OTP Bank Liga, 30. forduló
MTK Budapest – Ferencvárosi TC 1-3 (0-3)
Budapest, Új Hidegkuti Nándor Stadion. Játékvezető: Bognár T.
MTK: Petkovics – Baki, Grgic, Poór, Vadnai – Vass, Kanta, Katona – Myke, Torghelle (Hrepka, 73.), Kolomojec (Korozmán, 62.). Vezetőedző: Tamási Zsolt.
FTC: Holczer – Lovrencsics, Nalepa, Leandro, Sternberg (Botka, 76.) – Dilaver (Djuricin, 73.), Gera – Amadou (Koch, 73.), Bognár, Varga – Böde. Vezetőedző: Thomas Doll.
Gólszerzők: Myke (79.), illetve Varga R. (10.), Lovrencsics (32.), Moutari (45.)
A 212. örökrangadóval zárult szombat este az NB I harmincadik játéknapja, az MTK otthonában pedig nagyon hamar megszerezte a vezetést a Ferencváros. A tizedik percben Bognár passza után Sternberg iramodott meg a bal szélen, a beadásról az MTK-védők lemaradtak, Varga Roland viszont remekül érkezett, és fejjel talált a jobb sarokba, 0-1.
Az első félóra végén tovább tudta növelni előnyét a Ferencváros! A 32. percben Bognár passza után Lovrencsics Balázs majd’ harminc méterről bődületes erővel tüzelt, a lövés Kantán megpattant, Petkovicsnak így esélye sem volt, 0-2.
A szünetre végeredményben háromgólos előny birtokában vonulhatott a címvédő: Varga passza után Gera adott be a jobb oldalról, a hazai védők ismét lemaradtak, Moutari pedig a kapu közvetlen előterében nem hibázott, 0-3.
A második félidő jóval kevesebb veszélyes támadást hozott, mint az első – a vendégeknél az első óra végén Böde szerezhetett volna gólt két ízben is, de mindkét esetben centikkel tévedett. A 79. percben aztán szépíteni tudott az MTK: Kanta jó ütemű passza után Myke vette be Holczer kapuját és módosította 3-1-re az eredményt. A folytatásban újabb találat már nem született, a győzelemnek köszönhetően a Ferencváros a Vasast megelőzve feljött a harmadik helyre, míg az MTK az utolsó előtti, kiesőhelyről várja a folytatást.
A találkozót a Rangadó.hu állandó szakértője, Glázer Róbert, korábbi szövetségi kapitány értékelte.
– Előzetesen nagyon jó mérkőzésre számítottam mindkét csapat szempontjából, hiszen a Ferencváros egyértelműen a dobogóért küzd, míg az MTK a kiesés elkerüléséért. A két együttes a megszokott felállásban és szerkezetben kezdett: a Fradinál ez a 4-2-3-1-es hadrendet jelentette, míg a kék-fehérek 4-1-4-1-es rendszerben vágtak neki az összecsapásnak. Az első negyed órát nagyon megnyomta a Ferencváros – ezt a címvédőtől már az elmúlt mérkőzéseken megszokhattuk. Ebben az időszakban a zöld-fehérek jó és szép játékot mutattak be; agresszívan letámadták az MTK-t, az erőfeszítésük pedig gólokat eredményezett. A hazaiak nem tudták játszani sokpasszos játékukat, a Fradi pedig megérdemelten vezetett a szünetben három góllal. Az MTK-tól bátortalan és passzív játékot láttam az első játékrészben – pedig rájuk ez korábban nem volt jellemző. A Ferencváros első félidőben mutatott játéka a régebbi Ferencvárosra emlékeztetett.
– A második felvonásra már inkább kiegyenlítődött a játék, a Ferencváros nem pörgött olyan fordulatszámon, mint az elsőben, nem támadták le agresszívan az ellenfelet. Nem is éreztem nagyon a címvédőnél, hogy újabb gólokat szeretnének rúgni, pedig az első félidő végén gyakorlatilag padlón volt az MTK… A hazaiak a második játékrészben már tudták játszani a sokpasszos játékukat, de abban nem volt sok átütőerő, végeredményben Ramos révén a szépítés legalább összejött a hajrában. Összességében egy közepes színvonalú mérkőzésen – a második félidőben gyengébb színvonallal –, de teljesen megérdemelten nyert a Ferencváros. Sokkal jobb és kiélezettebb, közönségszórakoztató mérkőzésre számítottam, végül egy közepés mérkőzést kaptam a csapatoktól.
