Aki nem hisz abban, hogy meg tudjuk fordítani a Real Madrid elleni párharcot, az maradjon otthon
– nyilatkozta a visszavágó előtt Pep Guardiola, a Manchester City edzője, aki meglepő módon szabadnapot adott játékosainak hétfőre.
Igaz, csinált már ilyet ebben az idényben, a Dortmund elleni novemberi alapszakaszmeccs előtt sem tartott edzést, és akkor a csapata 4-1-re győzött, most egy hasonló eredmény a hosszabbításhoz lenne elég a Citynek, amelyet az élete meccsét játszó Valverde intézett el a madridi meccsen.
De lássuk azokat a csapatokat, akik beírták magukat a történelemkönyvbe azzal, hogy ledolgozták az első meccsen összeszedett háromgólos hátrányukat. Nincsenek sokan: a korábbi években 51 olyan csapat volt, amely háromgólos vagy annál is súlyosabb zakóba szaladt bele az első felvonás alkalmával, és közülük mindössze négy tudott hengerelni a visszavágón.
2004: Deportivo – Milan 4-0
A Deportivo La Coruna jelenleg azért teper, hogy nyolc év után visszajusson a spanyol élvonalba (közben a harmadosztály süllyesztőjét is megjárta), de nem is olyan régen még az európai porondon vitézkedett. Pedig a 2004-es BL-kiírás negyeddöntőjében minden jel arra utalt, hogy a címvédő és korszakos neveket felvonultató Milan habkönnyen jut be az elődöntőbe,
Ám a Riazor Stadionban a Depor eszméletlenül nagyot futballozott, az első meccsen is eredményes Pandiani már az 5. percben betalált, majd félórával később a beadásnak alászaladó Dida hibáját kihasználva Valerón fejesénél már minden spanyol drukker elkezdett hinni a csodában.
Még nem volt vége az első félidőnek, amikor Nesta, az olasz csapat védelmi minisztere egy tőle ritkán látható bakival Luquét ajándékozta meg egy ziccerrel, aki köszönte szépen a lehetőséget, így a Depor már úgy vonulhatott pihenőre, hogy továbbjutásra állt, hiszen akkoriban még élt az idegenben szerzett gólok szabálya.
A Milan addig abban az idényben gólt sem kapott az idegenbeli BL-fellépésein, úgyhogy könnyen átérezhető, mennyire padlóra kerülhetett Carlo Ancelotti csapata, amely a második félidőben sem tudta megrázni magát. A kegyelemdöfést a hazai csapatkapitány, Fran adta meg, és hogy még jobban fájjon az olaszoknak, a lövése még meg is pattant Cafún.
A Depor a BL-történelem első csapataként jutott tovább mínusz háromról, a Milan pedig a Real Madridhoz hasonlóan (amelyet a Monaco pörgetett ki kétgólos hátrányból, idegenben lőtt góllal) kicsekkolt a nyolc között.
„A meccs pont úgy alakult, ahogy azt megálmodtuk. Szinte lehetetlen küldetés állt előttünk, de a szenzációs első félidei teljesítményünkkel összejött a három gól, amire szükségünk volt” – örvendezett Javier Irureta, a Deportivo edzője. Ancelotti azt mondta, nehéz megmagyarázni a kiesést, és hozzátette, a Depor a legjobbját nyújtotta, a Milan pedig ettől igen távol volt. Akkor még nem tudhatta, hogy csapata egy ennél is durvább leolvadást produkál majd bő egy évvel később a Liverpool elleni döntőben.
2017: Barcelona – PSG 6-1
La Remontada. Elég ennyit mondani, és bizonyára mindenkinek beugrik az európai futball egyik legemlékezetesebb estéje. A Barcelona-drukkerek libabőrösek lesznek, és hitetlenkedve csóválják a fejüket, míg a párizsi szurkolók melankóliába zuhanva próbálják elhessegetni a mai napig fájdalmas emlékfoszlányokat.
A visszavágón aztán Suárez már a 2. percben megadta az alaphangot szemfüles fejesével, amely hálót nem ért, de a gólvonalon egyértelműen áthaladt. Lélektanilag fontos pillanatban, az első félidő vége előtt már féltávnál járt a Barca az előtte magasodó hegy megmászásában, Marquinhos ügyetlenkedése után Iniesta egy váratlan megoldással a kapu elé sarkazta a labdát, ami Kurzawa lábáról a saját kapujába pottyant.
Amikor az 50. percben Messi bebikázta a Neymar buktatásáért megítélt 11-est, már karnyújtásnyira került a sosem látott BL-csodától a Barca, de Cavani egy pazar lövéssel ismét kényelmes helyzetbe hozta a PSG-t, hiszen ekkor a Barcelona három gólra távolodott a továbbjutástól. A franciák uruguayi csatára akár végleg beletaposhatta volna a katalán reményeket a Camp Nou gyepszőnyegébe, ám a következő ziccerét elhibázta.
Úgy tűnt, még ez is belefér, mert a 87. percben még mindig 3-1 állt az eredményjelzőn, aztán Neymar előhúzott a cilinderből egy szenzációs szabadrúgást, majd értékesített egy büntetőt, és ezzel ismét hatalmas nyomás alá helyezte a PSG-t. Amely nem is tudta kihúzni 5-1-gyel, mert a 90+5. percben Neymar 16-oson belülre löbbölt labdáját Sergio Roberto bevetődve a léc alá emelte, amivel megszületett a La Remontada, a BL-történelem legnagyobb fordítása.
„Ez nem dráma volt, hanem egy horrorfilm, a Camp Nout pedig olyannak láttam, amilyennek játékosként vagy edzőként is csak nagyon ritkán. Ezt a győzelmet a játékosok és a szurkolók hite tette lehetővé” – mondta Luis Enrique, a Barca edzője. Aki ott volt, az örökre emlékezni fog az élményre, és mindent elmond a Barca tettének súlyáról, hogy nekünk is volt olyan Real-drukker (!!!) ismerősünk, akit annyira beszippantott a meccs hangulata, drámai forgatókönyve, hogy a lefújás után a katalánokkal együtt ünnepelt a lelátón.
2018: Roma – Barcelona 3-0
Ha nem is Ludas Matyi-módra, háromszor, de a futball Istene a következő években kétszer is leverte a Barcelonán a PSG elleni feltámadást.
Pedig a Roma elleni negyeddöntős párharc ideálisan indult a Barcelona szempontjából, vagy legalábbis nagyon szerencsésen, mert a Camp Nouban De Rossi és Manolasz is a katalánoknak segített be egy-egy öngóllal. A kipattanóra középcsatárokat idézve lecsapó Piqué révén a Barca szerzett egy rendes gólt is, majd Dzeko (aki 40 évesen is aktív és gólerős) visszahozta a reményt a Roma számára, ám a legvégén Suárez visszanyomta az olaszokat a víz alá.
A Barca mintha nem hitte volna el, hogy ebből még baj is lehet, a vendégek kényelmes tempóban futballoztak, a Roma meg minden mindegy alapon ment előre, és a helyzetei alapján már az első félidő után eltüntethette volna a hátrányát.
Amikor a Roma-drukkerek aktuális kedvenc gladiátora, De Rossi (a korábbi, Totti a lelátón szurkolt az utódoknak) belőtte a Dzeko által kiharcolt tizenegyest, már az egész Olimpico eksztázisban pulzált, pedig a java még hátravolt! Cengiz Ünder szöglete után az első meccsen peches öngólt szerző (a futball Istene, ugye…) Manolasz csúsztatott a jobb sarokba, és az örömét látva valószínűleg a világból is kifutott volna, csak szóltak neki, hogy nyolc percet még biztosan focizni kéne.
A nyolcból végül 12 lett, de a lényeg már nem változott, és a történteket nem tudnánk frappánsabban megfogalmazni annál, mint ahogyan a brit kommentátor, Peter Drury tette Manolasz továbbjutást jelentő gólja után: „A Roma feltámadt romjaiból, és az elképzelhetetlen kibontakozott a szemünk előtt”.
2019: Liverpool – Barcelona 4-0
Már 2-0-ra vezetett a Barcelona a Camp Nouban, amikor Messi szabadrúgásból bődületesen nagy gólt akasztott a jobb felsőbe, Alisson (aki egy évvel korábban még Roma-kapusként mosolyoghatott a katalánok elleni párharc végén) repült, nyújtózott, de esélye sem volt. A Liverpool egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, de ezen az estén semmi nem jött össze Jürgen Klopp csapatának, ezt leginkább az a jelenet adta vissza, amikor 0-3-nál Firmino lövését a gólvonalról mentették, majd a kipattanót Szalah a kapufára püfölte.
És a végén még hálás lehetett a Pool, hogy nem lett egy számmal nagyobb a zakó, mert Dembélé már csak Alissonnal állt szembe, de eltékozolta az ordas nagy ziccert. Kevesen gondolták akkor, hogy ennek később még jelentősége lesz.
A visszavágónak hasonló volt a forgatókönyve, mint az egy évvel korábbi Roma-Barcelonának, csak most nem a 6., hanem a 7. percben nyelték be az első gombócot a katalánok, a másodikat pedig ugyanúgy nem sokkal a fordulás után, mint az Olimpicóban. Utóbbit a szünetben a sérült Robertson helyére beállt Wijnaldum lőtte, majd ugyanő nullázta le a párharcot, amikor két perccel az első gólja után befejelte Shaqiri beadását.
A továbbjutáshoz végül kellett Oakley Cannonier gyors észjárása és reagálása is: őt nem a Liverpool keretében kell keresni, mivel a meccs egyik labdaszedőjéről van szó, aki szélsebesen odadobta a labdát a szöglethez készülődő Alexander-Arnoldnak, aki kiszúrta, hogy a komplett Barca-védelem elbambult, a beadását pedig Origi váltotta gólra (akiről valószínűleg egyetlen Milan-drukker sem hiszi el, hogy így is tud futballozni).
A Pool nagy győzelmének értékét növeli, hogy Firmino és Szalah nélkül hozta össze a bravúrt, és ezzel pont a Barca 1986-os mutatványát másolta le: ezt megelőzően legutóbb akkor fordult elő, hogy egy csapat három góllal elvesztette a legrangosabb kupasorozat elődöntőjének első meccsét, és végül mégis fináléba jutott.
A 2019-es döntőt egyébként egy másik Houdini-díjas csapattal játszotta a Liverpool, mégpedig a Tottenhammel, amely az Ajax elleni amszterdami visszavágó 35. percében összesítésben 0-3-ra állt – és innen jutott tovább Lucas Moura mesterhármasával.
