Nemzetközi foci

Mbappé gólja futballidegen döntés eredménye

Franciaország most már Nemzetek Ligája-győztesnek is vallhatja magát, miután a vasárnapi döntőben 2-1-re legyőzte Spanyolországot. Pedig Didier Deschamps csapata hátrányba került, a találkozó 64. percében Oyarzabal a spanyoloknak szerzett vezetést, ám két perc elteltével Benzema egalizált egy káprázatos lövéssel. Aztán a 80. percben történt valami, ami kiverte a biztosítékot, és amin azóta is vitatkozik a futballvilág.

Kylian Mbappé szabad szemmel is láthatóan egyértelmű lesről indult Theo Hernández passzára, majd becsapta Unai Simón kapust, és a hálóba gurított. Reklamáltak a spanyol védők hevesen, a gólt a VAR-szobában visszanézték, de a videóbíró segítségével Anthony Taylor spori megadta a meccset végül eldöntő találatot.


Az átlagszurkoló, de még a profi játékosok zöme is eddig úgy tudta, a futball szabályai szerint

a játékos, akinek a passz pillanatában a feje, a teste vagy a lába bármely része közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó előtti védőjátékos, és megkapja a labdát, az lesen van és punktum.

Szabó Zsolt szerint a meccsen alapvetően élet-, vagy futballidegen döntés született, de helyes.

„Az utóbbi években rendre finomítottak a szabályokon, annak érdekében, hogy minél több gól szülessen. Ha jól emlékszem három éve érvényes az az előírás, miszerint, ha egy lesen álló játékos felé megy a labda, de a védő közben hozzáér, avagy megpróbálja azt megjátszani, akkor az új eseménynek számít, amely törli az azt megelőző leshelyzetet” – magyarázta kérdésünkre a korábbi FIFA-játékvezető.

Felvetettük, jelen esetben a spanyol védő, Eric García nem akart megjátszani semmit és senkit, pusztán menteni próbált, de kiderült a kettő közt nem tesz különbséget a szabály.

A megjátszás minősége, azaz hogy sikeresen tette ezt a védő, vagy sem – például egy előreívelés után kísérletet tesz elfejelni a labdát, de csak a feje búbjával csúsztatja tovább, ezzel helyzetbe hozza az ellenfél csatárát, aki több méterrel mögötte a tizenhatosról kifelé cammog –, egyáltalán nem számít.

„Jelen esetben a védő becsúszva próbálta megjátszani a labdát, eközben hozzáért és ez a lényeg. Taylornak ebben a pillanatban nem maradt választása, felül kellett értékelnie a szituációt, mert innen kezdve a szabály szerint nem számít leshelyzetnek Mbappé pozíciója. A brit játékvezető helyes döntést hozott.”

Mindenesetre elég hihetetlen helyzet, hogy egy szabályváltozás után három éven át nem fordul elő olyan eset a nagyvilágban, amely hasonló módon rávilágít arra, ilyen helyzetben a les már nem les.

„Ez azért mégis a Nemzetek Ligája-döntő volt, ahol a VAR használata kötelező. Ha ugyanez a szituáció egy NB II-es meccsen alakul ki, nincs kétségem, hogy az asszisztens behúzza a lest, a játékvezető pedig kifelé ítél szabadrúgást. De tavasszal még az NB I-ben is ugyanez lett volna a helyzet. Most már nem vagyok ebben biztos. Itthon is alkalmazzák már a videóbíró-rendszert, és minden bizonnyal kiszúrják, hogy ha szabad szemmel alig, vagy egyáltalán nem érzékelhetően – hiszen jelen esetben Eric Garcia lábán még irányt sem változtatott a labda a francia Theo Hernández passza után –, de hozzáér a védő a labdához. Ebben az esetben még akkor sem a les a helyes ítélet, ha ez eddigi tudásunk szerint az kellene legyen.”

Ezek szerint a Nemzetek Ligája döntőjének végkimenetele nagyjából Garcia nagylábujjának méretén múlt. Vagy azon, hogy a spanyol védő, ha érzékeli a leshelyzetet, a másodperc törtrésze alatt azt a helyes döntést hozza, hogy elengedi a labdát. Azonban jelen szituációban ez tényleg elég élet-, vagy futballidegen lett volna egy belső védőtől.

Olvasói sztorik