Magyar foci

VAR-hatás az NB I-ben: Az edzők, a nézők, de még Rossi is nyert a változásokkal

Kovács Tamás / MTI
Kovács Tamás / MTI
A statisztikák alátámasztják, hogy a VAR tényleg szinte mindent lát, ám ahhoz, hogy ezt a magyar futballban dolgozók felismerjék, 17 fordulónak és egy téli szünetnek kellett eltelnie. De ki a VAR-hatás nyertese?

Az MLSZ  az OTP Bank Liga 2021-2022-es idényének kezdetén vezette be a videóbírót (VAR). Az első forduló óta kétszer is górcső alá vettük a VAR profi futballunkra mért hatását, most zárásként, 33 forduló után ismét megtesszük ezt.

Először mindjárt a második fordulót követően szúrt szemet az, hogy 11 mérkőzés (a MOL Fehérvár-FTC meccset elhalasztották) alatt 57 sárga mellett kiugróan magas számban, 10 alkalommal mutatták fel a piros lapot a sporik. Ez a számsor a tavalyi év első két fordulójának adataival összevetve azt mutatta, hogy a gyepen lévő játékvezetők, illetve a VAR-szobában sasoló kollégái a lassításokat látva sokkal szigorúbban ítélkeztek, mert

  • a sárga lapok száma majd’ 20 százalékkal emelkedett,
  • a piros lapoké közel a négyszeresére,
  • a megadott büntetőké majd’ duplájára nőtt (3, illetve 5).

A második forduló kiugró adatainak ismeretében azt jósoltuk, hogy ha a játékvezetői testület nem változtat drasztikusan a felfogásán, és ugyanolyan szellemben ítéli meg a meccs rohanása alatt eddig szabad szemmel nem észrevett vagy nem megfelelően megítélt szabálytalanságokat, játékszituációkat, úgy

  • alighanem előbb-utóbb tisztább játékra kényszerítik a labdarúgókat,
  • míg az edzőket a játékfelfogásuk újragondolására sarkalják majd.

Féltáv után újra megvizsgálva az adatokat Szabó Zsolt korábbi FIFA-játékvezető arra a megállapításra jutott, hogy a VAR kifejezetten és radikálisan csökkentette a játékvezetői hibák számát azon négy esetben – a gól szabályos körülmények között született-e; 16-oson belüli szabálytalanság valódisága és súlyossága; közvetlen piros lapos szituációk, személytévesztés a lapok kiosztásánál –, amelyben közbeavatkozhat. Szabó azt is megállapította, hogy a játékosoknál még nem nagyon lehetett tetten érni azt a felismerést, hogy a videóbíró tényleg mindent lát. A pályára lépő labdarúgók követték az NB I-ben évek óta megszokott általános stílust, az emberkedést, a játék folyamatos tördelését. A VAR szigora azonban lecsapott, mert az 1-17. forduló között az előző bajnoksághoz képest

  • 35-ről 48-ra emelkedett a megadott büntetők száma.
  • A sárgák ugyan nem relevánsan, de szintén emelkedtek, fordulónként átlagban 28,7-ről 29,9-re, ugyanakkor
  • a piros lapok száma ennél markánsabban, 25-ről 38-ra nőtt.

Utóbbi, ha nem is követi az első két forduló durva, majd négyszeresre nőtt értékét, de a több mint 50 százalékos változás így is kiugró, főképp annak fényében, hogy a teljes 2020-2021-es szezonban 44 alkalommal húzták elő a sporik összesen a pirosat.

Tavasszal vált szemmel láthatóvá a VAR-hatás

Made with Flourish

Érdekes, hogy a 2022-es naptári évben, az idei bajnokság második félévében lejátszott 16 mérkőzésen Szabó Zsoltnak azon mondása is beigazolódott, hogy a csapatoknak, a játékosoknak tisztábban kell játszaniuk, fejlődniük kell a szabályos szerelések tekintetében, mert a VAR-hatás erre kényszeríti őket. Úgy látszik, a téli szünetben szinte mindenhol leesett a tantusz, mert a tavaszi 16 forduló alatt

38-ról 15-re, fordulónként 2,23-ról 0,9-re csökkent a kiállítások száma, míg a megadott büntetők száma is feleződött (48 helyett 24).

Ha figyelembe vesszük azt az adatot is, hogy a meccsenkénti átlagos szabálytalanságok száma a 2020-2021-es bajnokságban még 15,7 volt, ám tavaly ősszel már 13,9-re, tavasszal pedig 13,5-re csökkent, úgy azt is nyugtázhatjuk, hogy a VAR bevezetésének hála nőtt a játék folyamatossága. Márpedig a kevésbé tördelt futball fegyelmezettebb csapatmunkára ösztönöz, egyéni szinten nagyobb intenzitásra késztet.

A VAR három téren fejtett ki kézzelfogható hatást.

  • A pályán: melyik az az edző, aki a VAR elsőéves tapasztalata alapján továbbra is azokat a futballistákat részesíti előnyben, akik reflexből odarúgnak, amint valaki el akar/tud futni mellettük? Az ilyen habitusú, tudású védekező futballisták időzített bombákká váltak, ezért szép lassan itthon is háttérbe szorulnak. Eközben felértékelődnek azok, akik tiszta szerelésekre, tiszta játékra törekednek, az azonnal faultolás helyett inkább nem engedik ráfordulni, lassítják, a szélre terelik az ellenfél labdát birtokló játékosát, és ezzel segítik csapatuk támadásból védekezésbe átmenetét.
  • A nézőtéren: nyertesek a tévé előtt ülő, még inkább a stadionokba jegyet váltó szurkolók. Mert bár az NB I átlagos színvonala elég messze van a top 5 bajnokság bármelyikétől, de a folyamatosabb játékkal az iram is nő, közelít a középbajnokságok átlagához, nyíltabbak, élvezetesebbek, szórakoztatóbbak a meccsek.
  • A válogatottnál: ez a játékos- és játékfelfogás sokkal közelebb áll a nemzetközi trendhez, mint a régi. Ezért végső soron Marco Rossi is nyert a VAR-ral, mert kockázatmentesebben nyúlhat az itthon, a korábbinál nagyobb terhelést kapó játékosokhoz, lásd Nagy Zsolt vagy éppen Loic Nego teljesítményét az angolok ellen.

A kiemelt képen Pintér Csaba játékvezető ítél büntetőt a Kisvárdának az FTC otthonában játszott mérkőzésen.

Olvasói sztorik