első súlyosabb krízisének tűnik az idei évkezdet, ami nem rossz adat ahhoz képest, hogy már egy éve van ebben a sokszor eltúlzott elvárásokkal terhelt vezetőedzői székben. Csak összehasonlításképpen: a 2000-ben Toshackot váltó, szép emlékű Vicente del Bosque még a bronzmérkőzést is elbukta az akkori – más lebonyolítású – klubvilágbajnokságon, és a bajnokságban is csak ötödik lett végül a csapat. Ehhez képest Zidane (hatékonyságot tekintve) nagyobbat ugrott, és az eredményességet lehetetlen tőle elvitatni – véli Koppányi Gergely, aztán sorra veszi, mik a Real Madrid jelenlegi problémái.
Zizounak sincs örökbérlete a padra
– A legtöbb kritika a mutatott játékot illeti, ami Madridban még nagyobb súlyt rak az edzők vállára. Capellót kétszer is bajnoki cím után vágták ki, csak mert az olaszos, defenzív futballfelfogása nem illeszkedett az ottani közegbe. Zidane Real Madridja nem játszik szépen, ez lassan tényszerű. A vezetőség addig fogja majd a kezét, amíg ennek ellenére is jönnek a győzelmek és a trófeák. Ezek elmaradása úgy fogja katalizálni a folyamatokat, hogy Zidane-nak kettőt sem lesz ideje pislognia, és máris a klubon kívül találja magát. Hiába hallhatjuk azokat a vezetői nyilatkozatokat, hogy Zidane hosszú távon megoldás az edzői pozícióra, ezt már 2012-ben is eljátszották Mourinhóval: gyakorlatilag örök életet kínáltak neki, egy év múlva pedig mindenki azt várta, mikor lesz vége a balhés időszaknak.
Szakmai problémák
– Szakmai szempontból a francia szakvezető most próbálja igazán megmutatni, hogy nem egysíkúan gondolkozó edző, aki csak motivációs, mentális felkészítéssel és a futballtörténelemben betöltött státuszának eszményével próbálja terelni a csapatát a győzelem felé. Amíg azonban eddig szinte minden elgondolását siker koronázta, addig most minden kifelé pattan a kapufáról. A Sevilla elleni bajnoki meccsen három középső védővel állt fel, ami nem volt feltétlenül rossz megoldás, a meccs végén mégis vereséget szenvedtek. A kupavisszavágón Casemiro szerepelt hátrébb húzva a védőnégyesben, de a játékos úgy megzavarodott ettől, hogy Vadicskának képzelte magát, és úgy pakolgatta a gólpassz értékű íveléseket a vigóiaknak, mint az exdebreceni Dugarrynak a Bordeaux ellen.
– A játékosok és a csapatrészek között óriási a távolság, és emiatt sem a gyorspasszos kontrák, sem a visszazáró védelem elleni játék nem olyan hatékony, mint azt sokan várnák. A Real Madrid továbbra is a rögzített játékszituációk után a legveszélyesebb – a bajnokságban már tizenegy gólt szereztek így, ezzel (is) listavezetők. Ez pedig nem biztos, hogy elég sokszínű fegyvertár ahhoz, hogy mind a bajnokságban, mind a BL-ben győzelemig meneteljenek.
Sérülések, B-terv nélkül
– Nagy felelőssége van a gyengébb mutatóban a sérüléshullámnak is. Jelenleg négy olyan játékos van a gála-kezdőcsapatból (Bale, Marcelo, Modric, Carvajal), aki nem bevethető, és ennek a négy embernek a B-opciója meg sem közelíti az alapválasztás klasszisát. Ez azért is érdekes, mert Zidane fél évig mantrázta, hogy új erőnléti edző kell a csapathoz, majd amikor kérésére megszerezték azt az Antonio Pintust a Lyontól, akinek a legutóbb aláírt franciaországi szerződésén az elhappolásakor még a tinta sem száradt meg, a helyzet majdhogynem rosszabb lett. A mezőnyjátékosok közül talán kettőnek-háromnak nem volt még idén semmilyen sérülése, egy négyfrontos szezont pedig nem lehet lehúzni ilyen erőnléti és orvosi mutatókkal.
A Napoli ellen már bukás-veszély?
– További probléma, hogy Zidane nem hajlandó elengedni a rossz döntéseit, és azokba inkább nem nyúl bele, “hátha jobb lesz”-alapon, ami rendszerint nem eredményez javulást. A klubelnökhöz hasonlóan ő is szerelmes az élete talán legrosszabb idényét futó Benzemába, és azt a Danilót is előszeretettel játszatja Carvajal helyén, akinek madridi pályafutása során jóformán még nem volt hiba nélkül lejátszott meccse. Így még a nem legyőzhetetlennek tűnő Napoli elleni BL-meccs sem lesz könnyed ujjgyakorlat. Carlo Ancelotti belebukott egy rekorddöntögetős ősz után abba, hogy a legnagyobb motorja, Modric hosszabb időre kiesett. Ha ilyen ütemben tartja magát a sérüléshullám, és elfogynak a menetrendszerűen érkező, hosszabbításban szerzett gólok, könnyen várhat ez a sors Zidane-ra is – tett hozzá Koppányi Gergely.
