Még el sem kezdődtek a meccsek, de azt már most kijelenthetjük, hogy egy szempontból biztosan különleges lesz a 2023/24-es Bajnokok Ligája-szezon: ez lesz az utolsó – egy ideig biztosan –, amikor csoportkörös rendszerben játszanak a csapatok. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) úgy döntött ugyanis, hogy jövőre már az úgynevezett svájci rendszerben bonyolítja le a legerősebb kupasorozatát, és noha még nem láttuk élesben, már jó előre rengeteg kritika éri az ötletet, nem véletlenül.
A The Athletic szakírója, Michael Cox vezette le a cikkében, miért is nem kell sopánkodni, amiért véget ér a csoportkörös formula. Először is az látszik, hogy míg a csoportgyőztesek egyre több pontot szereznek, és a második helyezettek is csatlakoznak hozzájuk, addig egyre inkább kinyílt az olló az első kettő és a többiek között.
Amíg tavaly a csoportok második helyezettjei átlagosan 11,4 pontot szereztek a hat forduló alatt, addig a harmadikak már csak 5,6-ot, a négyesek végén kullogók pedig csak 2,9-et. Azaz lehet, a csoportelsőségért, vagy az Európa Ligás folytatást jelentő harmadik helyért van küzdelem még az utolsó fordulóban is, maga a csoportkör összességében kevés izgalmat tartogat, viszonylag hamar kettészakad a mezőny.
Average points totals for each group position over the years. No surprise that the superclub era means 1st-place sides are getting more and more points, but more crucially the gap between 2nd & 3rd is often huge. pic.twitter.com/VMM74fnzQH
— Michael Cox (@Zonal_Marking) September 18, 2023
Ahogy arra Cox is felhívta a figyelmet, megszaporodtak a 15-15-6-0, 13-12-6-2 vagy épp 14-14-3-3 pontelosztású végső sorrendek, ami valóban ráerősít arra, hogy ebben a formában kevésbé versenyképes a csoportkör maga, a szupercsapatokkal gyakorlatilag képtelenség felvenni a küzdelmet. A sorsoláskor az első kalapból érkezők szinte mindig százszázalékosan továbbjutnak, a második és harmadik kalaposok között már nagyobb a küzdelem (de többnyire előbbiek jönnek ki belőle győztesen), míg a kicsik közül csodaszámba megy, ha valaki megcsípi a BL-tavaszt – 2013-tól kezdve csak kétszer fordult elő, hogy egynél több (mindkétszer kettő) negyedik kalapos klub ott volt az egyenes kieséses szakaszban, miközben négyszer egy sem élte túl a csoportküzdelmeket.
Az sem túl biztató, hogy míg 2011 előtt négyszer történt meg, hogy egy csapat megszerezze a maximális pontszámot, addig a Bayern München háromszor is 18 ponttal zárt az elmúlt négy szezonban, 2021-22-ben pedig az Ajax és a Liverpool is hibátlan csoportkört zárt.
A rengeteg kiütéses győzelem és a sokszor unalomba fulladó őszi küzdelmek után tehát tényleg kezdeni kell valamit a Bajnokok Ligájával, mert az látszik, hogy a csoportkör felett eljárt az idő. Ezért is lépett az UEFA: jövőre 32-ről 36 fősre növelik a mezőnyt, de megszűnnek a csoportok, minden csapat 8 különböző ellenféllel játszik majd – ez a svájci rendszer.
A csoportkörben hat forduló alatt azért egy-két rossz meccsel el lehetett szúrni a továbbjutást, míg a tervezett nyolc mérkőzésen már jobban kijönnek az erőviszonyok, ahogy azt a bajnokságokban is láthatjuk. Több találkozó, több javítási lehetőség, ami viszont magában hordozza azt is, hogy tovább nő a különbség az európai szupercsapatok és a mezőny többi tagja.
Hogy az európai szövetség felismerte, a BL nem tart jó irányba, az pozitívum, ám a megoldása előzetesen nem kecsegtet sok jóval, mert a svájci rendszer alighanem még jobban minimalizálja majd a meglepetések számát, kiszámíthatóbbá is teszi a sorozatot, és összességében egy újabb lépést jelent a szuperliga gondolata felé, csak épp nem szakadár csapatok összefogásával, hanem az UEFA szervezésében és Bajnokok Ligája néven.
