Nemzetközi meccsek, a színvonal emelkedése és több figyelmesség kellene ahhoz, hogy újra megteljenek a stadionok a magyar bajnokikon – derült ki egy friss, egyetemi diplomadolgozat során összeállított kutatásból. A biztonság és a jó körülmények már a szurkolók szerint is adva vannak, de a sportszakmai eredmények mellett marketing területen is jelentős és folyamatos erőfeszítésekre van szükség a magyar szurkolók hosszú távú visszacsábításához.
A kutatás háttere
Több mint 700 magyar szurkoló töltötte ki egy egyetemi diplomadolgozat során összeállított, a Rangadó.hu által is közzétett kérdőívet, amely a válogatott és az NB I közötti szurkolói érdeklődés különbségeinek vizsgálatára irányult. A kutatás összesen négy terület a szurkolói hűség, élmény, bevonódás és kapcsolat szintjét feltérképezve igyekezett a probléma (kevés néző az NB I-es meccseken) kérdéskörének feltárására.
A kutatás szűrési kritériumai között szerepelt a futball iránti mélyebb érdeklődés és ismeret, a válaszadók döntő többsége (több mint 90 százalék) a válogatott és az NB I küzdelmeit is rendszeresen követi, így véleményük nagyon is releváns képet fest a jelenlegi helyzetről.
A probléma nyilvánvaló: a válogatott egyre népszerűbb, az NB I-ben viszont évtizedek óta stagnáló vagy csökkenő tendenciát mutat a nézőszám.
A válogatott meccsek nézőszámaira vonatkozó célkitűzés (20 000 fő) teljesülése a sikeresség miatt jelenleg nagyon jó úton halad, a csapat rendszeresen telt ház előtt rendezheti tétmérkőzéseit. A lelkesedés az Eb után is megmaradt, a Svájccal és Andorrával vívott világbajnoki selejtezőkön is telt ház fogadta a nemzeti csapatot. A 2019-re elkészülő új Puskás Stadionban alighanem a célszám többszörösét is elérheti majd a gárda.
Az utóbbi öt évben az NB I átlagnézőszáma viszont tovább csökkent. A transfermarkt.de adatai alapján a 2016-ban átlagosan 2558 szurkoló ment ki egy-egy élvonalbeli mérkőzésre. Ennél sötétebb képet fest a másodosztály statisztikája: átlagosan 641-en voltak kíváncsiak a Merkantil Bank Liga küzdelmeire.
A kutatás főbb megállapításai
1. A biztonság már nem akadály
A minta kitöltőinek a felsorolt listából három tényezőt kellett kiválasztania, ami leginkább akadályozza abban, hogy a helyszínen kövessen végig egy NB I-es összecsapást. A listát alkotó tényezők a sportsajtóban megjelent, a szurkolók és a média által legtöbbször megjelölt területek alapján kerültek kiválogatásra.
A kitöltők többségét a biztonságérzet hiánya már nem tartja vissza a mérkőzések megtekintésétől, a színvonal és a nehezített beléptetés és jegyhez jutás azonban könnyen elveheti a drukkerek kedvét a meccsektől.
2. A lényeg a jó társaság és a közösségi élmény
Ha a szurkolót már sikerült becsábítani a stadionba, helyszíni élményét a társaság és a jó hangulat határozza meg leginkább, a színvonal és a játékosok teljesítménye csak ezután következik. A pirotechnika sokaknak azonban inkább zavaró, mint fontos. Összességében a minőségi játék a szurkolónak valóban nagyon vonzó – a klasszis játékosteljesítmény is magas pontszámot kapott – de mindez csak akkor érvényes, ha az élményt van kivel megosztania.
3. Nagyon sok a lappangó szurkoló
A magyar drukkerek kedvenc csapatukkal való azonosulására vonatkozó kérdések viszont csak részben igazolták vissza az előbb említett adatokat: sok az olyan „lappangó szurkoló”, akit érdekel a csapata, a tévében meg is nézi kedvenceik mérkőzését, ám a helyszínre különböző (a fentebb említett) okok miatt már nem megy el.
A válogatott és a kedvenc magyar klub sorsát viszont igenis szívükön viselik a szurkolók, és a csapat által elért eredmények hatással vannak az egyének hangulatára – a kettő azonban különböző mértékben érvényesül a szurkoló életében. A válogatott egyértelműen jobb eredményeket ért el ebben az összehasonlításban, a szurkolók 84,4 százaléka nagyrészt, vagy teljes mértékben a szívén viseli a sorsát, a kedvenc klubcsapat esetében ez a mutató 67,8 százalék. A magyar labdarúgó válogatott eredménye a válaszadók 73,6 százalékának hangulatára van nagy hatással, klubcsapat esetében ez 57,2 százalék.
4. Jegyárkedvezmények helyett folyamatos kapcsolatmenedzsment
Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül az a nemzetközi trend, miszerint a jegyárkedvezmények időszakos figyelemgenerálása helyett sokkal fontosabb lesz a kapcsolatok folyamatos ápolása, és a szurkolók véleményének meghallgatása. A drukkerek véleménynyilvánításra vonatkozó igénye a klubok és Szövetség felé is magas: a minta alapján drukkerek többsége vágyik arra, hogy meghallgassák és értékeljék visszajelzését.
5. Sok lehetőség van még a Szurkolói Klubban
A közelmúltban életre hívott Szurkolói Klub ezért is az egyik legfontosabb szerepet töltheti be a drukkerekkel való közvetlen kapcsolattartásban.Az MLSZ Szurkolói Klubjáról a válaszadók 68 százaléka már (508 fő) már hallott, azonban csak 16,8 százalékuk (125 fő) csatlakozott, így ezen a területen még jelentős növekedési potenciál van.
A Szurkolói Klub jelenleg a drukkerek elsődleges motivációjára (jegyárkedvezmény) rendelkezik ígérettel, ez azonban csak időszakos figyelmet és elégedettséget képes generálni. A véleménynyilvánítási lehetőséggel tovább lehetne növelni a belépett felhasználók számát, és a platformot is egy olyan élő csomóponttá (hub) lehetne tenni, amely nagyobb és magasabb szintű aktivitást váltana ki a célcsoport tagjaiból.
Az öt meghatározott stratégiai terület (eredményesség és színvonal növekedés, kétoldalú kommunikáció, a hazai játékosok szerepeltetése, stadionbiztonság és stadionfejlesztés, tömegbázis) szoros kölcsönhatásban van egymással a nézőszám növelésében, akkor érthető el hosszútávon tartós fejlődés, ha mindegyik tényező megvalósul. A bajnokság szintjén a szurkolói visszajelzések alapján csak színvonal-emelkedésben nincs előrelépés, ezáltal a többi, már fejlődést mutatott terület (pl. több fiatal, új stadionok) sem hozták meg egyelőre a várt eredményt. Ez igaz arra is, ha egy csapat megnyeri az NB I-et sem feltétlenül jelent több nézőt: nemzetközi szinten is újra kiugró sikerek kellenek a tömegek megszólításához. A kívánt eredmény eléréshez tehát a tényezők szinergiája, együttes létrejötte a legfontosabb.
A klubok a bázisépítés közben saját kommunikációs csatornáikat is kiépíthetik, és akár úgy is képesek lehetnek hatékony kapcsolatot tartani a szurkolókkal, hogy szinte minden médiafelületet ők birtokolnak, szerveznek. Ezzel a klubhoz való kötődés egyik legmagasabb szintje is elérhető. A szurkolók bevonása jelenleg is folyik, ezek azonban gyakran időszakos akcióban merülnek ki– a központi szervezés és átfogó marketingstratégia megalkotásával mindez már a közeljövőben is áthidalható lenne.
További információk a kutatás eredményeiről:
Farkas Máté (a diplomadolgozat szerzője)
Kapcsolat: mate.farkas@oneonone.hu
Illusztrációk: Orbán Péter (Super11 Creative)
Címlapfotó: fotokapalyaszelerol.com
