A 2016-17-es bajnokság első harmada után a “magyar Leicester”, a Vasas vezeti az NB I mezőnyét. Tavasszal az utolsó fordulóban dőlt el, hogy bennmaradnak; tele vannak fiatal játékossal; nincsen modern stadionjuk és állami tőkeinjekciót se kaptak, mégis, egyre többen mennek a meccseikre. Vancsa Miklós ügyvezető igazgató a Rangadónak arról is beszélt, változtak-e a célkitűzések a jó rajt után, mikorra várható, hogy reálisan harcban lehetnek az aranyéremért, és hogy mit jelent a sokszor használt “Vasas-család” kifejezés.
– Nyilván nem gondoltuk, hogy első helyen fogunk állni 11 forduló után, de abban mindenképpen reménykedtünk, hogy a fiatal játékosaink, akik „combosodtak” az első évben, jobban tudnak teljesíteni. És tessék: felnőtt és korosztályos válogatottak vannak közöttük. Az előrelépés az esetükben várható volt, azt nem lehetett tudni, hogy az új igazolások mennyire segítik a csapatot. Azzal, hogy a rutinos Vaskó, Polekszics vagy a maradók közül Korcsmár ennyit tudnak hozzátenni, összeállt egy nagyon jó egyveleg. És mi tagadás, az is belejátszott ebbe a kezdésbe, hogy a tavaszi drámai fejleményektől való félelem előrepítette a csapatot. Nagyon jól jöttünk ki a szorult helyzetünkből – kezdte a piros-kékek ügyvezetője.
– Most már a dobogós esélyeket latolgatják, vagy még a biztos bennmaradás a cél?
– Az őszi időszak végét megvárjuk a célkitűzéssel. De bevallom, én még a Mezőkövesd és Gyirmót elleni meccsünket is a kiesés elleni harc szempontjából néztem. Persze egy pici nyugalom már van, de tudjuk, honnan indultunk, tudjuk, hogy a fiataljaink még nem készek, két-három év múlva fogják kifutni magukat. Úgyhogy előre szólok az ellenfeleknek, hogy vagy vásárolják fel őket komoly pénzért, vagy kalkuláljanak azzal, hogy előbb-utóbb riválisok leszünk a bajnoki címért.
– Idén még nem?
– Gondoljunk bele, tavasszal még azért törölgettük a könnyünket, hogy a 12 csapatos mezőnyben benn tudtunk maradni… Szédelgünk a mostani magasságban, próbálunk bevenni Dedalont, hogy jól érezzük magunkat. De itt mindenki szeret dolgozni. A tulajdonos Jámbor úrtól a takarítónőig mindenki nagyon jó érzéssel jön be dolgozni, ezt a legkomolyabban mondom. A pályamunkás is szeretné az utolsó fűszálakat kiegyenesíteni, hogy a csatárunk gólt lőhessen. Markovics Laci, a klub elnöke is ott ugrál velünk a lelátón, vagy a Kubala Akadémia tulajdonosa, György Tamás – ez az ő sikerük is.
– Az ellenfelek elkezdtek már félni a Vasastól, vagy inkább azt tapasztalják, hogy még legyintenek rá, mert a bravúros rajt ellenére „úgyis elfogynak majd”?
– Legyintgetni már biztos nem fognak ránk. A Vasas mindig is nagy klub volt, amelyik büszke a múltjára. Az NB II-ben is büszkék voltunk a bajnoki címre. A respektünk megvan. A hazai mezőny erősebb csapatai több millió euróval többet érnek, de nem tudom, mennyire kelendőek a játékosaik, miközben a Vasas fiataljai iránt folyamatos és komoly érdeklődés van. Nem egy és nem két ajánlatot kaptunk játékosokért.
– Ez azt jelenti, hogy a téli szünetben akár lehetnek távozók a csapattól?
– Ha valakiért jó ajánlat jön, és házon belül tudjuk pótolni, lehet, hogy elengedjük. Ha nagyon menni akar, vagy nem tudunk vele megegyezni, nyilván értékesítjük, de csak akkor, ha lesz lehetőség pótolni. De ezzel is meg kell várni az őszi szezon végét, addig is van még nyolc meccs. Ha marad remény egy jó eredményre, ami nem okvetlenül a bajnoki címet jelenti, mindenképpen együtt tartjuk a keretet.
– Az MLSZ szabályozása a fiatalok játékával kapcsolatban bevételt is jelent a klubnak, nyilván ez is számít.
– Mi akkor is azt mondtuk, hogy magyar fiatalokat akarunk Vasas-mezben látni, amikor még azt se lehetett tudni, hogy lesz ilyen szabály. Amikor még csak egy NB I-es fiatalért fizetett a szövetség, nálunk akkor is játszott három-négy. Persze, jól jön a pénz, de nem ezért játszanak.
– Michael Oenning szerepéről mi a vezetőség véleménye? Éppen, hogy bennmaradt tavasszal, fél szezonos munka után, akkor benne volt a pakliban az is, hogy mással kezdik az új idényt?
– Ha kiesünk is, majdnem biztos, hogy Oenning maradt volna az edző. Elégedettek voltunk, mert igazából arra voltunk kíváncsiak, hogy képesek leszünk-e együtt gondolkodni vele. Maradásának nem volt feltétele, melyik osztályban folytatjuk. Az ő elképzelései látszanak a csapaton. Nagyon jó érzékkel vezette be például a háromvédős rendszert. Remekül felismerte, hogy a fiatal játékosainknak is ez a megfelelő felállás. Remek közösséget épített és jól forgatja a csapatot. Akkor is ezt gondolom, ha ötödikek vagy hatodikok leszünk végül.
– A nézőszámuk sem rossz a hazai átlaghoz képest. Miközben a gyönyörű új létesítményekkel rendelkező kluboknál kevés a szurkoló és/vagy harcban állnak saját klubvezetésükkel, a rozzant Illovszky Stadionban egész jól elvan a közönség.
– Magyarországon a harmadik legnagyobb szurkolótábora a Vasasnak van! Bármilyen hihetetlen, ezt a felmérések kimutatták. Ahogy jöttek a sikerek, már nem érdekelte az embereket, hogy szinte „történelmi” kulisszák között játszunk, egy leharcolt stadionban. A Vasas nem kapott túl sok segítséget felülről, az egész klub egy ideig gazdátlan volt, de él és élni akar. Jelenleg az egyik legsikeresebb klub a mienk, ezt az olimpiai érmek is jelezték. Itt nem közhely, hogy mindenki szurkol a másiknak. Szilágyi Áron örömmel hallotta, amikor hazaért az olimpiáról, hogy legyőztük a Fradit a Groupamában, a következő meccsen a kezdőkörben húzta fel a Vasas-mezt. Ez az összetartozás a klub igazi ereje és remek érzés, hogy a fiatal futballistáink is átélhetik.
