A felek korábban egyszer találkoztak tétmérkőzésen, az 1998-as világbajnokság bronzmérkőzését a horvátok 2-1-re nyerték.
A szerdai, rotterdami mérkőzésen a hazaiak számítottak esélyesebbnek, ennek megfelelően a 34. percben meg is szerezték a vezetést: egy nagyon szép akció végén Wieffer hozta helyzetbe Malent, aki jobbról, 10 méterről kilőtte a jobb sarkot (1-0).
Szünet után lendületesebben kezdtek a horvátok, az 50. percben Kramaric lövése még elkerülte a kaput, három perccel később azonban a Modric által kiharcolt büntetőt már nem hibázta el a Hoffenheim támadója (1-1).
Támadásban maradtak a horvátok, Perisic még kihagyott egy helyzetet, de a 71. percben Pasalic már nem hibázott (1-2).
A hajrában mindent megpróbáltak a hollandok, de úgy tűnt a meddő mezőfölényből nem születik több gól. A hat perc ráadás azonban elegendőnek bizonyult, a csereként beállt Noa Lang okos lövéssel kiharcolta a hosszabbítást (2-2).
Ha azt hitték a holland drukkerek, hogy ez a fordulat ad egy kis pluszt a csapatnak, tévedtek, a 98. percben ismét a horvátoknál volt az előny: egy másik cserejátékos, Petkovic 18 méterről lőtt, Van Dijk lemaradt a blokkolással, a labda pedig a kapu jobb oldalába vágódott (2-3).
A hosszabbítás második félidejében Lang az üres kapu helyett az oldalhálót találta el, a másik oldalon Brozovic lövését a kapus védte, míg Pasalic a lécet bombázta telibe. Aztán a 115. percben Petkoviccsal szemben szabálytalankodtak, ezt a tizenegyest Modric lőtte a kapuba, beállítva a 4-2-es végeredményt.
