Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
Az élvonal 29. fordulójának nyitómeccse gyászszünettel kezdődött, a 66 éves korában elhunyt kiváló újvárosi nevelőedzőre, Jung Józsefre emlékeztek a megjelentek.
Az esőtől áztatott, mély talajú és csúszós pályával elég nehezen birkóztak meg a játékosok, az első lehetőségre tíz percet kellett várni. Ekkor Nikházi 11 méterről, jobbról célozta meg a bal alsót, de Verpecz nagy bravúrral menteni tudott. A kiesőhelyen álló, így kényszerhelyzetben lévő Dunaújváros a 17. percben helyzet után már gólig jutott, apró szépséghiba, hogy lesről. Az ex-debreceni Böőr Zoltán fejjel indította a tizenhatoson belül Eppelt, aki hiába passzolt a kapuba, a játékvezető lest ítélt – helyesen. Aztán nagyjából ennyi. Rossz passzok, szabálytalanságok, csírájában elfojtott (vagy elrontott) támadások jellemezték az első félidőt, amikor nagy ritkán sikerült kaput találni, a kapusok a helyükön voltak.
A második félidő megint hazai lehetőséggel indult, a 49. percben Villám jobb oldali beadása után Mihelics az utolsó pillanatban mentett az ötös bal sarkán Jakab elől. A 61. percben Balogh Norbert tört be a tizenhatosra a bal oldalon, de Villám elkaszálta. Mehetett tovább a játék…
Ahogy fogyott az idő, a Dunaújváros egyre nagyobb sebességre kapcsolt, így az első félidőben látottaknál mozgalmasabbá vált a játék. A 79. percben Nikházi csavart tizenötről a bal felső sarok felé, Verpecz nagyszerűen védett. A 81. percben Thiago futott el a bal szélen, középre tett labdáját Eppel rosszul kezelte le, de az Mészárosról visszapattant hozzá. Verpecz már verve volt, de a ziccerbe kerülő hazai csatár lövését a kapufa mentette. A 85. percben az agilisen játszó Nikházi és Thiago vezettek végig egy támadást a jobb oldalon, az akció végén előbbi lőhetett 15 méterről, a remekül védő Verpecz azonban ezúttal is a helyén volt. A hazai csapat ekkor már mindent egy lapra feltéve támadott, de ez végül nem hozott eredményt, a vége gól nélküli döntetlen.
Egy gyenge első és egy elfogadható második játékrész után megosztoztak a pontokon a csapatok, más kérdés, hogy ezzel mennyire lehetnek elégedettek. A Debrecen ezzel a döntetlennel már biztosan elbúcsúzhat a dobogótól, a Dunaújváros sorsa pedig továbbra sincs a saját kezében. Hiába a kapufa és a helyzetek, érvényes gólt megint nem sikerült szerezni. Artner Tamásnak a kihagyott helyzetekről alkotott szavai ezúttal is igazolódtak…
A mérkőzést a Rangadó.hu szakértője, Gyarmati András, a DVSC utánpótlásedzője értékelte:
Szegény embert az ág is húzza, ahogy szoktuk mondani. A Dunaújváros mindent megtett azért, hogy a Debrecentől elvegye a három pontot. A DVSC viszont öreguras futballt mutatott be, bár ismerve a szakmai stábot, nem hiszem, hogy úgy utaztak el a találkozóra, hogy elég az egy pont, biztos, hogy nyerni szerettek volna. Azonban ezen a napon a Dunaújváros többet tett azért, hogy megnyerje ezt a mérkőzést. Ha az első félidőt nézzük, már ott is látszott ez: a Dunaújváros gólt is lőtt, igaz, be lehetett fújni a lest, de akkor is eljutott addig, hogy betalált. A Debrecennek viszont gyakorlatilag helyzete sem volt.
A második félidőben mindent egy lapra tett fel a Dunaújváros, és megpróbálta bizonyítani azt, amit nagyon kevés magyar csapat, hogy a DVSC-t is sakkban lehet tartani, és bátor futballal akármi kijöhet a mérkőzésből. Nagyon jó felfogással, nagy akarattal játszott a hazai csapat, de a helyzeteket ezúttal sem lőtte be. A Dunaújvárosnak nagyon kellett volna a három pont, míg a Debrecen részéről már nincs nagy befolyása, hogy kettővel több pont van vagy kettővel kevesebb. Előrébb nem nagyon tud menni a csapat és hátra sem. A Debrecen esetében ebből a szempontból megfelelő a döntetlen, a dunaújvárosiaknak viszont nagyon kellett volna a három pont, amiért többet is tettek ezen a mérkőzésen.
A DVSC a bajnokság kezdetén hasonló problémákkal küzdött, mint most a Dunaújváros. Kimaradtak a helyzetek, hiányzott az olyan támadó, aki ha a kapu elé kerül, úgymond még a fenekéről is befelé pattan a labda, így csak csúszott lefelé és lefelé a tabellán. A Dunaújváros esetében is ezt érzem. Artner Tamás nagyon jól mondta, hiányoznak a kihagyott ziccerek. A csapat szeretne bennmaradni, de ilyenkor sokkal nehezebb játszani. A nagy tét rányomhatja a bélyegét a játékra. A szakvezetés persze próbálja oldani a feszültséget, de az tény, hogy ilyenkor már nagy nyomás nehezedik a játékosokra. Egy másik szituációban lehet, hogy a DVSC védőivel sokat birkózó Eppel simán bepasszolja azt, amit most kapufára rúgott.
