„Nagy pénz, nagy foci” – mondta Puskás Ferenc 65 éve (állítólag). Azóta a nagy pénz adott, sok magyar labdarúgó a Forbes által az év legértékesebb magyar sportolójának választott Hosszú Katinkánál is jobban keres. Zsiborás Gergő, a magazin főmunkatársa a DIGI Sport híradójának azt mondta: a magyar labdarúgásban visszaveti a 18-20 évesek motiváltságát, hogy nem kell letenniük semmit az asztalra ahhoz, hogy jó fizetést kapjanak, pedig ha a sorrend fordított lenne, sikeresebbek lehetnének a klubjaink.
„Katinka sok bevétele származik a piacról, ellenben a magyar focisták, illetve a klubok bevételei főleg az államhoz, vagy állami megbízásokat teljesítő cégek dotációjához, tao-pénzhez köthető. Az üzleti logika teljesen máshogy érvényesül a futballpiacon, mint az úszásban” – nyilatkozta a Sport 24-nekZsiborás Gergő.
Komoly különbségek vannak az NB I-en belül, hiszen míg a címvédő Honvédban állítólag csak az olasz Davide Lanzafame kap másfélmillió forint feletti összeget, addig a Ferencvárosban és a Videotonban sajtóhírek szerint havi nyolcmillió forintot kereső labdarúgók is szerepelnek.
– Én az utóbbin jobban meglepődöm, és azért, mert üzletileg abszolút összehozhatatlan a dolog, és az is nagy kérdés, hogy mennyire fenntartható. Azzal számolni kell, hogy ha ide pénzért jönnek focizni, és majd egyszer a pénz el fog fogyni, akkor el is fognak innen menni. És nagy kérdés, hogy mi fog akkor itt maradni – fogalmazott Zsiborás Gergő.
A következtetés ebből talán az lehet, hogy „csak pénzzel biztos, hogy nem lehet nagy focit csinálni”.
A Forbes főmunkatársa szerint érdemes lenne egy pillantást vetni azokra a külföldi csapatokra, amelyeknél teljesítményalapon kapják a labdarúgók a fizetésüket, vagy a klubok a tulajdonostól a támogatásokat. A legjobb példa erre szerinte az RB Leipzig.
– Ezt nem látjuk a magyar futballban. Itt azért nem arról van szó, hogy ha valaki elmegy egy nagy klubhoz, akkor megmondják, hogy először tegyél le valamit az asztalra, és akkor utána kapod a kocsit, a lakást meg a kétmilliót, hanem ezzel kezdődik a történet. Ami nem csak a fociban veti vissza például a 18-20 éveseket, hanem más sportágakban – például a kézilabdában – is meg tudja zavarni azt a korosztályt, amely az utánpótlásból lépne át a felnőtt, profi sport világába – mondta Zsiborás Gergő.
Ezek alapján talán nem is meglepő, hogy a magazin által készített legértékesebb magyar sportolók legfrissebb listáján csak négy labdarúgó – Dzsudzsák Balázs (8.), Nagy Ádám (9.), Gera Zoltán (9.), Szalai Ádám (17.) – került be a top 25-be. Az első Hosszú Katinka lett, a legjobban kereső magyar sportoló, Kínában futballozó Huszti Szabolcs viszont nincs ott a legértékesebbek között.
