Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Három új stadiont adtak át az idei évben a magyar élvonalban, ám egyelőre a várt nézőszám és az eredmények is elmaradnak a remélttől. Természetesen utóbbi egyáltalán nem az új létesítmény függvénye, focizni nem tanít meg az új stadion, ám például a bajnoki címvédő Debreceni VSC esetében is többször lehetett hallani, hogy már nagyon kijár az új aréna az európai porondon rendre „albérletbe” kényszerülő csapatnak.
A DVSC esete nem egyedi: az elmúlt években nem egyszer előfordult, hogy bár új arénát kapott egy csapat, nem sikerült kihasználni az új otthon adta előnyöket, s nem egy klubnál bizony azóta már az NB II-ben porosodnak az egykor szépen csillogó új székek.
Pancho Aréna, Groupama Aréna, Nagyerdei Stadion
Idén Felcsúton, Debrecenben és a fővárosban, az Üllői úton rendeztek stadionavatókat – a Puskás Akadémia, a DVSC-TEVA és a Ferencváros is új otthont kapott a stadionfejlesztések idén tavasszal záruló szakaszában.
Közülük sem a Puskás FC-nek, sem a bajnoki címvédő Debrecennek nem hozott szerencsét az új stadion: előbbi tavaly is csak az éppen bennmaradást érő 14. helyen zárta az OTP Bank Ligát, és jelenleg is a mezőny hátsó felében szerepel – igaz, a csapat a legutóbbi két bajnokiján megszerezte első két győzelmét. A Debrecen szezonrajtja kifejezetten csalódást keltő a szurkolók számára, akik nem csak a rossz szereplés – tizedik hely a bajnokságban, mindössze két nyert bajnoki kilenc forduló alatt – miatt maradnak távol a meccsektől, hanem az MLSZ szurkolói kártyarendszere miatt is.
A trióból a Fradi lehet az egyetlen kivétel, ahol bár tavaly is a bajnoki címet tűzték ki célul, „csak” a bronzérem jött össze. Idén augusztusban aztán birtokába vehette a csapat Groupama Arénát, ahol első három mérkőzésén pontot sem veszített, és a legutóbbi, Haladás elleni bajnokin (0-0) sem szakadt meg a megkezdett veretlen sorozat – igaz, legutóbbi két bajnokiján csak egy pontot gyűjtött a Fradi, így lecsúszott a dobogóról.
Újpesten és Győrben volt mit ünnepelni
2007 tavaszán játszotta első tétmérkőzését az ETO Parkban a Győri ETO FC. Az együttes a következő idényben jelentősen megindult felfelé a bajnokságban: bár 2007 nyarán csak 13. lett, egy évvel később már a dobogón zárta az idényt. Győrben azóta is stabil élcsapat épül évről-évre: a csapat a többi között további két harmadik helyet, egy ezüstérmet és egy bajnoki címet tud felmutatni. Sajnos azonban Győrben is azzal a problémával küzdenek, mint oly sok másik klubnál: rengeteg szék üresen marad a hazai bajnokikon.
Hasonló cipőben jár az Újpest a 2001-ben avatott Szusza Ferenc Stadionnal: a csapat olykor-olykor a legjobbak között csatázik – három bajnoki ezüstérmet könyvelhetett el a lila-fehér együttes a „költözés” óta –, de ritkán telnek meg a lelátók, ráadásul többször alakult már ki vita a B-közép és az aktuális tulajdonos között, melynek köszönhetően nem egyszer szektorok maradtak teljesen üresen.
Másodosztály, megszűnés
A 2001–2002-es idényben máig első bajnoki címét ünnepelhette a Zalaegerszeg. A csapatnál nagy beruházás vette kezdetét, s mintegy másfél milliárd forintból újult meg a korábbi aréna három lelátója, illetve nem egy edzőpálya is helyet kapott a létesítmény közelében. A ZTE viszont a kiugró szereplés után nem folytatta jó sorozatát: a bajnoki címet követő szezonban lemaradt a felsőházi rájátszásról, s az utána levő években is csak egyetlen nagyobb sikert tudott felmutatni – bronzérem 2007-ben – a 2012-es kiesésig. A csapat azóta az NB II-ben szerepel, s próbálja kiharcolni, hogy ismét élvonalbeli meccseket rendezhessen a ZTE Arénában.
Közel hasonló a helyzet Dunaújvárosban is: a csapat a kétezres évek elején meghatározó alakulata volt az első osztálynak, ám nem sokkal a sikerévek után búcsúzott az NB I-től. A 2000-es bajnoki címet követően elkezdődött a stadion átépítése, amelynek befejezése gyakorlatilag még most is várat magára. Az aréna építése leállt, miután a csapat kiesett majd néhány év vezetőségi huzavona után meg is szűnt. Azóta viszont már ismét van foci Dunaújvárosban, s a stadion is felveszi lassan eredetileg elképzelt formáját.
2004-ben adták át a Rákóczi Stadiont, melyet a Kaposvár újoncként egy 12. hellyel avatott az élvonalban. Tíz szezont töltött el az együttes az NB I-ben, de idén nyárra véget ért a széria, és búcsúzott a legmagasabb osztálytól. Sopronban is megszépült a régi aréna, melyet a csapat egy 2005-ös Magyar Kupa-győzelemmel ünnepelt, ám itt sem tartott sokáig az öröm: az együttest 2008-ban kizárták az NB I-ből, s bár azóta újjá alakult a soproni foci, a teli lelátók és az NB I-es meccsek váratnak magukra.
Talán a stadionépítések legcsúfosabb példája az 1995-ben átadott akasztói aréna: Stadler József csapata, a pillanatok alatt szinte a semmiből NB I-es alakulattá előlépő Stadler FC az élvonal akkori legmodernebb létesítményében játszhatta hazai mérkőzéseit. A tulajdonos azonban „fennakadt” az adóhivatal rostáján, amit a csapat is bánt: az 1997–1998-as szezon volt az utolsó éve az élvonalban, mielőtt megszűnt. Az impozáns aréna a természet martalékává vált, és azóta is kihasználatlanul pusztul a község határában.
