Az Opta szuperszámítógépe szerint az Afrika Kupa-győzelemre legesélyesebbek között a címvédő szenegáli (12,8%), a rendező elefántcsontparti (12,1%), a marokkói (11,1%), az algériai (9,7%), az egyiptomi (8,5%), a nigériai (8%) és a kameruni (7,4%) válogatottat találjuk – nekik van 7%-nál nagyobb esélyük arra, hogy a végén aranyérmet akasszanak a nyakukba.
Mielőtt belecsapnánk az esélyesek, valamint a torna sztárjainak és potenciális felfedezettjeinek ismertetésébe, kezdjük azzal, hogy milyen kalandos körülmények vezettek odáig, hogy Elefántcsontpart rendezze az idei kontinensviadalt, valaminr milyen rendszerben bonyolítják le a tornát.
Vihar szülte torna
Az idei Afrika Kupát eredetileg nem most, hanem tavaly rendezték volna meg (erre utal a torna nevében a 2023-as szám), és nem is Elefántcsontpart, hanem Guinea lett volna a házigazda. A kezdeti tervek változtatása két okra vezethető vissza:
A CAF 2014-ben Guineának ítélte a 2023-as torna rendezési jogát, a 2019-est Kamerun, a 2021-est pedig Elefántcsontpart kapta meg. Ezt követően a létszámot is felemelték 16 csapatról 24-re, a torna időpontját pedig nyárra tervezték, hogy ne essen egybe az európai klubszezonnal.
A 2019-es tornát végül nem tudták Kamerunban megrendezni az ottani politikai helyzet, valamint a fel nem épült stadionok miatt, ezért Egyiptom ugrott be rendezőként, Kamerun pedig átvette a 2021-es torna házigazdájának a szerepét, amit végül 2022 elejére kellett halasztani, hogy elkerüljék a trópusi viharokkal tűzdelt esős évszakokat. Elefántcsontpart pedig így két évvel később, 2023-ban rendezhette volna meg az Afrika kupát, azonban ugyanaz a probléma lépett fel, mint Kamerun esetében: az eső elmosta az eredeti szándékot, ezért kell idén januárban és februárban összegyűlnie Afrika legjobb válogatottjainak. A legrosszabbul az egésszel Guinea járt, akik belátható időn belül nem látják vendégül a kontinenst, mivel a 2025-ös torna rendezési jogát végül Marokkó kapta meg.
A torna lebonyolítása az Európa-bajnokságokon megszokottakhoz hasonlóan fog történni: a 24 résztvevő csapatot hat, négyfős csoportba osztották, melyekből az első kettő automatikusan továbbjut a nyolcaddöntőbe, a legjobb négy csoportharmadikkal kiegészülve.
Szenegál megtörné az átkot
A végső győzelemre a legesélyesebb válogatott a szenegáli – a Sadio Mané fémjelezte csapat a 2022-ben, Egyiptom ellen megnyert címét védené meg szinte változatlan kerettel az előző kontinenstornához képest. Habár a csapat összetétele gyökeres változásokon nem ment keresztül, számos kulcsjátékossal azóta nagyot fordult a világ: Édouard Mendy, Kalidou Koulibaly, Abdou Diallo és Sadio Mané is arab csapatoktól érkezik a tornára, ami kétségessé teszi, hogy mennyire lesznek képesek azt a minőségi játékot hozni, amit még két éve, az európai topbajnokságok csapataiban játszva tudtak nyújtani.
Szenegál győzelme azt jelenté, hogy rajtuk nem fog a címvédők átka. Ugyanis Egyiptom 2010-es címvédése óta (ami sorozatban a harmadik tornagyőzelme volt a csapatnak) senkinek nem sikerült egymás után kétszer nyernie, de az Afrika Kupa történetében is mindösszesen csak három nemzet volt képes erre a bravúrra: az imént megénekelt Egyiptom mellett Kamerun és Ghána. Jogosan vetődhet fel bennünk, hogy azért, mert nem sikerült két egymást követő tornát megnyerni, még nincsenek a győztesek elátkozva, ám Egyiptom a 2010-es címvédését követően nem tudta magát kvalifikálni a következő három tornára, Nigéria nem jutott ki a 2015-ös bajnokságra miután 2013-ban magasba emelte a trófeát, a most házigazda Elefántcsontpart pedig a 2015-ös győzelmét követően 2017-ben már a csoportkörös küzdelmeket sem élte túl.
Mané annak ellenére, hogy Premier League-, FA Kupa- és Bajnokok Ligája-győztesnek is mondhatja magát, pályafutása legnagyobb eredményének az Afrika Kupa megnyerését tartja, a győzelmet pedig idén is szeretné megízlelni:
Az Afrika Kupa megnyerése életem legnagyobb trófeája és újra elhódítani különleges és nagy eredmény lesz. Gyerekkorom óta az az álmon, hogy ezen a tornán szerepeljek, mindenkit biztosíthatok róla, hogy a legjobbunkat fogjuk nyújtani.
– nyilatkozta a szövetség oldalának.
Ugyanakkor a szenegáli csillag tisztában van vele, hogy nem lesz könnyű dolguk, sőt, eddigi egyik legkeményebb ANK-jára számít: „Pályafutásom egyik legkeményebb bajnoksága van kinézőben, mert az összes nagy válogatott itt van, és mindenkinek a győzelem a célja.”
Mané mellett a szenegáli csapat elöl támaszkodhat a Chelsea csatárára, Nicolas Jacksonra, valamint Ismaïla Sarra. Bár Jacksonnak még nincs gólja a válogatottban, de a 2023-as naptári évben a top öt bajnokságban csak 12 játékos szerzett több gólt a tizenegyeseket nem számítva, mint Jackson, az idei szezonban pedig 90 perces átlagban neki van a Premier League-ben a negyedik legjobb xG-mutatója.
A már nemzetközi szinten bizonyított játékosok mellett figyeljünk majd a Metz 20 éves játékosára, Lamine Camarara, aki a tavalyi, U20-as válogatottal elért sikert ismételné meg, amikor is csapatával veretlenül, 14 rúgott és nulla kapott góllal lett Afrika bajnoka. Camara idén alapember a Ligue 1-ben szereplő együttesben, amiből kiemelkedik kora ellenére érett játékával: nyugodt, védekezésben és támadásban egyaránt használható középpályás képét festi, akinek pontrúgásai mindig veszélyt hordoznak magukban. Camara alakította ki idén a legtöbb helyzetet a Metzből, és bár gólerősnek nem mondható, a Monaco ellen sikerült egy félpályás csodagólt a kapuba tennie:
🇸🇳💫 Insane goal by Lamine Camara (19) vs Monaco over the weekend. 😍 @Ligue1_ENG pic.twitter.com/Uk68wXEZEY
— EuroFoot (@eurofootcom) October 23, 2023
A házigazda otthon tartaná a kupát
A házigazda Elefántcsontpart minden Afrika Kupa előtt esélyesnek számít a kerete mélysége és a játékosai kvalitása miatt. Ennek ellenére csupán kétszer sikerült Afrika bajnokaivá válnia, először 1992-ben, majd legutóbb 2015-ben.
Egy nagy hiányzója biztosan lesz Elefántcsontpartnak: Wilfried Zaha ugyanis nem tagja a keretnek. A Galatasaray játékosa 2016-ban döntött úgy, hogy Anglia helyett Elefántcsontpartot szeretné képviselni, de azóta csupán 33 válogatottságig jutott. Ezt a számot ezen a tornán biztos nem fogja gyarapítani, ugyanis a válogatottban mutatott játéka jócskán hagyott kívánni valót maga után, és a szövetséggel ápolt rossz viszonya miatt sem kapott meghívót.
A szövetségi kapitánynak, Jean-Louis Grasset-nak azonban így is van kire támaszkodnia elől: ott van az Elefántok keretében a hererákból felgyógyuló, dortmundi Sébastien Haller, illetve Jeremie Boga, vagy éppen a veterán Max Gradel.
Konaté a Red Bull Salzburg akadémiájáról került ki, idén vezeti az osztrák Bundesliga góllövőlistáját nyolc góljával, a 9,1 xG-je pedig 2,6-tal magasabb, mint bárki másé a ligában. A fiatal támadó rendkívül gólerős a tizenhatosan belülről, minden negyedik lövését onnan adja le a kapura. Összesen 38 lövése van idén, aminek 21,1 százalékából gól született.
A védelmet is érdemes szemügyre vennünk, ha tehetségek után kutatunk. Ousmane Diomande remek szezont fut Portugáliában a Sportinggal, aminek alapembere a védelem közepén. A mindössze 20 éves, labdaügyes középhátvédnek ugyan a labdakihozatal nem éppen kiemelkedő erőssége, de a portugál első osztályban így is mindössze három középhátvéd tudja felülmúlni a 158 progresszív labdavezetését ebben a szezonban. Ezen felül az 52 lövéssel végződő támadásépítésben való részvétele 11-gyel több, mint bármelyik másik középső védőé a ligában.
Egészen aggasztó Marokkó
Marokkó 2022-ben történelmet írt azzal, hogy első afrikai nemzetként sikerült elérnie a vb-elődöntőt. Az éremszerzés végül ugyan nem sikerült, de Walid Regragui az egész világ elismerését elnyerte a csapatával. A szövetségi kapitány mindössze a második edző lenne Marokkó győzelme esetén, akinek sikerül megnyernie az afrikai Bajnokok Ligáját és az Afrika Kupát is.
Az észak-afrikaiak végső győzelmének legnagyobb akadálya az lehet, hogy nem elég eredményesek a kapu előtt. A legutóbbi 28 meccsükön mindössze 38 gólt lőttek (1,4-es meccsenkénti átlag), de ha a katari vb-n elért eredményüket vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a lövéseik mindössze 9,8 százalékából lett gól. Ha megtalálják a góllövő cipőjüket, akkor a kupa is elérhető közelségbe kerülhet, ugyanis rendkívül minőségi a marokkói keret: a kapuban a katari vb egyik legjobb hálóőre Yassine Bono áll majd, előtte a Bayernben játszó Mazraui, Roman Saïss, Nayef Aguerd, Hakimi védelemmel, a középpályán Sofiane Amrabattal és a Marseille-ben remekül teljesítő Azzedine Ounahival, elől pedig En-Neszirivel, Zijessel és Amine Harittal.
Nem akarnak megint ugyanabba a folyóba lépni
A legutóbbi tornára Algéria toronymagas esélyesként érkezett. A 2019-ben nagyon simán nyert, 2022 januárjában pedig 35 meccses veretlenségi sorozattal vágott neki a címvédésnek.
Az idei tornára is jó formában érkeznek az algériaiak: a 2023-ban lejátszott 10 meccsükből hetet megnyertek, hármon pedig döntetlent értek el. A győztes meccsek között találjuk a jelenlegi címvédő Szenegál ellenit, ami azért is számított kuriózumnak, mert az Afrika Kupa-címvédő előtte otthon 10 éven keresztül nem szenvedett vereséget.
A csapat húzóembere és legnagyobb sztárja kétségkívül Riyad Mahrez annak ellenére, hogy tavaly nyáron Szaúd-Arábiába igazolt a Manchester Cityből. Mahrez passzait elől a veterán, korábbi Leicester- és Sporting-csatár Islam Slimaninak kellene gólra váltania, a középpálya stabilitásárért pedig Nabil Bentaleb és Ismaël Bennacer felel majd.
Nem valószínű, hogy kezdőként kap majd szerepet, de érdemes lehet figyelni Zinéddine Belaïdra, aki az egyik legtehetségesebb Afrikában játszó középhátvédnek számít .
Egyiptom királya Afrikát is meghódítaná
A Nílus-menti ország a legtöbb tornagyőzelemmel büszkélkedhet (7), de 2010 óta nem sikerült nyernie. A Fáraók ezen a tornán a tapasztalatra építenek: az idei viadalnak a legidősebb kerettel vágnak neki (28., éves átlagéletkor), Mohamed Elneny (31), Ahmed Hegazi (32), Mohamed Szalah (31), Trezeguet (29) és Hamdi Fathy (29) alkotják a válogatott gerincét.
Térjünk vissza egy kicsit Szalahra. A szezon felénél már 18 gólnál jár minden sorozatot figyelembe véve, 90 percenként 0,72 gólt szerez, aminél senkinek nincs jobb mutatója a Premier League mostani szezonjában. Bekerült az angol első osztály tíz legeredményesebb játékosa közé is, a mostani Afrika Kupán pedig az első egyiptomi játékos lehet, aki négy különböző kontinenstornán is gólt szerez.
Figyelemre érdemes lehet az egyiptomi csapatból a 24 éves, Frankfurtban játszó Omar Marmoush, akinek az erősségei közé tartozik a gyorsasága és technikai képzettsége. Az idei szezonban már 15 gólban vállalt szerepet (12 gól, 3 gólpassz), emlékezetes mérkőzése volt például a Bayern München elleni 5-1-es győzelmük a frankfurtiaknak, amikor lőtt egy gólt és két gólpasszt is kiosztott.
A sokgólos meccsekért Nigéria lehet a felelős
Nigéria a legutóbbi kudarcos szereplés és a 2022-es vb-ről hiányzás után szeretné kiköszörülni a csorbát. A portugál edző, José Peseiro által irányított Szupersasoknak a csapat egyensúlyával van gondja,
Elöl rendkívül gazdag a keret, még a Bayer Leverkusenben remek szezont futó Victor Boniface hiányzásával is, hiszen a nigériaiaknál szerepel a torna egyik legnagyobb sztárja, Victor Osimhen, de Peseiro számíthat Ademola Lookmanre (Atalanta), Ahmed Musára (Sivasspor) és Samuel Chukwuezere (AC Milan) is. A portugál edző a 4-2-4-es formációt favorizálja, ami könnyen sebezhetővé teszi hátul a csapatot, főleg, hogy a nigériaiak Vincent Enyama 2015-ös visszavonulása óta kapusgondokkal küzdenek. A jelenlegi kezdőkapus, Francis Uzoho nem áll stabil lábakon, a 2022-es vb-ről az ő bakijának következtében maradt le Nigéria, a keretben lévő további két kapusnak pedig mindössze egy válogatott meccs van a lábában.
Áll a bál Kamerunnál
Kamerun legutóbb 2017-ben lett Afrika bajnoka, és bár a kerete tele van magas minőséget képviselő játékosokkal, a körülmények nem ideálisak a csapat körül. Joël Matip és Eric Maxim Choup-Moting sem vesz részt a tornán: a Bayern játékosa és a válogatott stábja között állítólag elmérgesedett a viszony azért, mert a támadó hajlamos volt kihagyni általa kevésbé fontosnak ítélt válogatott meccseket, ezért a mostani tornára nem küldött neki meghívót a szövetségi kapitány, Rigobert Song.
Ha már Song: emlékezetes, hogy a katari világbajnokságról a Manchester United jelenlegi kapusa, André Onana hazautazott a szövetségi kapitánnyal való nézeteltérése miatt, majd le is mondta válogatottságot. A mostani keretben találkozhatunk Onana nevével, azóta elásták a csatabárdot, azonban most is akad ok a feszültségre, Onana ugyanis csak a január 14-én lejátszott Tottanham elleni bajnoki után csatlakozik válogatott csapattársaihoz, mindössze 24 órával a kameruniak első csoportmeccse előtt, így erősen kérdéses a játéka.
Kamerun 2017-es győzelmét senki nem várta, és idén is meglepetés lenne, ha magasba emelhetnék a trófeát. Choupo-Moting távollétében ezért elöl a legtöbbet Vincent Aboubakar és Karl Toko Ekambi tehet, a páros zseniálisan játszott a legutóbbi Afrika Kupán: Aboubakar gólkirály lett 8 góllal, Toko Ekambi pedig közvetlenül mögötte végzett 5 góljával. A találataikra idén is szüksége lesz a kameruniaknak.
Lesz Guirassy-show?
Bár nem a végső győzelemre esélyes válogatottak egyikének tagja, de mindenképpen meg kell említeni a guineai Serhou Guirassyt, aki 17 góljával a második helyen áll a Bundesliga góllövőlistáján.
majdnem minden harmadik kísérletéből gólt szerez (31%), a nagy helyzeteinek pedig 60%-át gólra váltja. Bár az utolsó felkészülési meccsen összeszedett egy kisebb sérülést, de a tornán való szereplése nincs veszélyben, ahol ha továbbra is hasonlóan ihletett formában játszik, könnyen eladhatja magát egy topcsapatnak.
Egyetlen NB I-es focista a mezőnyben
A magyar bajnokságból ezúttal egyetlen játékost hívtak be, a ferencvárosi Mohamed Ali Ben Romdhanét a tunéziai keretbe. Ha már Fradi, a magyar bajnoki címvédő Konferencia Ligás ellenfele, a görög Olympiakosz a marokkói támadót, Ajub el-Kabit nélkülözi majd, így ha bármelyik játékos csapata a döntőig menetel, akkor kétséges, hogy a február 15-i első meccsen számíthatna-e rá a klubja.
Az Afrika Kupa január 13-án, magyar idő szerint 21 órakor kezdődik az Elefántcsontpart–Bissau-Guinea mérkőzéssel. A döntőt február 11-én játsszák Abidjanban.
