Kilenc éve még ligán kívül, az ötödosztályban szerepelt a Luton Town labdarúgócsapata, amely hihetetlen bravúrt végrehajtva onnan küzdötte fel magát az angol élvonalba. Oda, ahol legutóbb 31 éve szerepelt, még a régi rendszerben, azaz a Premier League számára teljesen új lesz.
Az a klub, amely 1982 és 1992 között végig az élvonalban szerepelt, 1988-ban pedig az Arsenal 3-2-es legyőzésével a Ligakupát is megnyerte. Az 1992-es kieséssel egy nagy hullámvasút vette kezdetét, egészen a negyedosztályig csúszott, és mire 2005-ben úgy tűnt, itt a lehetőség a feltámadásra, beütött a csőd.
A csapat 2006-tól szinte szakadékba zuhant: előbb kiesett a Championshipból, majd anyagi nehézségek miatt előbb a League One-ban, majd a League Two-ban is a 24., utolsó helyen zárt. A harmadosztályban 10, a negyedosztályban 30 pontot vontak le tőle – reménytelennek tűnt minden.
Öt szezont töltött a ligán kívül, majd 2014 tavaszán kiharcolta a negyedosztályba jutást, és onnantól kilenc év alatt visszaverekedte magát az élvonalba. A végső lépést az idei osztályozó jelentette: az alapszakasz 3. helyét követően a playoffban előbb 3-2-es összesítéssel túljutott a Sunderlanden, majd szombaton 1-1-es mérkőzés után tizenegyesekkel múlta felül a Coventry Cityt.
Ötödosztálytól a válogatottságig
Hogy tovább emeljük a tétet: akadt egy olyan labdarúgó is, aki a Lutonnal együtt történelmet írjon: Pelly Ruddock Mpanzu 2013 novemberében szerződött az akkor Conference Premierben szereplő csapathoz.
Mpanzu kongói szülők gyermekeként már Angliában született, pályafutását a Boreham Woodnál kezdte meg, ott figyelt fel rá a West ham United, amely sikeres próbajáték után 2011 decemberében két és fél évre szerződtette is.
2013 szeptemberében, 19 évesen játszhatott a londoniak színeiben az Espanyol által szervezett Ciutat de Barcelona Trophy elnevezésű tornán, amelyet a West Ham megnyert, majd októberben a Burnley elleni Ligakupa-mérkőzésen tétmeccsen is debütált – kiváltva ezzel Sam Allardyce menedzser elégedettségét. Ezek után meglepetésre csapata nem tartott rá igényt és novemberben előbb kölcsönadta a Lutonnak, később pedig végleg megvált tőle.
Az önmagát középpályásnak, de akár középső védőként is bevethető játékosnak leíró Mpanzu szezonról szezonra jobban teljesített, 2021-ben a Kongói Demokratikus Köztársaság válogatottjában is játszhatott két mérkőzést.
Van fontosabb a futballnál
Így jött el a 2022-23-as idény, amelyben 33 bajnokin háromszor volt eredményes, a legfontosabb mérkőzésen, a Coventry elleni playoff-döntőn pedig csapatkapitányként is helyt kellett állnia. A szombati mérkőzés első perceiben ugyanis döbbent csend uralta a Wembleyt, a Luton 28 éves védője, Tom Lockyer összeesett a pályán, nagyon sokat ápolták, majd oxigénmaszkkal a fején kórházba szállították.
A csapatkapitányi karszalagot Mpanzu vette át, neki és Rob Edwards menedzsernek kellett lelkileg összekapnia a társaságot. Utóbbi elismerte a lefújáskor, hogy nem tud felhőtlenül ünnepelni, az egyetlen dolog, amire gondolt, az Lockyer, akinek rengeteget köszönhetett a csapat a szezonban.
Az egészség és a család a legfontosabb. Még a futballnál is
– jelentette ki, majd elárulta, a szünetben fel akarta rázni a tanítványait és azt sulykolta, csak a feladatra szabad koncentrálni és a csapatkapitányért kell küzdeni.”
Szerencsére Lockyer a kórházban már jól volt és a képek tanúsága szerint jókedvűen ünnepelte a feljutást.
Tom’s Dad here. Tom is ok. Very happy but so sad he can’t be there with his team mates. Here is the moment……. pic.twitter.com/4mxlyGqbhI
— Steve Lockyer (@sl_cardiff) May 27, 2023
A lutoni buli egész nyáron tart
Mpanzu öröme azonban érhető volt, még a sordöntő meccs előtt elmesélte, hogy amikor a Lutonhoz igazolt, és meglátta a Kenilworth Road kopott, lelakott pályáját és létesítményét, elhitte, hogy mások csak gúnyos mosollyal díjazhatják, hogy egy ilyen helyre szerződik.
„Úgy voltam vele, hogy: «Á, haver», és csak legyintettem. De végül minden sikerült. Először természetesen nem Lutonba akartam menni. De néha kockáztatni kell az életben. Nekem kifizetődött. Volt néhány ajánlatom, végül is egy Premier League-klubból érkeztem, ám azt éreztem, hogy a Luton nagyon hisz bennem. A mai napig hálás vagyok az akkori menedzsernek, John Stillnek, hogy meggyőzött, neki köszönhetően vagyok most itt” – mondta a középpályás, aki a meccset követően szinte önkívületben nyilatkozott.
Úgy érzem, befejezem a futballt! A nyáron visszavonulok, ennyi, kész vagyok! Ez egy álomutazás volt, amely során voltam a csúcson és mélyponton egyaránt. De hinnem kellett magamban, és lám, itt vagyok a Premier League-ben. A lutoni buli egész nyáron tart!
De egy nézőszámmal is kifejezhető az általa csak utazásnak nevezett kilenc év: 2013. november 30-án 621 néző előtt mutatkozott be a Luton Townban a Staines Town elleni FA Trophy-mérkőzésen, az amatőr csapatok számára szervezett kupában, múlt szombaton pedig 85 500 néző előtt játszott a Wembley Stadionban.
A csapat szíve és lelke
Tíz szezon, négy feljutás, hét edző – ez is az ő mérlege. A 29 éves játékos eddig 367 alkalommal lépett pályára a Luton Town színeiben, 23 gólt szerzett és 34 gólpasszt adott.
Mindig is hittem abban, hogy megvan a képességem ahhoz, hogy a Premier League-ben játsszak. Az alacsonyabb bajnokságok mindegyike más volt, mindegyikhez más-más készség kellett. De alkalmazkodtam.
A Luton Town korábbi edzője és asszisztense, Gary Brabin szerint a klub ugyan elveszített olykor kulcsjátékosokat, néha kiderült egyik-másik emberről, hogy nem alkalmas a következő szintre, de Mpanzu egyik csoporthoz sem tartozott. Nemcsak hűséges maradt, hanem nyugodtan alkalmazkodott is minden körülményhez.
„Az évek során játékosok jöttek-mentek, de Pelly mindig ott volt. Nemcsak nagyszerű, hanem nagyon lojális játékos is, aki nem csupán a saját, hanem a csapat és az egész klub fejlődésével is törődött. Nagyszerű futballista és mindenekelőtt jó ember” – tette hozzá Andrew Shinnie, a Luton korábbi játékosa.
Azzal, hogy lassan tíz éve Lutonban futballozik, a klub elválaszthatatlan részévé vált. Ő a csapat szíve és lelke.
„Neki nem számít, hogy nyerünk vagy veszítünk, meleg vagy hideg, sivár hétfő reggel vagy vidám szombat este van. Korának, tapasztalatának és beállítottságának köszönhetően mindig ő a csapat lelke” – állította Rob Edwards.
A története egyrészt rendkívüli, másrészt azt bizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen. Nincs más dolgod, mint keményen dolgozni és hinni magadban.
A Luton Town szurkolói számára Mpanzu több, mint egy játékos, immáron egy közülük. A város utcáin jellegzetes kalapban és hawaii ingben találkozhatunk vele, nem szállt el, ugyanaz a fickó, aki 2013 novemberében megérkezett.
Fapad és Premier League
Egyelőre nem tudni, hogyan alakul a Premier League-ben szereplő apró klub története, de egy időre biztosan többet jelent majd annál, hogy itt található a fapados légitársaságok repülőtere.
Bármit is csinálsz az életben, azt élvezned kell. Mert túl rövid ahhoz, hogy aggodalmaskodjunk. Mindig önmagadnak kell lenned. Soha nem tudhatod, mi vár rád a sarkon
– mondta Mpanzu.
De a klub is fejlődni fog, hiszen pénzügyi szakértők becslése szerint a világ legnézettebb bajnokságába való feljutás körülbelül 210 millió dollárt ér egy olyan klub számára.
Luton Town have just won the Championship play-off final.
This is the entrance to our stadium.
Incredible to think this ground will be in the Premier League next season 🤯 pic.twitter.com/QPV3ocSYMN
— Luton Town FC (@LutonTown) May 27, 2023
A pénz egy részét a stadion fejlesztésére fordítják, amely mindössze 10 356 férőhelyes, sorházak között helyezkedik el, ám a következő szezonban a Manchester Cityt, az Arsenalt, a Manchester Unitedet vagy a Liverpoolt fogadja.
