Harmincon túl sem áll meg az élet és a gólgyár, ez a tanulsága Cristiano Ronaldo idei szezonjának. A Real Madrid portugál klasszisa, bár többször írták róla, hogy önmagához képest gyenge formában termel, valahogy csak nem tud az ipari mennyiségűnél kevesebb gólt lőni egy szezonban. Hiába az évek múlása, egyelőre a vadászathoz szükséges érzékek nem kopnak: Ronaldo még mindig gyors, erős, ütemérzéke kiváló, szenzorai a kapu előtt működnek.
A Wolfsburg ellen egymaga intézte el a Real Madrid továbbjutását, a 0-2-es első mérkőzés után (melyen szintén betalált, de les miatt „véleményesen” nem adták meg a gólját) mesterhármast szerzett a visszavágón. Egy lesipuskás gól, egy gyönyörű fejes és egy szabadrúgás: mintha csak illusztrálni akarta volna, hányféleképpen képes még ma is keseríteni a kapusok életét.
Nem kis bravúr klasszikus mesterhármast szerezni komoly tétmeccsen – hogy ez egy kétgólos hátrány egyszemélyes megfordítását jelentse, az egészen ritka, de azért volt már rá példa. Két magyar vonatkozásút említenénk: annak idején az Aberdeen a KEK-nyolcaddöntőben az Újpesten elszenvedett kétgólos vereség után a visszavágón egy bizonyos McGhee triplájával jutott tovább (hosszabbításban), a skótok kispadján Alex Ferguson ült. A másik eset is a nyolcvanas években történt, a Honvéd kapott ki a görög Larisszától 2-0-ra, hogy a visszavágón Dajka László triplájával fordítson: mindhárom gólt fejjel szerezte a kispestiek középcsatára.
Visszatérve Ronaldóhoz, de maradva a „magyar vonalnál”: talán vannak, akik emlékeznek még, ki ellen lőtt először gólt a BL-ben a portugál… Igen, a Debrecen ellen, az Old Traffordon, egy selejtezőben – mindez tizenegy évvel ezelőtt történt. A Manchester United 3-0-ra nyert. (Nekünk, magyaroknak a lelkes statiszta szerepe jut a világklasszisok ilyen-olyan debütálásakor, úgy tűnik. Annak idején Raúl is a Fradi ellen lőtte első BL-góljait, Cruyff, Maradona és Messi pedig a magyar válogatott ellen szerepelt először hazája nemzeti csapatában…)
A főtáblán egy évre rá, az AS Roma 7-1-es kiütésekor köszönt be először az akkor már világklasszis-ígéretnek tartott portugál – de hogy azt a találatot a következő nem egészen tíz év alatt újabb kilencvennégy követi, akkor aligha gondolta bárki. Márpedig Ronaldo bődületes mennyiségben ontja a gólokat szinte megállás nélkül, az elitligában is, különösen Madridba igazolása óta.
A Bajnokok Ligája 1993-as indulása óta senki nem lőtt nála több gólt a főtáblán. Ha így folytatja a termelést, még akár az idei sorozatban elérheti a száz gólt. Erre a jelenlegi mezőnyből – természetesen – csak Lionel Messinek van még esélye, aki tizenkét góllal lemaradva áll a 95 gólos portugál mögött a második helyen az örökranglistán. Cristiano Ronaldo ellentmondást nem tűrő hatékonysággal termel a szezonban, a Wolfsburg elleni triplával már 16 gólnál jár. Ennél többet egy szezonon belül csak egyszer lőttek – és az is ő volt, persze. Két éve, a Real Madrid skerével végződő sorozatban tizenhétig jutott. Soha ki nem alvó ambícióit, önbecsülését ismerve már elkezdte hergelni magát a csúcsdöntésre…
Csemegézzünk a Ronaldo-góluniverzum további adatai között. A 2015/16-os szezonban harmadszor jutott el (legalább) mesterhármasig, ilyesmi is elképzelhetetlen volt korábban. Hazai pályán tizenegy gólt lőtt az idényben, ez is csúcsbeállítás: a Bayer München csatára, Mario Gomez tudott ugyanennyit felmutatni a 2011-12-es Bajnokok Ligájában. Az elmúlt öt szezonban összesen 65 gólt hintett a BL-ben Ronaldo – vessük ezt össze azzal, hogy a sorozat 23 évs története alatt ketten jutottak el ennyi gólig a komplett pályafutásukat nézve. Messi mellett a másik Raúl González, aki 1995 és 2011 között 71 gólt szerzett a csúcsligában.
Ronaldo ötödik szezonjában termel két számjegyű gólt a BL-ben, 2012 óta mindig legalább tízig jutott, még csak a közelében sincs senki ezzel. Messinek háromszor jött össze hasonló, Raúlnak pedig – egyszer. Ami a spanyol bajnokságot illeti, ott „nagyobb tétben” tolja a portugál: harminc gól az „alap”. Idén is elérte már (32 meccsen), sorozatban hatodik (!) bajnoki idényét húzza, amin legkevesebb harmincat lő (ebből háromszor a negyvenet is túllépte). Megintcsak Messihez hasonlítva: az argentin zseninek eddig öt hasonló szezonja volt a Barcában, igaz, ő az ötvenes álomhatárt is elérte már egyszer.
Cristiano Ronaldo természetesen a legjobb Európában játszó csatárnak járó Aranycipőért is a legnagyobb eséllyel versenyez az idén, de ez már csak szinte mellékesen említendő. A fogadóirodák inkább arra mozdulhatnak rá, meglesz-e a századik Bl-gólja az idén. Azt még nem tudjuk, hogy két vagy három mérkőzése lesz-e elérni az álomhatárt. Ha a Real döntőbe jut, akkor három – de jegyezzük meg, az elődöntőben már nem Wolfsburg, Malmö vagy Sakhtar-kaliberű ellenfél jön, márpedig idei góljai nagy részét ellenük lőtte. Az utolsó érvet, amit ellen szoktak felhozni újabban, hogy a nagy klubok ellen, a fontos meccseken ritkán lő gólt, talán majd most fogja megcáfolni.
