Magyar foci

35 évesen még segített volna, végül csendben visszavonult a magyar válogatott középpályás

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Három különböző csapattal nyert magyar bajnoki címet, a válogatottban 23 meccsen játszott és két gólt szerzett, és ugyan 35 évesen még szívesen játszott volna, de miután megsérült, klubja pedig a nyáron nem hosszabbított vele, úgy érezte, nem érdemes annyira küzdeni a rehabilitációval. Pátkai Máté fű alatt szépen visszavonult.

„Szinte teljesen visszajöttem a téli sérülésből. Halmai Tomival, a válogatott szakemberével végeztem a rehabilitációt, eljutottunk egy 85-90%-os szintig, de akkor, szeptember közepe felé, amikor láttam, hogy nem kapok olyan lehetőséget, felhívtam és megmondtam neki, hogy arra, amire szeretném, tökéletes a lábam, viszont abbahagyom a rehabot, mert nem folytatom a focit” – nyilatkozta a Csakfoci.hu portálnak adott interjújában.

Elárulta, nem így tervezte a befejezést. Egyrészt fájt neki, hogy a Vasas nem nyújtott neki segítséget a felépüléshez, másrészt látva a csapatot úgy érezte, 35-36 évesen is tudott volna segíteni.

Edzőként nem szívesen dolgozna, mert úgy gondolja, itthon nehéz végigvinni az elképzelést egy tulajdonoson.

Nem mindig a szakmai szempontok érvényesülnek. Mivel ezt nehezen tolerálom, tudom, hogy nem kapnék esélyt, ezért nem is erőlködöm. Nem szeretek az árral szemben úszni, mert az felőröl.

Bár az elismeri, hogy egy külföldi edző mindent megkap, míg egy hazai szakember nem feltétlen, szerinte egy magyar tréner sokszor máról holnapra él, nincs egy ötlet, egy elképzelés a fejében.

Miközben 2019-ben, három hónapon belül győztes gólt rúgott Horvátországnak, majd Walesnek a válogatottban, fél évvel később mégis az NB II-es Vasasba igazolt.

„A Vidihez az a Márton Gábor érkezett, aki nem számolt velem alapemberként. Említettem, hogy a külföldi edzők mennyi mindent megkapnak. Erre itt volt egy magyar tréner tele magyar válogatott játékosokkal egy magyar klubnál, és inkább olyan külföldit játszatott, aki addig és azóta sem váltotta meg a világot, ráadásul rossz híre volt a hozzáállása miatt is. Ez örök rejtély marad számomra… A klub részéről sem éreztem, hogy számítanának rám hosszú távon. Egy nyolchónapos szerződés állt szemben egy háromévessel, amelyet a Vasas kínált, a klub pedig a család és a közelség szempontjából is megfelelő volt.”

Az interjúban Pátkai még mesélt arról, hogy

  • a 2008-as aranyérem az MTK-val egy hatalmas bravúr volt egy nagyon fiatal, ambiciózus, magyar csapattal.
  • a Győrbe igazolás egy tudatos váltás volt, mert egy olyan klubban akart játszani, amely a bajnokságért, a nemzetközi kupákért harcol. És ha nincs a Questor-csőd, lehet, a csapat még most is NB I-es.
  • Pintér Attilát tartja a magyar edzők közül legalább taktikailag érettnek, de a csúcsot a szerb Marko Nikolic jelentette a számára Fehérváron.
  • a Vidinél nemzetközi porondon is voltak célok, jók voltak az anyagi lehetőségek, minden klappolt – még ha csak egy aranyat is szereztek. A lejtmenet akkor kezdődött, amikor a sportigazgató Kovács Zoltán távozott.
Olvasói sztorik