Piontek 1940. március 5-én született Breslauban (a mai Wroclawban), játékos-pályafutását a VfL Germania Leerben kezdte meg, majd 1960 és 1972 között a Werder Bremen védőjeként szerepelt, és 1964-65-ben bajnok, 1961-ben Német Kupa-győztes lesz az észak-német klubbal.
A visszavonulását követően a Werder menedzsere lett, 1975-ben a Fortuna Düsseldorfhoz szerződött, majd egy évvel később elvállalta a haiti válogatott kapitányi posztját, és a karibi csapatot majdnem kivezette az 1978-as világbajnokságra (a CONCACAF-zóna selejtezőjében csak Mexikó tudta megelőzni).
Ezután visszatért Németországba, és 1978-ban csatlakozott az FC St. Paulihoz, és csak akkor távozott, akikor a klub elvesztette licencét, és kiesett az Oberligába.
Vores tidligere landstræner Sepp Piontek er desværre gået bort 💔
Æret være hans minde 🕊️ pic.twitter.com/Xut50SO58T— Fodboldlandsholdene 🇩🇰 (@dbulandshold) February 19, 2026
Megtanított a dánoknak a fegyelmet
1979-ben érkezett a dán szövetség felkérése, és Piontek – miután Dániában 1978-ban beindult a profi bajnokság, és a Carlsberggel kötött szponzori szerződésnek köszönhetően a szövetség is stabil lábakra került – elvállalta a feladatot.
Ahogy Jonathan Wilson írta a Futballforradalmak című művében, „Piontek elődje, Kurt Nielsen káprázatos barkót viselő, vidám, igazán szerethető figura volt, de nem az a fajta edző, aki átvezethette volna a dán labdarúgást a modern korba.”
A kemény, de a futballhoz nagyon értő 39 éves szakember nem volt optimista, gyorsan ráébredt, hogy kemény kézzel kell elkezdenie a munkát, hogy játékosai megszabaduljanak az amatőr beidegzőségektől.
A dánok nem szeretik a fegyelmet. Azt gondolják, hogy őket ne ugráltassa senki, amúgy sem elég jók. Először is ezt kellett megváltoztatnom
– nyilatkozta.
Elérte, hogy komolyan vették a játékot
1981-ben már számos jel utalt arra, hogy hamarosan történni fog valami Dániában. A csapat kilenc meccséből nyolcat megnyert a vb-selejtezők során, és közben 3-1-re legyőzte Olaszországot is.
„Szimbolikus értelemben Piontek legfontosabb húzása az volt, hogy a csapat edzőbázisát áttette Idrættens Husba, a Dán Sportszövetség Központjába. A komor betontömböt szögesdrótkerítés vette körbe, a játékosok szobáiban pedig nem volt se telefon, se televízió.
Piontek eltökélt volt, hogy eléri, a dánok végre vegyék komolyan a játékot. Az 1986-os világbajnokság idején már háromórás taktikai felkészítéseket tartott, játékosait pedig a magaslati edzőtáborban oxigénmaszkkal is edzette, méghozzá nemritkán reggel 8-tól éjjeli fél 12-ig
– írta Wilson.
Három világverseny zsinórban
Piontek 11 évig volt a dán válogatott szövetségi kapitánya és figyelemre méltó eredményeket ért el.
Húsz év után sikerült világversenyre kijutnia, az 1984-es Európa-bajnokság eléréséhez a Wembleyben verte meg Angliát 1-0-ra Allan Simonsen büntetőjével – a csapat ekkor érdemelte ki a Dán Dinamit becenevet. A csapat az elődöntőig menetelt, ahol tizenegyesekkel kikapott Spanyolországtól.
Két évvel később, 1986- ban Dánia történetének első világbajnoki részvételét vívta ki. A csoportban Michael Laudrup és Preben Elkjær Larsen vezérletével 6-1-re legyőzték Uruguayt, elkapták Skóciát (1-0) és az NSZK-t is (2-0), azonban hiába a hibátlan kezdés, a nyolcaddöntőben Spanyolország a remeklő, és mesternégyest szerző Emilio Butragueno vezérletével 5-1-re kiütötte.
Az 1988-as labdarúgó Európa-bajnokságon Dánia ismét kijutott, azonban ott mindhárom csoportmérkőzést elvesztette. Miután a csapat az 1990-es vébére nem jutott ki, Piontek lemondott.
Egy igazi dán híresség
A szakember ezt követően először Törökországba ment, ahol 1990 és 1993 között a válogatott, majd a Bursaspor edzője volt.
Aztán visszatért Dániába, ahol 1995-96-ban az Aalborg, majd 1997-99 között a Silkeborg edzője lett. Pályafutását grönlandi szövetségi kapitányként fejezte be 2004-ben.
Szerdai halálát a család egy rövid közleményben jelentette be.
