Magyar foci

A hűség szobra, aki nem csak kapusnak lőtt bombagólt

PA Images via Getty Images
Káposzta Benő az 1966-os világbajnokságon.
PA Images via Getty Images
Káposzta Benő az 1966-os világbajnokságon.
A 83 évesen elhunyt Káposzta Benő látszólag az Újpest és a magyar labdarúgás közkatonája volt, ám korát megelőzve játszott támadó jobbhátvédet a lila-fehér csapatban és (19-szer) a válogatottban. Pályafutásának néhány maradandó momentumát idézzük fel a sok közül.

1960. március 20.: Bemutatkozás

Tizenhét évesen balfedezetként debütált az Újpest első csapatában, amely aznap a Megyeri úton – 12 000 néző előtt – 2-0-ra nyert a BVSC ellen. A lila-fehér tizenegy így állt fel: Török – Rajna, Várhidi, Győrvári – Színi, Káposzta – Nagy Károly, Göröcs, Szusza, Kuharszki, Bencsics. Káposzta jól kezdett, az Újpest abban az évadban bajnoki címet nyert.

1960. április 24.: Magyarország–Románia 2-1

Az ifjúsági Európa-bajnokság elődje, az UEFA-torna döntőjében a Száger (FTC) – Menczel (Salgótarján), Mészöly (Vasas), Káposzta (Újpest) – Galambos (Honvéd), Ihász (Vasas) – Faliszek (MTK), Kékesi (Vasas), Kürtösi (Szeged), Farkas (Vasas), Krajcsi (Salgótarján) összetételű magyar csapat 2-1-re győzött Románia fiataljai ellen. Honfitársaink góljait Kékesi Mihály és Krajcsi József érte el. Káposzta a torna mind az öt „magyar” meccsén játszott, és a Népsport szerint „mérkőzésről mérkőzésre jobb és jobb teljesítményt nyújtott”.

1961. március 12.: Az első gól

A Dorog–Újpest találkozón (0-4) megszerezte első NB I-es gólját. Ebben nagy segítségére volt Fenyvesi László edző, aki középcsatárként szerepeltette a Jolly Jokert. A támadósor így állt fel: Nagy, Göröcs, Káposzta, Kuharszki, Halápi.

1961. szeptember 17.: Irány Európa

Első európai kupameccsén az Újpest a KEK-ben 5-2-re nyert a máltai Floriana vendégeként. A tíz nappal később rendezett visszavágón 10-2-re győztek a lilák, ugyanúgy, mint az MTK–Strasbourg VVK-találkozón a kék-fehérek. A Népstadion kettős meccsét Göröcs János újpesti labdaművész így kommentálta:

Az MTK mérkőzése után a lelátón azt hittem, fenn hagyták a táblán a mi eredményünket.

1962. április 8.

Az NB I utolsó előtti fordulójában rendezték az első kettő egymás elleni rangadóját. A mérkőzést megelőzően az Újpestnek egy pont előnye volt a Vasassal szemben, de derbit (majd a bajnokságot) az angyalföldiek nyerték 2-1-re. Káposztát és védőtársait aligha vigasztalta, hogy a másnapi kritikában az állt: Az újpesti hátvédeket nem érheti gáncs.

1962. október 7.

Pályája legkülönösebb mérkőzéseinek egyikén, amelyen az Újpest 5-0-ra nyert az MTK ellen, 18 méterről bombázta a harmadikat a kék-fehérek hálójába. A gólt azonban nem kapusnak rúgta, mert a Népstadionban rendezett rangadó első perceiben Lanczkor Sándor megsérült, s mivel csere nem volt, előbb a center Kuti István állt a háló elé, majd 1-0 után felváltotta őt a másik csatár, Bödör László. Így esett az MTK csöbörből Bödörbe.

1964. május 7.

A Gelei – Káposzta, Orbán, Szepesi, Ihász – Palotai, Komora – Nagy György, Bene, Dunai II, Katona összeállítású magyar olimpiai válogatott 3-0-ra legyőzte a spanyol együttest a budapesti selejtezőn, és kijutott az ötkarikás játékokra, amelyen aztán aranyérmet nyert. Káposzta ott volt Tokióban, de egyszer sem játszott.

1966. május 3.

Káposzta 100 ezer néző előtt, a lengyel–magyar találkozón mutatkozott be a válogatottban. A chorzówi találkozón a Szentmihályi – Káposzta, Mészöly, Dunai Lajos, Sóvári – Nagy István, Göröcs, Mathesz – Bene, Farkas, Fenyvesi összetételű együttes 1-1-et ért el, a magyar gólt Bene Ferenc lőtte szabadrúgásból.

Central Press/Hulton Archive/Getty Images A magyar válogatottból Bene Ferenc, Mathesz Imre és Káposzta Benő pihen a southport-i Palace Hotelben a világbajnokság idején.

1966. július 15.

Minden idők legfergetegesebb magyar válogatott mérkőzéseinek egyikén honfitársaink 3-1-re legyőzték a vb-n tizenkét éve veretlen, kétszeresen címvédő brazilokat az angliai világbajnokságon. Az osztályzatok emlékkönyvében a következő érdemjegyek sorakoznak: Gelei 8 – Mátrai 8 – Káposzta 8, Mészöly 9, Sipos 9, Szepesi 7 – Mathesz 7, Albert 10, Rákosi 8 – Bene 10, Farkas 10.

1968. november 20.

Vásárvárosok Kupája-találkozón az Újpest 9-1-es diadalt aratott az Arisz Szaloniki ellen. Abban az évben a Megyeri úti együttes az NB I-ben 11-0-ra verte a Szegedet, 9-0-ra a Diósgyőrt. A bajnokságban összesen 102 gólt ért el, és csak azért nem lett aranyérmes, mert két fordulóval a befejezés előtt a Vasas volt szíves átengedni a győzelmet az így befutó FTC-nek (2-1).

1969. június 11.

A VVK döntőjének visszavágóján az Újpest a szünetben 2-0-ra vezetett az első meccsen 3-0-ra győztes Newcastle ellen. A második félidő első percében azonban Bánkuti István lábáról a házigazdák kapujába pattant a labda, és a szerencsétlen fordulattól a lila-fehérek összeomlottak, a United 3-2-re fordított.

1969. augusztus 20.

Az Újpest–Honvéd döntőn (3-1) Káposzta első hazai kupagyőzelmét ünnepelte. Egy évvel később az Újpest–Komló 3-2-vel meglett a második MNK-elsőség is.

1969. szeptember 24. Káposzta Benő utolsó, 19. válogatottsága.

A Szentmihályi – Káposzta, Páncsics, Mészöly, Ihász – Juhász, Göröcs, Zámbó (Puskás Lajos) – Fazekas, Bene, Dunai II összeállítású magyar csapat Stockholmban 2-0-ra kikapott Svédország legjobbjaitól. Azzal, hogy Káposzta 19-re nem húzott lapot, megúszta a csehszlovákok elleni marseille-i pótselejtezőt (1-4), amely december 3-án hasított minden magyar szívbe.

Keystone/Getty Images A magyar válogatott tagjai.

1969. november 24.

Az Eger elleni 2-0-val az Újpest (Szentmihályi – Káposzta, Solymosi, Noskó, Bánkúti – Dunai III, Göröcs – Fazekas, Bene, Dunai II, Zámbó) 1960 után először lett bajnok, és 1975-ig szériában hétszer nyert aranyérmet. Káposzta a sorozat öt elsőségéből vette ki a részét, összesen hatszoros bajnok, négyszeres ezüst-, kétszeres bronzérmes volt.

1972. október 7.

Az Újpest–Videoton találkozón (3-1) Káposzta Benő utoljára játszott a lila-fehér csapatban, Kolár Endrét váltotta 74. percben, 2-1-nél. A hűség szobra összesen 259 NB I-es mérkőzésen szerepelt, mindig csak a Megyeri úti együttesben.

Olvasói sztorik