Szalai Ádám, a Sportintézet módszertani igazgatóhelyettese, a kiemelt akadémiák működéséről adott rendkívüli betekintést.
A sportvezető egy Indexnek adott interjúban tért azokra a részletekre, amelyekre elemzésében jutott. Szalai 2023 óta dolgozik ebben a munkakörben és elmondása szerint kifejezetten olyan adatokat akart összegyűjteni, amely tényszerű, nem pedig szubjektív véleményeken alapul.
A 2020 óta kiöregedett több mint 880 akadémista közül – akik legalább három évet töltöttek az akadémiai rendszerben – 22 százalék mára egyszerűen abbahagyta a labdarúgást. A megmaradók 75 százaléka a harmadosztályban vagy annál is alacsonyabb szinten szerepel. Mindössze 140-en léptek pályára legalább egyszer az NB I-ben, 30 vagy annál több mérkőzésen pedig már csak 32-en játszottak – ez durván a teljes merítés 3,6 százalékát jelenti
– közölte a húsbamarkoló számokat Szalai.
A régióban is vizsgálódtak szakmai és a gazdasági szempontból, a magyarokkal egy régióba számítottak nyolc országot: Csehország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Szlovákia, Lengyelország. Az NB I-es csapatok csupán kilenc U21-es korú futballistát tudtak eladni, értük 14,3 millió eurót kaptak, míg a vizsgált nemzetek közül szinte mindenki többet keresett:
- A szlovén élvonal 16,7 millió eurót,
- a román 37,6 milliót
- a cseh 71 milliót,
- a horvát 75 milliót,
- a lengyel 79 milliót, a szerb 98 milliót,
- az osztrák pedig 205 millió eurót kapott.
Az öt legerősebb európai bajnokságba mindössze három magyar labdarúgó került az elmúlt öt évben, a top 20-as értékesítési listán egyetlen magyar csapat sem szerepelt.
„Ha ezt összehasonlítom a magyar labdarúgásba belefektetett összeggel, akkor azért mindenki számára komoly kérdőjelet jelent. Ha ezekre a számokra nézünk, jelen pillanatban irreálisnak tűnik, hogy gondolkodásmód-váltás nélkül valamikor saját gazdasági alapon tudjon működni a magyar akadémiai rendszer” – közölte Szalai Ádám összegezve.
A beszélgetés végén elmondta azt is a módszertani igazgatóhelyettes, hogy nem kötelező az állami akadémiai kritériumoknak megfelelni a jövőben, sőt úgy fogalmazott, nincs akkora piac Magyarországon, hogy kilenc is működőképes lehessen piaci alapon.
„Ha egy klubnál azt mondják, köszönjük az eddigi támogatást, de saját úton szeretnénk elindulni, megtehetik. Felépült egy akadémiai rendszer, az állam megtámogatta ezt: ahogyan az infrastruktúrát, úgy a szakmai fejlődést is. Ennyi év alatt el kellett volna jutni oda, hogy minden érintettnél az utánpótlásképzésről felelősségteljesen gondolkodó vezetési szemlélet alakuljon ki, amely jól tud gazdálkodni az értékeivel.
A feszültséget az szülte, hogy nem volt szakmai és gazdasági kontroll, és amikor megjelent az új számonkérés, sokan a fejükhöz kaptak, azt kérdezve: ennek meg hogyan feleljünk meg? Úgy, hogy éveitek voltak felkészülni rá… Ha továbbra is igényt tartotok az állami támogatásra, szeretnénk a megfinanszírozott munka eredményeként látni a magyar és fiatal játékperceket a pályán.
