A Fehérvár 1-0-ra legyőzte a Ferencvárost az NB I 32. fordulójában, amely előtt már korábban eldőlt, hogy a vendégek biztosan az első, a hazaiak pedig a második helyen zárnak. A Fradi ezúttal megkapta a díszsorfalat is az ellenféltől. Két játékos búcsúja volt a mérkőzés:
A mérkőzés előtt Juhász könnyes búcsúbeszédet mondott, majd bekezdett a Fehérvár, igaz, ez nem volt meglepetés, mert míg Joan Carrillo a legerősebb összeállításban küldte pályára a csapatát, addig a bajnok már több olyan játékosnak is lehetőséget adott, akik kevesebb szerephez jutottak a szezonban.
Bár Kovácsiknak is kellett védést bemutatnia az első félidőben, Grófnak volt sokkal több dolga, a 30. percben bravúrral fogta meg Nikolics közeli próbálkozását. A félidő végén került előnybe a Fehérvár, Heister kezezése miatt rúghatott tizenegyest a házigazda, a labda mögé Juhász Roland állt, kíméletlenül vágta azt a hálóba.
További érdekesség, hogy pályafutása első gólját is a Fradi ellen szerezte, illetve ez volt az első találata, melyet tizenegyesből szerzett.
A második félidő elején újabb tizenegyest reklamáltak a fehérváriak, Petrjak lövése Frimpong kezén változtatott irányt, de a játékvezető nem fújt a sípjába. A 74. percben döbbenetesen nagy ziccer maradt ki, Nego kapott remek labdát, pár méterről lőhetett, laposan próbálkozott Gróf pedig vetődve védeni tudott.
A 90. percben talpon volt az egész stadion, Juhászt cserélte le Carrillo – közben egy néző szaladt a pályára, lőtt egy szelfit a védővel, majd lekísérték –, Viníciusnak adta át a csapatkapitányi karszalagot. Az utolsó perceket megnyomta a Ferencváros, de nem tudta már elrontani a fehérvári ünnepnapot, Juhász Roland góljával a hazaiak nyertek 1-0-ra.
Az elmúlt két évtized egyik legjobb magyar játékosa fejezi be
A pályafutása elején még csatárként játszó Juhász Roland Tápiószecsőn kezdett futballozni, majd az MTK-ban indult el 20 éven át tartó profi karrierje – Egervári Sándor rendelte aztán a védelembe –, ahol volt bajnok és Magyar Kupa-győztes is. 2005-ben igazolta le Belgium topcsapata, a brüsszeli Anderlecht, ahol végül nyolc évet töltött el, 210 bajnokin 20 gólt szerzett, négy belga bajnoki címet és kupagyőzelmeket ünnepelhetett a klubnál. Kilenc Bajnokok Ligája-meccsen játszott az évek során, az AC Milan ellen még gólt is fejelt, míg az UEFA Kupában/Európa Ligában 27 találkozón jutott szóhoz a belga klubban, ezeken négy találata és egy gólpassza volt.
2013-ban tért haza Magyarországra, a Fehérvár játékosa lett, ez is volt pályafutása utolsó klubja. Két bajnoki címet nyert a csapattal, illetve 2018-ban eljutott az együttessel az Európa Liga főtáblájára is, ahol reális esély volt a továbbjutásra.
2004 áprilisában, góllal debütált a válogatottban egy Japán elleni barátságos meccsen. Összesen 95 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban (hat találata van), a csúcs egyértelműen a 2016-os Európa-bajnoki részvétel volt, a válogatott csoportgyőztesként jutott tovább, majd a nyolcaddöntőben esett ki.
A célom az, hogy akár edzőként, akár más pozícióban a futballközegben maradva hasonló sikereket érjek el a jövőben, és ugyanúgy sírhassak majd az örömtől, ahogy most valószínűleg a befejezés miatt fogok
– nyilatkozta a molfehervar.hu-nak még a búcsúmeccse előtt arról, hogyan tervezi a jövőt.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
