Elég az üres stadionokból! Így emelkedhet a hazai nézőszám – 1. rész

Az OTP Bank Liga legutóbbi idényében átlagban valamivel több mint 2600 néző látogatta a bajnokikat – egyes források szerint ez a szám kicsivel ezen érték alatt maradt, vagyis a fordulók látogatottsága nem érte el a 16 ezres mutatót. Igaz, felmerült, hogy ez a szám is csak egy „kozmetikázott” adat: a 444.hu az egyik bajnoki fordulóban megszámolva a szurkolókat ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a játéknap hivatalos nézőszámának csak a hetven százaléka volt valóban jelen a stadionokban.

A fenti szám mindenképpen csökkenés például a 2013–2014-es szezon értékeihez képest, amikor a bajnokság találkozói megközelítették a háromezres nézettséget, míg a 2011–2012-es idényben ez a szám majdnem elérte a négyezret is – utóbbi egy kiugró idény volt az elmúlt 13 évben, ezen kívül egyszer sem volt ilyen közel a négyezerhez az átlagnézőszám ebben az időszakban.

Az elmúlt másfél évtized legjobbja: ZTE

2002-ben újonc bajnokot avatott az NB I, Zalaegerszegen ez a nézőszámokban is meglátszott: az együttest átlagban több mint 9200 szurkoló buzdította a meccsein – ez 2000 óta a legjobb mutatónak számít az NB I-es klubok között.

Az átlagnézőszám is ekkor volt utoljára négyezer felett, míg az adatok szerint az 1998–1999-es szezon óta nem lépte át a hazai pontvadászat az ötezres mutatót – az akkor 18 csapatos bajnokságban fordulónként ez mintegy 45 ezer embert jelentett, ami még mindig eltörpül a korábbi évtizedek tízezreket megmozgató meccsei mellett.

Évek óta nincs tízezer feletti átlagnézőszámmal bíró magyar csapat a hazai porondon: az elmúlt években a Ferencváros hozta a legjobb átlagot, a nyolcezret hol meghaladó, legutóbb pedig attól kicsivel elmaradó (7700) nézőszámával.

A magyar bajnokság adatait – sajnos –, szinte össze sem lehet hasonlítani a nyugat-európai mutatókkal: Németországban a meccsek átlagnézettsége a legfrissebb adatok szerint átlépi a 42 ezret, és az angol Premier League is bőven harmincezer felett teljesített (36 400 néző), de a spanyolok is közel voltak ehhez a határhoz (28 100). Az említett topbajnokságok évek óta tartják ezeket a számokat.

Szinte minden szomszédnál csökken

Ami a környező országokat illeti, náluk sem sokkal rózsásabb viszont a helyzet: Ausztria a maga 6300 körüli mérkőzésenkénti átlagnézőszámával kimagaslik a szomszédok közül, igaz az ukrán bajnokság meccsenkénti látogatottsága is elérte az ötezres átlagot. A többiek azonban a nyomukban sincsenek: Romániában 3300, Szerbiában, Horvátországban és Szlovákiában pedig nagyjából 2500 néző/meccs ugyanez a mutató, míg a szlovén bajnokság az 1500-at lépi át kicsivel a European Football Statistics legutóbbi szezonra vonatkozó összesítése alapján.

Mindez azt jelenti, hogyha a teljes fordulókat nézzük, az ukránoknál körönként 35 ezer, az osztrákoknál pedig közel 31500 nézőt mozgatnak meg az élvonalbeli meccsek. A román (23100 néző) és a szerb (20000) éri még el a húszezres határt, a szlovák (14400) és a horvát (12500) élvonal nézettsége viszont már a tízezerhez van közelebb. Szlovéniában ugyanez a szám 7500 környékén mozog.

Ausztriában is esés tapasztalható a nézőszámokban: 2008-ban és 2009-ben volt a csúcson az első osztályú meccsek látogatottsága, az akkori adatok szerint egy-egy találkozóra több mint kilencezer ember volt kíváncsi a helyszínen. A nem hivatalos adatok szerint 2013 óta viszont már a hétezret sem éri el ez a szám. A Rapid Wien viszont üde színfoltja a pontvadászatnak: 2008 óta folyamatosan a legjobb átlagot produkálja, és bár volt egy kis visszaesés azóta, a legutóbbi két idényében újra 15 ezer fölé tornázta nézőinek számát, sőt a 16 ezret is bőven átlépte – a régit kinőtte, új stadionját pedig éppen július 16-án avatta a Chelsea ellen, így mostantól a 28 ezres Allianz Stadionban várja a ferencvárosi szurkolókkal is kiváló kapcsolatot ápoló fanatikusait.

Az ukrán válság a focit is sújtotta

Ukrajnában a belpolitikai válság, a több ezer áldozatot követelő háború természetesen rányomta bélyegét a labdarúgásra is. 2013-ban még 12500-as meccslátogatottságot regisztráltak, ez kevesebb mint a felére csökkent, és sokatmondó adat, hogy az abban az évben leginkább követett Sahtar Doneck – 40 500-as átlagnézőszámmal – nézői is elfogytak: a donyecki stadion megsérült a bombázásokban, így a csapat az 1200 kilométerrel arrébb lévő Aréna Lvivbe költözött, ahová érthetően nem sok fanatikus követte.

Szlovákiában évek óta valamivel kétezer felett van az átlag – a legutóbbi szezon 2413-as mutatója az elmúlt öt év legjobb eredménye –, igaz épp a 2015-ben záruló idény volt az, amikor valamivel alatta (1977 néző) maradt az átlag. A Spartak Trnavának a legutóbbi szezonja viszont kiválóan sikerült: a csapat 6900 nézőt vonzott be a bajnokijaira, ami messze az elmúlt évek legjobb látogatottsága. A tavaly nyáron zárult stadionfelújítás jól sült el: két évvel korábban négy-ötezer nézője volt a csapatnak, igaz tíz évvel ezelőtt a kilencezret is átlépte a hazai meccsein.

Szlovénia duplázott

A román bajnokságban is a 2012–2013-as szezont követően kezdődött a visszaesés: akkor még átlag 5200 néző látogatta a meccseket, ami majdnem duplája a mostani adatoknak. A szerbeknél a Crvena zvezda hozza szokásos 15 ezer feletti mutatóit, de a bajnokság látogatottsága itt is csökkent: 2014 nyarán még 3800 körüli adatokat adtak ki az összesítések, igaz az azt megelőző években is 2500 körül mozgott a nézőszám. A horvátoknál 2011-ben a kétezret sem érte el az átlag, három évvel később már átlépte a háromezret is, ebből dobott most el valamennyit a szurkolói látogatottság szempontjából Hajduk Split-uralta bajnokság. Bár a sorban utolsó, mégis az egyetlen komolyabb előrelépést mutató bajnokság a szlovéneké: a két évvel ezelőtti nyolcszázas átlagot majdhogynem megduplázták a csapatok.