Ahogy arról már beszámoltunk, órisái a felzúdulás az NB I utolsó fordulójának több mérkőzése kapcsán. Az egyik ilyen az MTK-Vasas találkozó, melyet Dunaújvárosban kénytelenek lejátszani az együttesek. Az angyalföldiek közleményben tiltakoznak számos döntéssel szemben.
Íme a Vasas közleménye
Bár számunkra érthetetlen volt az is, hogy az MLSZ Dunaújvárost jelölte ki a szombati mérkőzés helyszínéül, ám ezt a Vasas-család még tudomásul vette.
Ám azt nem értjük miért csak 378 Vasas szurkoló mehet be a stadionba, miért csak szurkolói kártyával lehet jegyet váltani, miért lett kiemelt kockázatú a találkozó? Miért nem vásárolhatnak belépőt MLSZ-kártyával rendelkezők, miért nem jelölt ki az MTK erre a célra szektort? Akkor mi a funkciója az MLSZ kártyának, ha nem lehet használni? (Az MLSZ kártyát azért kérdezzük, mert a mérkőzés iránt folyamatos az érdeklődés klubunknál más csapatok szurkolói felől, akik így ki lesznek zárva a találkozóról!)
Az sem világos számunkra, hogy egy olyan stadionban, ahol 12-13 éve még nemzetközi kupamérkőzéseket játszottak, és azóta fejlesztések történtek, ami biztonságosabbá tette a stadiont, most egy MTK-Vasas NB I-es bajnoki mérkőzést mégis kockázatosnak ítéltek.
A stadion befogadóképessége hivatalosan 12.000 fő! Akkor miért csak 378 vendégszurkolót engednének be? Nem kellene betartani a minimális 10 százalékot, ami 1.200 fő lenne?
Miért nem azt tartják kockázatosnak, hogy több száz Vasas szurkoló – a korlátozott jegyek száma, vagy a szurkolói kártya hiánya miatt – a stadionon kívül reked?
Ezeken túlmenően az sem világos a Vasas-család számára, hogy ha már nem engedik be megfelelő számban szurkolóinkat a Dunaferr Arénába, akkor miért nem közvetíti élőben a televízió? Ráadásul a 33. fordulóban igazából két komoly téttel bíró meccs van, az egyik az MTK-Vasas, a másik pedig a PAFC-Honvéd, és furcsa módon egyiket sem tűzte műsorára az M4 televízió!
Ha már nem játszhatjuk le a mérkőzést az MTK licence kérelmében megjelölt Illovszky stadionban, akkor az MLSZ miért nem döntött egy fővárosi semleges helyszínről – lévén mindkét mérkőző fél budapesti –, ami kedvező lett volna mindkét csapatnak? Megítélésünk szerint erre tökéletesen alkalmas lehetett volna a kispesti Bozsik stadion, amelyben biztonságosan megoldható a szurkolótáborok elkülönítése, és legalább ezer Vasas szimpatizáns elférne a vendégszektorban.
A Vasas FC vezetése egyúttal felajánlja a rendezőnek, hogyha nemcsak a dunaújvárosi vendégszektor egyharmadába engednek be Vasas szurkolókat, hanem megnyitják a teljes kapu mögötti vendégszektort – ahova csaknem 1.000 drukker férne be – akkor saját költségén fizeti a megemelt számú biztonsági emberek bérét. Ha kell, minden Vasas-szurkoló mellé állítunk egy őrző-védő szakembert!
A heves szócsata a futballszövetség reakciójával folytatódott. Az MLSZ néhányt tényt rögzített a találkozóval kapcsolatban.
Az MTK–Vasas mérkőzés pályaválasztója a kék-fehér klub, amely kérelmezte, hogy Dunaújvárosban játszhassa le szombati, utolsó bajnoki mérkőzését. A kérelmet, amely minden szempontból megfelelt a szabályoknak, elfogadta a Versenybizottság. A döntés ugyan kizárólag az MTK kérésére irányult, de tényleges velejárója, hogy a Vasas, amely a sorsolás szerint ebben a fordulóban idegenben játszik, nem élvezheti indokolatlanul a hazai környezet előnyeit – ezzel a versenysemlegesség elve érvényesült.
Az MLSZ tavalyi elnökségi döntése alapján 2016. júniusig a bajnoki mérkőzések rendezéséért felelős hazai klubokra bízta, hogy előírja-e a klubkártya használatának kötelezettségét, amihez a vendégcsapat szurkolói vonatkozásában a vendég klub egyetértése is szükséges. Ez a szabály azóta is változatlanul érvényes. Az MTK-Vasas mérkőzés esetében a mérkőzés szervezője, az MTK döntött úgy, hogy szurkolói kártya használatával értékesíti a jegyeket.
Az utóbbi napokban találgatások láttak napvilágot, melyek különböző célokat megjelölve az NB I létszámemeléséről szóltak. Az MLSZ ezért és a kapcsolódó kérdésekre ismételten tájékoztatja a közvéleményt: a 2016-17-es bajnokság Versenykiírásáról, abban a csapatok létszámáról hónapokkal ezelőtt megszületett és nyilvánosságra került a hivatalos döntés. Az elnökség akkori meggyőződése, hogy a magyar labdarúgás fejlődését a 12 csapatos első osztály versengése szolgálja, nem változott.
